Virtuális számológép-múzeum
Menü
C/CE
Számológépek
Logarlécek
Egyéb
Gyártók
Lexikon
Switch to English

Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára HUNOR számológépei

1. rész: A tranzisztoros gépek

Tartalom 
 
HUNOR 131
A tervezés az alapoktól indult, természetesen hasonló külföldi típusok működésének tanulmányozásával kezdődött, végül azonban a Klatsmányi Árpád vezette fejlesztőcsapat egy, a korabeli - és némely későbbi - gépektől igencsak eltérő működésű kalkulátor prototípusát készítette el 1966-ra HUNOR 131 típusjelzéssel. A lehető legnagyobb mértékben megpróbálták egyszerűsíteni a gép felépítését, ezáltal is növelve az üzembiztosságát. Másrészt olyan technikai megoldások kerültek megvalósításra, melyek teljesen szokatlannak, újszerűnek számítottak. A fontosabb újításokhoz az 1966. év folyamán szabadalmakat is bejelentettek, ezek röviden a következők:
  • A tizedespont helyének automatikus megállapítása - a korabeli (és későbbi) számológépek nagyrésze fixpontos üzemmódban számolt, a kívánt tizedesjegyek számát a kezelőnek kellett a műveletsor elején beállítania, azon később módosítani közvetlenül nem tudott. A HUNOR 131 ezzel szemben igen bravúrosan oldotta meg a kérdést: összeadásnál és kivonásnál az első beírt számmal meghatározott tizedesszámot használta a műveletsor további részében, ráadásul a további tizedesjegyek bebillentyűzését meg is akadályozta.
  • Logikai elrendezés - a számológép felépítését a lehető legegyszerűbbre tervezték. A gép összesen két munkaregisztert tartalmazott (A - akkumulátor, és B - beviteli regiszter), ezek megvalósítása is merőben újszerű és szokatlan volt, ugyanis nem volt közvetlen összeköttetés a két regiszter között.
  • Billentyűzet elektronikus reteszelése - fontosnak tartották, hogy a számológépet a lehető legtöbb téves billentyűzés ellen védelemmel lássák el. Ez a számítások hibátlan véghezvitelét szolgálta, cserébe kissé szokatlan billentyűzési sorrendet vont magával.
  • Szorzás és osztás véghezvitele - a hagyományos modell szerint épült számológépeknél a szorzáshoz és osztáshoz felkészített munkaregisztereket az aritmetikából ismert azonosságok alapján méretezték (pl. két n jegyű szám szorzata legfeljebb 2n jegyű lesz), a HUNOR 131-esnél viszont az ismételt összeadásokra (kivonásokra) visszavezetett szorzást, illetve osztást csak 2, ill. 4 számjeggyel nagyobb munkaregiszterek felhasználásával oldották meg.
A gép működése röviden a következő:
  • Billentyűzéskor a B (beviteli) regiszterbe léptetődnek be a beírt számjegyek, mely regiszter közvetlenül a kijelzővel van kapcsolatban, így ott mindig a B regiszter tartalma látható. A tizedespont gombjának lenyomása után a megfelelő tizedespont különálló glimmlámpája is a megfelelő helyen gyullad fel. A törölt állapot utáni első bevitt szám határozza meg a kezelt tizedesjegyek számát a további összeadásokra és kivonásokra vonatkozóan. Tehát ha a 6,55 + 7,1 összeadást végezzük el, a gép 2 tizedesnyi pontossággal fog számolni addig, amíg szorzást vagy osztást nem végzünk.
  • Összeadást a + gomb lenyomásával végezhetünk, ekkor az összeadó áramkör a B regiszter tartalmát hozzáadja az A regiszter tartalmához. Az eredmény a kijelzőn nem látszik (hiszen az A regiszterben van), a B regiszter törlődik, és kész a következő összeadandó fogadására.
  • Ismételt összeadást is végezhetünk, hasonlóan a korabeli teljesbillentyűzetes mechanikus számológépekhez: ehhez a (+) billentyűt kell lenyomni. Ez az összeadás elvégzése után a B regisztert nem törli, így az ismételten hozzáadható az A regiszterhez. (Megjegyzendő, hogy így az egyszerűbb rész-szorzatok összeadását végsősoron lehetővé tették, külön memória- ill. konstans-regiszter nélkül is.)
  • A kivonás az összeadáshoz hasonló módon, a -, ill. a (-) gombokkal végezhető. A kivonást ez a gép a szokásos módon, komplemens hozzáadásával végzi el. Itt kell megemlíteni, hogy a negatív számok a kijelzőn szintén komplemens-alakban jelennek meg, melyeket egy egyszerű - = gombsorozat lenyomásával egyenes alakba hozhatunk.
  • A szorzást a vezérlőegység közreműködésével végzi el a gép: ez egyrészt az első tényező (szorzandó) körbeforgatását (léptetését) végzi el, másrészt pedig a szükséges mennyiségű összeadásokat végezteti el az összeadó áramkör segítségével. Billentyűzése a következő: a szorzandó beírása után a × billentyű lenyomása következik, ezután a szorzót billentyűzzük be, majd az = billentyű lenyomására az eredmény az A regiszterből a B regiszterbe kerül, és megjelenik. Ismételt szorzások (egész számú hatványozás) elvégzésére a (×) gomb egymás után többszöri lenyomásával utasíthatjuk a gépet. A tizedes-automatika a szorzat egészrészének kijelzése után, az előállt tizedesjegyeket a beállított tizedespont-helytől függetlenül igyekszik kijelezni. Ha a szorzat a gép kapacitását túllépi, a túlcsordulási állapotot a gép a kijelzőmező jobb oldalán lévő kis izzó felgyulladásával és hangjelzéssel jelzi.
  • Az osztást szintén a vezérlőegység bevonásával végzi a gép, hasonlóan a szorzáshoz, de az osztó komplemensének sorozatos hozzáadásával, és az eredmény figyelésével. A tizedes-automatika segítségével a gép a lehető legtöbb tizedesjegyet kiszámítja és megjeleníti úgy, hogy az egész számjegyek mindenképpen megjelenjenek.
  • Az eredmények, melyek mind a négy alapműveletnél az A regiszterben keletkeznek, az = segítségével jeleztethetők ki. Ezután a kijelzett számmal további műveletek végezhetők, a megfelelő műveleti billentyűk lenyomása után.
  • A gép teljes törlését a C jelű gomb végzi el, a beviteli regiszter, azaz a hibásan billentyűzött szám törlését a B billentyűvel kérhetjük.
  • A beállított tizedesjegyek számát összeadásnál és kivonásnál a műveletek között módosíthatjuk, ehhez az O jelű (oldás) gombot kell lenyomni, mely után a kijelzett értékhez további tizedesjegyek írhatók: célszerűen 0-ás számok billentyűzésével a kért tizedeshelyek száma növelhető.
Az elkészült prototípust az 1966. évi őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatták be a nagyközönségnek, általános ismertetése megjelent több folyóiratban is.

A tervezett mintakészülék, az elkészült prototípus és a sorozatgyártásra került végső változat kismértékben eltérnek egymástól, így a gyári prospektusokban, termékismertetőkben és katalógusokban szereplő képekkel nem egyeznek meg a gyártott példányok.

Érdekességképpen megemlítendő, hogy a gépek 393 tranzisztort és 1766 diódát tartalmaztak. Kijelzőjük 13 db szovjet gyártmányú Nixie-csőből és ugyanennyi kis glimmlámpából állt, utóbbi a tizedespont megjelenítéséhez volt szükséges. A negatív előjelet és a túlcsordulást egy-egy kis izzó volt hivatott jelezni. Billentyűzetéhez speciális, kettős kapcsolású billentyűket használtak, mely megoldás a helytelen gépkezelés kivédéséhez volt szükséges. A Hunor 131-es súlya kb. 18 kg volt. 1967-től 1971-ig, a típus gyártásának megszüntetéséig nagyjából 3700 db számológép és 3200 db pótbillentyűzet készült, ezek nagy része exportálásra került a Szovjetunióba.

HUNOR 131 szimulátor

Mivel ilyen gép a múzeumnak nem áll rendelkezésére, fotók közlése helyett kipróbálható a virtuális változata:
 
Kezelése a fentebb leírtakkal és az eredeti HUNOR 131-esével megegyezik. Bekapcsolása a fenti Bekapcsolás gombbal, kikapcsolása a Kikapcsolás gombbal történik. A billentyűket egérrel, vagy érintőképernyőn érintéssel, illetve a billentyűzetről is kezelhetjük, ez utóbbi esetben a (+) gombhoz a P, a (-) gombhoz a M, a (×) gombhoz pedig a H billentyűt kell lenyomni. Az = helyett az Enter gomb is használható.

A gép bekapcsolás után a C billentyűvel törölhető, és állítható alapállapotba. Rövid példák a gép használatához:

  • 6 + 2 = ? billentyűzése: 6 + 2 + =.
  • Továbbszámolás, × 2 = ? billentyűzése: × 2 =.
  • Új műveletsor kezdéséhez üssük le a C gombot.
  • 80 - 17,2 = ? billentyűzése: 80 . 0 + 17 . 2 - =.
  • 87,235 billentyűzése: 87 . 23 (×) (×) (×) (×) =.
  • Negatív eredmény esetén: 50 - 65470 = ? billentyűzése: 50 + 65470 - =. Az eredménynél a negatív előjel lámpája ég, ilyenkor - = billentyűzéssel lehet komplementálni az eredményt.

A második számológép

A HUNOR 131-es gyártásának megindítása előtt, még 1966. novemberében sor került egy széleskörű egyeztető tárgyalásra, melyen a számológépeket felhasználni, illetve forgalmazni kívánó nagyobb szervezetek, vállalatok is részt vettek. Figyelembe véve az előzetesen véleményezésre kiküldött terveket, a világban tapasztalható trendeket, itt kerültek megállapításra a következő számológéptípussal szemben támasztott követelmények:
  • 15 számjegyes kapacitás
  • a számológép kihasználásának javítása legfeljebb 4 kezelőegység révén
  • nyomtatási lehetőség
  • három memóriaregiszter
A HUNOR 131-es típustól eltérően, a tervezett számológép maga nem tartalmaz kijelzőt, az az egyes kezelőegységekbe kerül beépítésre. Több olyan módosítást is tartalmazott a terv, ami az első típushoz képest könnyítette a gép használhatóságát, így a tizedeshelyek beállításának egyszerűsítését, a negatív számok beírásának lehetőségét, a negatív eredmények helyes megjelenítését. Alapvetően a már bevált Nixie-csöves kijelzővel egybeépített billentyűzetet tervezték gyártani, de amint a magyar gyártású nyomtatómű elkészült volna, kijelző helyett ezzel a nyomtatóval is készültek volna kezelőegységek. A továbbiakban olyan számológépek fejlesztésére gondoltak, mely már az eredmények tárolásához, és számítások beadásához ki/bemeneti perifériával is bővíthető, ami ekkoriban még természetesen a lyukszalagos egységeket jelentette.
HUNOR 157/158
Így indult meg a második számológép fejlesztése 1966 végén. A modulrendszert, az alapvető működési sémákat, a billentyűzet téves kezelése elleni védelmet és a kijelzőt a HUNOR 131-esből vették át, új megoldás volt viszont a ferritgyűrűs kivitelben beépítésre került hat műveleti regiszter, melyből hármat a gép a számítások elvégzéséhez használ fel, a másik három viszont szabadon beállítható kézi, illetve automatikus gyűjtésre: ebben az esetben a kiszámított részeredményeket a három memória egyikében lehet összegezni. A prototípus 1969-re készült el, az év végén pedig megindulhatott a sorozatgyártás is. Nagyjából két-két és félszer annyi kezelőegység készült a gyártás évei alatt, mint központi egység, a kettőnél több munkahelyes számológép-kiépítés ritkaságszámba ment.

A HUNOR 157-158 gyártmányismertető prospektusában szereplő képen jól látszik a legelső asztal mellett, a földön álló HUNOR 157 központi egység, és a négy asztalon lévő HUNOR 158 kezelőegység. A 6 méteres összekötő kábelek a fotón természetesen nem láthatók.

A HUNOR 157 központi egységbe 2 db 50 pólusú, mai szemmel nézve igencsak nagyméretű csatlakozón keresztül kapcsolódik az első HUNOR 158 kezelőegység, melyhez a továbbiakat - hasonlóan a HUNOR 131-es típushoz - egymás után sorba lehet kapcsolni. Ezen felül két 50 pólusú csatlakozót tartalmaz a később gyártani tervezett HUNOR 159-es nyomtató számára. Bekapcsolás után lehet kiválasztani a működtetni kívánt billentyűzeten lévő kapcsolóval az aktív kezelőegységet, melyről a számítások végezhetők. A használat befejezése után a vezérlés átadható egy másik kezelőegységnek, de a számított eredmények hibátlan megőrzése az átkapcsoláskor nem volt biztosítva.

A tizedeskezelést a világviszonylatban megszokottnak számító forgókerekes megoldásúra tervezték át, így a kezelő a műveletek elvégzése előtt kellett, hogy beállítsa a kívánt tizedeshelyek számát, de itt is volt lehetőség a menet közbeni módosításra. A billentyűk feliratait a nemzetközileg már szinte szabványossá vált változatokra cserélték. A gép használatában nagyjából azok az elvek érvényesülnek, mint elődjénél. Az új funkciók a következők:

  • az S gomb (sign) hatására a bevitt szám előjelét megváltoztatja, így negatív számok is bebillentyűzhetők lettek.
  • az eredetileg tervezettel szemben a műveleti gombok (+, -, ×) nem törlik a bevetli regisztert, így az ismétlő jellegű műveleti gombok elhagyhatók lettek.
  • az eredetileg tervezett léptetőbillentyűk nem kerültek megvalósításra, helyettük olyan automatizmust építettek a gépbe, ami tizedes-túlcsordulás esetén a számot a lehető legnagyobb pontossággal jelzi ki.
  • a három memóriaregiszter három sorban tartalmazza a hozzájuk tartozó funkcióbillentyűket, ezek sorban: az I, II, ill. III jelű billentyű az adott memóriaregiszter tartalmához adja hozzá a kijelzett számot, vagy részeredményt; a > billentyűk az adott memóriaregiszter tartalmát kijelzik (szubtotál funkció), míg a |> billentyűk a kijelzés mellett törlik az adott memóriát (totál funkció). Az I. jelű memóriaregiszter az A jelű kapcsolóval automatikus gyűjtésre kapcsolható, ebben az esetben az = lenyomására keletkező eredmények automatikusan hozzáadódnak az I. memória tartalmához. A CG billentyűvel mindhárom memóriaregiszter egyidejűleg törölhető.
 HUNOR 131
71131
HUNOR 157/158
71157/71158
HUNOR 81
71081
Bemutatás éve196619691973
Áranem ismert49700 Ft (1973)13700 Ft (1973)
Kapacitása13 jegy15 jegy8 jegy
Kijelző típusaNixieNixieizzószálas
Számkijelzési módösszeadásnál, kivonásnál fixpontos
szorzásnál, osztásnál lebegőpontos
összeadásnál, kivonásnál fixpontos
szorzásnál, osztásnál lebegőpontos
választható fixpontos (0, 1, 2, 4 tizedes) és lebegőpontos minden műveletnél
Munkahelyek számamax. 6max. 41
Memóriák száma-3-
Negatív bevitelnincsvanrészben
Negatív eredmény kijelzésekomplemens alakbanegyenes alakbanegyenes alakban
Mérete48×51×23 cm36×15,8×35 cm (157)
36×20,5×11 cm (158)
18,2×20,7×5,9 cm
Tömegekb. 18 kgkb. 9 kg (157)
kb. 3 kg (158)
1,25 kg
Fogyasztása95 W92 W7 W
1. táblázat: A tranzisztoros HUNOR számológépek és az első IC-s HUNOR számológép legfontosabb összehasonlító adatai

A következőkben igen kedvezőtlen fordulatok történtek az EMG-ben: minisztériumi szinten határoztak a számítógépgyártás EMG-ben való megszüntetéséről, ami szinte lehetetlen helyzetbe hozta nemcsak a Számítógép Gyáregységet, de a számítógépek gyártására majdnem kizárólagosan berendezkedni kívánó vállalatot is. Ebben a helyzetben egy időre lekerült a számológépek fejlesztése is a napirendről, és csak 1972-ben vált újra sürgőssé, amikor a HUNOR 157 és 158 típusok már igencsak gazdaságtalanul voltak értékesíthetők, főleg a legnagyobb felvevőpiac, a Szovjetunió felé. Ez részben a rugalmatlan árpolitika, részben pedig a világban tapasztalható technológiai fejlődés diktálta árzuhanás miatt következett be, így a gyárnak, ha meg akarta tartani pozícióját az irodagépipar területén is, lépnie kellett. Ekkor kezdődött meg a HUNOR 81-es integrált áramkörös számológép fejlesztése, de ez már a következő fejezet témája lesz.

További olvasnivalók
Design & HTML: Modulit Bt.
(C) www.arithmomuseum.com 2004-2017.