Virtuális számológép-múzeum
Menü
C/CE
Számológépek
Logarlécek
Egyéb
Gyártók
Keresés
Switch to English

Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára HUNOR számológépei

3. rész: A zsebszámológépek

Tartalom 
 
HUNOR 84
HUNOR 122
HUNOR 201
A zsebszámológépek fejlesztése azonban sokkal régebbre nyúlik vissza a gyárban: 1972-ben osztrák megrendelésre nekiálltak egy, mai szemmel is igen kis méretű, alig 6 cm széles és mindössze 1 cm vastagságú típus tervezésének. Többször módosították az eredeti elképzeléseket, végül Rockwell gyártmányú áramkörökkel és Hewlett-Packard LED kijelzőelemekkel készültek el a mintadarabok, mégpedig egy-egy alapműveletes 8, ill. 12 számjegyes, valamint egy tudományos változatban. Mivel időközben az eredeti üzlet ellehetetlenült, így az EMG saját kockázatára folytatta a zsebszámológépek fejlesztését. Az 1974. évi BNV-n a nagyközönség már láthatta a mintakészülékeket. A Rockwell cég azonban, megfelelő engedélyre várva, nem szállította le a sorozatgyártáshoz szükséges áramköröket, ezért az EMG-ben úgy döntöttek, hogy — mielőtt az egész típuscsalád elavulttá válna — áttervezi őket olyan áramkörökkel, melyek nagy tételben való beszerzése nem okozhat gondot. A többi típusnál már bevált Texas Instruments chipek ellátása nem jelentett volna problémát, viszont a minimálisan szükséges kiegészítő elektronikával egyszerűen nem fértek bele a kész készülékházba. Ilyen megfontolások miatt, General Instrument gyártmányú IC-k felhasználása mellett döntöttek, nem beszélve arról, hogy tudományos számológép-áramkört a fenti szempontoknak megfelelt cégek közül csak ők készítettek. A család kéttagúvá zsugorodott, a 12 számjegyes (HUNOR 122) típus gyártását levették a napirendről.
 
HUNOR 85
Ezen típusok mellett szóba került egy olyan alapműveletes kéziszámológép fejlesztése is, mely hosszabb hálózattól független üzemidővel rendelkezik és megfelelően olcsó ahhoz, hogy szélesebb körben is elterjedhessen. Erre a változatra igen nagy igény volt, és nagyobb volumenű megrendelést is kaptak, így a HUNOR 86 névre keresztelt típus fejlesztését helyezték előtérbe. Devizazárlat miatt nem tudták beszerezni már a fejlesztéshez szükséges mintaáramköröket sem, így ez a típus egyelőre lekerült a napirendről. Helyette egy hasonló adottságú másik típust terveztek, a korábbi negatív tapasztalatok alapján a HUNOR 82-es asztali számológépben használt, Texas Instruments TMS0128 típusú áramkörrel, de a kisebb méret, fogyasztás és egyszerűbb kivitel miatt Futaba gyártmányú, többdigites VFD számkijelzú csővel. Adapteres üzemeltetést nem terveztek, helyette zseblámpatelepről oldották meg az áramellátást: bár méretben így jóval meghaladta az átlagos zseb méretét, de szinte egyedülálló, 8—10 órás üzemeltetési időt értek el ezzel a típussal. Összehasonlításul: a másik típuscsaládnál kb. 1 órát tudtak volna elérni.

A HUNOR 85-ös

Billentyűzetét, hasonlóan az asztali változatokhoz, Klixon minta alapján tervezték, csupán kisebb méretekben. Kezdetben a három tolókapcsolót (ki-bekapcsoló, konstans-kapcsoló, ill. fix 2 tizedes vagy lebegőpontos kijelzés) a billentyűzet bal oldalára, függőlegesen tervezték, a gombok kicsik és négyzet alakúak lettek volna. A végleges változatban már a tolókapcsolók a felső sorban kaptak helyet, a gombok pedig szélesebbek lettek.

Ez a típus sem került sorozatgyártásra: a korszerűnek számító kijelzőcső beszerzését letiltották, így mindössze néhány darab készült el. A HUNOR 85-ös megtekinthető a Számológép-albumban itt.

 
HUNOR 86
Így végül egy National Semiconductor chipekből összeállított, igen egyszerű felépítésű számológép készült el 1976 elején, HUNOR 86 típusjelzéssel. Méreteit, alapvonásait a HUNOR 85-östől örökölte. Az eredeti áramkör koncepciója az volt, hogy a számológép egy 9V-os elemről közvetlenül működtethető legyen, és csak két chipet, valamint a kijelzőt tartalmazza. Ez itt annyiban módosult, hogy a 4,5V-os zseblámpatelep feszültségének kétszerezésére még egy kis transzformátort is tartalmazott.

A HUNOR 86-os, az egyetlen sorozatban gyártott típus

Processzora MM5738N típusú kalkulátor-áramkör, amely egy memóriával, konstans-regiszterrel és telepkímélő (energiatakarékos) móddal is rendelkezik. Utóbbi funkció, ha pár percig nem használjuk a bekapcsolt számológépet, az első digit (előjel, esetleges hibajelzés), a tizedespont és a szám utolsó számjegye kivételével a kijelzőt lekapcsolja. Ebben az esetben a kijelzőt visszakapcsolni a D (Display) gombbal lehet.

A kijelző szintén NSC gyártmányú, A1298 típusú, hétszegmenses, nyolc digites LED-kijelző, nagyítós műanyaglencsékkel, és az ezt vezérlő DS8864N típusú integrált áramkörrel. A kijelző elé, az első sorozatnál még sárga szűrőt szereltek, a későbbieknél már a szokásos pirosat.

Érdekessége, hogy — egyszerű felépítéséért cserébe — a regiszterek bekapcsoláskor nem törlődnek. Így a kijelzőn gyakran összevissza számok és jelek jelennek meg (pl. EEE1). A C gombbal lehet a gépet üzemkész állapotba hozni. A konstans-regiszter a szorzás, vagy osztás után, az egyenlőség gomb lenyomása után töltődik fel, a második tényezővel, illetve az osztóval. Ezután a K= gomb lenyomásával lehet a bevitt/kijelzett értékkel és a konstans-regiszterben tárolt értékkel az ugyancsak eltárolt műveletet elvégezni. Pl.: 6 × 8 = 48. 2 K= 16.

Számbeírás után lenyomott C gomb csak a bevitt értéket (X regisztert) törli, míg művelet után, ill. kétszer lenyomva a memória kivételével mindkét aritmetikai regisztert törli.

A memóriaregiszter aritmetikával nem rendelkezik, csak a beírás (SM – Store to Memory) és a kiolvasás (RM – Recall Memory) funkció használható. A memória foglaltságát a gép nem jelzi ki.

A gép a beviteli túlcsordulást lekezeli, a 9. számjegyet már nem fogadja. A műveleti túlcsorduláskor az eredményt – belső formában – bár hibajellel együtt kijelzi, annak nagyságrendjéről nem ad felvilágosítást. Számítási hibája még a gépnek, hogy negatív tartományban történő számításoknál, ha az eredmény 0 lesz, az előjelet nem törli – pl. - 3 + 3 = eredménye -0 lesz. Másrészt, ha az első digiten nincs hibajel, de a kijelzőn hibás eredmény van (pl. bekapcsoláskor), azzal számításokat nyugodtan lehet végezni – pl. EEEI + 1 eredménye E21515334 lesz.

A gép ára 1976-ban 2990 forint volt, a külföldi import-gépek egyre tömegesebbé váló importja miatt hamar leszállították, de még 1978-ban is kapható volt 1300-1500 forintért.

Ugyanezen áramkörökkel és kijelzővel épült számológép a National Semiconductor saját maga által 1974-ben gyártott, NOVUS 820-as sorozata (820, 821, 822, 822M, 825, 826 – bár mindegyik alkalmas lenne memória kezelésére, ill. százalékszámításra, az olcsóbb típusokban ezek a gombok nincsenek kiépítve), továbbá a Magyarországon is forgalmazott, svéd FACIT 1101. Utóbbi megtekinthető a Számológép-albumban itt.

 
HUNOR 87
HUNOR 202
Az EMG-ben az a döntés született, hogy a korábbi két kisméretű típus helyett egyet fejlesszenek, ez egy alapműveletes gép lett volna, HUNOR 87 típusszámmal. A HUNOR 201-es tudományos gépet pedig, célszerűségi szempontok miatt, a HUNOR 86 készülékdobozának felhasználásával kellett volna újratervezni, ennek tervezett típusszáma HUNOR 202 volt.

Azonban még 1975. végén megállapodást kötöttek a Híradástechnika Szövetkezettel, melynek ide vonatkozó része szerint, az EMG-ben a tudományos zsebszámológépek fejlesztése és gyártása megszűnik, ezen túl csak asztali gépek és alapműveletes zsebszámológépek tervezésével és gyártásával foglalkoznak. A HUNOR 86 tervezett mennyiségének durván a fele készült el, a többit az import alkatrészek behozatalának letiltása miatt nem gyártották le. Ezek miatt már nem készültek el a fentebb említett típusok sem, és 1977-ben, a HUNOR 86-os tervezett utolsó szériája helyett is HUNOR 88-as típust gyártottak.

További olvasnivalók
Design & HTML: Modulit Bt.
(C) www.arithmomuseum.com 2004-2017.