Virtuális számológép-múzeum
Menü
C/CE
Számológépek
Logarlécek
Egyéb
Gyártók
Lexikon
Switch to English

Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára HUNOR számológépei

4. rész: A nyomtatós számológépek

Tartalom 
 
Az integrált áramkörös HUNOR számológép tervezésekor három kategóriát határoztak meg: az első egy nyolcszámjegyes, alapműveletes hordozható számológép volt, a második egy 12 számjegyes, memóriával rendelkező típus, míg a harmadik egy 14 számjegyes, nyomtatós számológéptípus, melyet valamilyen háttértárral — az eredeti tervek szerint szalaglyukasztóval — ki lehetett volna bővíteni. A kritériumok a lehetőségeknek megfelelően, némileg változtak: a harmadik géptípus 12 számjegyes kapacitású lett, az ilyen jellegű háttértárról pedig lemondtak. Így végsősoron egy egyszerű nyomtatós számológép tervezését kezdték meg 1973-ban. Az első típusváltozat a HUNOR 125 névre keresztelt példány volt, melybe az eredeti tervektől eltérően SEIKO 104 típusú folyamatos üzemű sornyomtató került, a kalkulátor- és nyomtatóvezérlő áramkörök pedig a MOSTEK cég MK5014P, MK5015P, MK5016P jelű chipjei voltak. A gépbe kijelzőt nem szereltek, egyedül a bekapcsolt állapot, a túlcsordulás, a negatív előjel és a memória használatának jelzésére egy-egy LED került beépítésre. A géptípus főbb jellemzői:
  • a Rockwell típusú áramkörökhöz hasonló aritmetikai logika szerinti működés, mely eltért a nyomtatóval ellátott mechanikus és elektronikus gépek jó részétől: az [=] gomb a szorzás, osztás elvégzésére szolgált, a [+] és [–] billentyűkkel a bevitt, illetve kiszámított eredményt lehetett hozzáadni az akkumulátor-regiszterhez, illetve levonni abból. A totálképzés (összeg kinyomtatása) az [=] billentyűvel történt. Szubtotálképzésre a szokásos értelemben itt nem volt lehetőség.
  • csak fixpontos számábrázolás: hatállású tolókapcsolóval állítható 0, 1, 2, 4, 6 és 8 tizedesjegyre,
  • automatikus konstans-tárolás a szorzásra és osztásra vonatkozóan
  • a kerekítési kapcsolóval lefelé kerekítés, illetve a normál (5/4) kerekítés választható,
  • nem a számítás részét képező numerikus adat nyomtatásának lehetősége ([#], pl. dátumok, cikkszámok stb.),
  • a memória kétféle üzemmódra alkalmas: mind az aktuálisan bevitt szám ([M+], [M-]), mind pedig az aktuális szorzat, ill. hányados ([M+=], [M-=]) hozzáadható a memóriához, illetve levonható abból.
  • kettős nulla billentyűvel egyszerre két 0 számjegy billentyűzhetősége,
  • a negatív eredményt külön LED jelzi, nyomtatásban — kétszínű szalag használata esetén — piros színnel kerül nyomtatásra.
A típus billentyűzetének konstrukciója azonos volt a HUNOR 81-hez elkészített Klixon-rendszerű tasztatúrával.

A kijelzővel kiegészített változat

HUNOR 126
A HUNOR 125-ösbe beépített MOSTEK chipkészlet alkalmas volt egy 12 számjegyes kijelző vezérlésére is, melyhez csak az illesztéshez szükséges áramkört kellett kifejleszteni. A kijelző az ekkoriban könnyedén elérhető, Hewlett-Packard gyártmányú, IC foglalatos LED-kijelző lett, melynek a gépház jobb oldalán alakítottak ki helyet. Még a prototípus elkészítése előtt felmerült nagyobb számjegyek megjelenítésére alkalmas kijelzők alkalmazása, de erre ekkor még nem született megoldás. A negatív előjelet, a túlcsordulást, illetve a memória foglaltságát továbbra is külön LED jelezte. A billentyűzeten megjelent a nyomtatómű kikapcsolására szolgáló kétállású kapcsoló, így ezzel a típussal nyomtatás nélkül is lehetett számításokat végezni.

A HUNOR 126-os típus első változata

A mintakészülék az 1974. évi őszi BNV-re elkészült, de a műanyagburkolatot át kellett tervezni ahhoz, hogy a sorozatgyártás megindulhasson. A HUNOR 126-os fontos volt abból a szempontból is, hogy ez volt az egyetlen, külföldre (Csehszlovákiába) exportált integrált áramkörös számológéptípus.

A HUNOR 126 a számológép-albumban

Erőfeszítések a nyomtatóművek hazai gyártására

1974-ben a számológépeket is gyártó dán Contex céggel folytattak tárgyalásokat egy hőnyomtató gyártásának átvételéről. Ennek eredményeként a Híradástechnikai Ipari Kutatóintézettel (HIKI) közösen nekiláttak a honosításnak: a HIKI feladata az volt, hogy a hazai gyártáshoz előállítsa a megfelelő technológiát. 1976-ra elkészültek a magyar változattal, de az sorozatgyártásra alkalmatlan volt, ezért áttervezése vált szükségessé.
Ezzel párhuzamosan megkezdődött a hőnyomtatós számológép fejlesztése is. A megvásárolt P33-as nyomtatótípushoz a Philips, valamint az Electronic Arrays cég készített vezérlőáramköröket (FDY5057, FDY7162 és FDY7031 (EA7031) típusjelzésekkel), így ezek felhasználásával készült el 1976-ra a HUNOR 129-es típus mintadarabja. A sorozatgyártás beindításához szükséges volt a nyomtatógyártás beindulása, illetve az áramkörök áttervezése oly módon, hogy a mintában alkalmazott nyugati alkatrészek minél nagyobb részét kicserélhessék magyar, vagy legalábbis szocialista ekvivalenseikre. A hőnyomtatók gyártásbevezetése nem indult zökkenőmentesen, így az első szériába még eredeti dán nyomtatóegységek kerültek. Sajnos a korábbiakban, a HUNOR 125-össel kapcsolatban tett észrevételek, miszerint a Klixon billentyűzet nem elég megbízható ahhoz, hogy kijelző nélküli gépeket kezelhessenek vele, itt is jogosan merültek fel: az új billentyűzet-konstrukció elkészítése azonban továbbra is késett. A Klixon-billentyűknek és a hőnyomtatók gyakori meghibásodásának köszönhetően a típus nagyon hamar kikopott a használatból.

A HUNOR 129-es típust — lévén szocialista piacon hasonló készülék nem volt — kezdetben exportképes termékként kezelték, ezért a többinél jóval nagyobb figyelmet fordítottak a gép formatervezésére. Az igen tetszetős műanyag készülékdoboz 1977-ben „Műanyagipari formatervezés fejlesztéséért” díjat nyert. A hőnyomtató és a billentyűzet megbízhatatlansága miatt viszont az exportképessége erősen csökkent.


A HUNOR 129 erősen retusált fotója a BNV-n is látható mintadarab prospektusáról

A számológép főbb jellemzői a következők voltak:

  • 12 számjegyes kapacitás, melynél 0, 2 vagy 4 fix tizedesjegyű összegképzés állítható be,
  • szokványos nyomtatós aritmetikai logika szerint működik, tehát totál- és szubtotálképzésre is alkalmas,
  • összeadógép-üzemmód is bekapcsolható, melynél a beállított fix tizedesjegyek számával összehangban, az utoljára bevitt jegyeket automatikusan tizedesrészként értelmezi, memóriaregiszterrel és bekapcsolható konstans-tárolással rendelkezik,
  • százalékszámításra is alkalmas
A sorozatgyártás a végleges készülékdoboz elkészülte után, 1977 elején indult meg. A fentiekben részletezett okok miatt, illetve a japán nyomtatóművek hazai típussal való helyettesítése következtében előálló valuta-megtakarítás okán, 1976-ban tervbe vették a HUNOR 126 típus leváltását is, a HUNOR 129-es típus kijelzővel kiegészített változatának elkészítésével. Sajnos azonban a honosított hőnyomtatóhoz ilyen áramkör nem állt rendelkezésre, ráadásul a Contex cég időközben csődbe jutott. Arra, hogy valamely külföldi gyártó egy megszűnt cég már amúgy sem kapható nyomtatóműjéhez áramköröket tervezzen, nem volt esély, így a HUNOR 128 típusváltozat végül sosem készült el.

A nyomtatós számológépek továbbfejlesztése

A belföldi igények kielégítésére importált számológéptípusok árai a korábbi HUNOR gépeket 1976-tól kezdődően szinte eladhatatlanná tették, így szükséges volt ezek áttervezése oly módon, hogy a gyártási költségeket minél jobban csökkenthessék. A piacon időközben megjelent alkatrészek általában olcsóbbak is voltak az eredetileg használtaknál, így az áttervezett típusok némi korszerűsítésen is átestek.
Így készült el a HUNOR 126B jelű típusváltozat. A nyomtató — annak minden hátrányával —, a készülékdoboz változatlan maradt, a korábbi áramkörök helyett azonban a japán NEC cég uPD261C, uPD262C és uPD299C jelű chipjei kerültek felhasználásra. A kisméretű LED-kijelzők helyett itt már Itron FG125A2 jelű, 12 számjegyes vákuumfluoreszcens kijelzőcsövet alkalmaztak, mely sokkal kevésbé fárasztotta a szemet. A billentyűzetet egyrészt az importált tolókapcsolók kiváltása miatt, másrészt a különböző kalkulátor-áramkör miatt újratervezték. vel. A nyomtató változatlan maradt, annak minden hátrányával együtt. A nyomtatott áramköröket és a billentyűzetet az új áramköröknek és kijelzőnek megfelelően áttervezték:
  • a magyar gyártású tolókapcsoló csak háromállású volt, így a 0, 2 és 4 tizedesjegyes fixpontos beállítás lehetősége maradt csupán meg, illetve a nyomtató bekapcsolását, valamint az összeadógép-üzemmód kiválasztását egy közösített tolókapcsolóval oldották meg,
  • kétállású tolókapcsolókkal lehetett állítani a tételszámláló bekapcsolását, a konstans-tárolást.
  • a kerekítés itt mindig az algebra szabályainak figyelembevételével történik (5/4), így a kerekítési tolókapcsoló elhagyásra került,

A HUNOR 126 második változata (HUNOR 126B), a csehszlovák kereskedelmi szerződések kötöttsége miatt továbbra is 126-osként került felcímkézésre
Az új típus működésében eltért a korábbitól, illetve többletfunkciókat is tartalmazott a korábbi 126-os modellhez képest:
  • a Rockwell-rendszerű aritmetikai logika helyett a nyomtatós számológépeknél szokásos logika szerint működik (totál, szubtotál funkciók),
  • konstans-tárolás a szokásos módon, kapcsolóval állítható be,
  • százalékszámításra is alkalmas volt,
  • tételszámlálót tartalmazott az összegzett számok darabszámának kinyomtatásához.
Fontos funkció volt a nyomtatómű üresjárati állapotban történő automatikus kikapcsolása, mellyel egyrészt villamosenergia-megtakarítást lehetett elérni, illetve a gép által okozott zajterhelés is csökkent.

A mintakészülék még 1976-ban elkészült, a sorozatgyártás viszont csak 1977-ben indult meg.

A HUNOR 126B a számológép-albumban

A második korszerűsítés

1978-ban újra áttervezték a típust: a korábbi folyamatos üzemű nyomtató helyett egy Citizen gyártmányú, szakaszos üzemű változat beépítésével is igyekeztek a gépet zajtalanabbá és gazdaságosabban üzemeltethetővé tenni. A piacon ezidőtájt megjelent Mitsubishi M58677P jelzésű áramkör egymaga képes volt a korábbiakban alkalmazott három chip feladatainak elvégzésére, így a nyomtatott áramkörök egyszerűsíthetők lettek volna. A kijelző már korszerűbb, és célszerűbb Futaba 13-BT-36A típus lett volna, mely már beépítve tartalmazta volna a kiegészítő jelzéseket (memóriák foglaltsága, túlcsordulás, negatív előjel), így a különálló LED-ek elhagyhatók lettek volna. A nyomtatómű eltérő méretei miatt a készülékház is áttervezésre szorult. A fejlesztés elindult, de az év második felében már egyre bizonytalanabbá vált a számológépgyártás helyzete. Az import gépek diktálta árcsökkenés, a hazai típusok lassú gyártásbevezetése miatt először csak a gyártott típusváltozatok csökkentését döntötték el, és igyekeztek fenntartani a legjövedelmezőbb típusok gyártását. 1978. év végére a helyzet odáig fajult, hogy a számológépgyártás teljes megszüntetése került a napirendre, így a 126C típus fejlesztését leállították. A 126B típus gyártásával szűnt meg az EMG-ben a HUNOR számológépcsalád, 1979-ben.
HUNOR 125
HUNOR 126
HUNOR 126BHUNOR 129
Gyártásban volt:1975-761977-791977-78
Mérete:230×340×80 mm230×340×80 mm210×320×82 mm
Tömege:3,5 kg3,5 kg3 kg
Számjegykapacitása:12 jegy12 jegy12 jegy
Logika:Rockwell-rendszerű aritmetikainyomtatós aritmetikainyomtatós aritmetikai
CPU:MOSTEK MK5014P
+ MK5015P
+MK5016P
NEC uPD261C
+ uPD262C
+ uPD299C
Philips FDY5057
+ FDY7031
+ FDY7162
Memória:111
Nyomtató:mechanikus, kétszínűmechanikus, kétszínűhőnyomtató, egyszínű
Kijelző és kijelzés magassága:LED, 2,8 mm (csak 126-nál)VFD, 6,5 mmnincs
Tizedesek száma:0, 1, 2, 4, 6, 80, 2, 40, 2, 4
Összeadógép-mód:nincsvanvan
Kerekítés:5/4 vagy lefelé5/45/4
Konstans-tárolás:automatikusbekapcsolhatóbekapcsolható
Százalékszámítás:nincsvanvan
Tételszámlálás:nincsvannincs

A hőnyomtató további alkalmazásai

A Contex-eredetű hőnyomtatóból kétféle változat készült: az egyik — a számológépekben használatos — hétszegmenses változat, míg a másik alfanumerikus karakterek megjelenítésére alkalmas volt. Az eredeti elképzelések szerint nem csak a számológépekben került volna alkalmazásra, hanem különböző nyomtatóművel felszerelt műszerekben lévő import nyomtatók kiváltását is ezzel a típussal tervezték. A HIKI-gyártású hőfejek és az EMG-ben készülő finommechanikai részek minősége messze alulmaradt az elvárttól, ráadásul az elhúzódó gyártásbevezetés miatt az amúgy is korszerűtlenné vált nyomtatómű jóval drágább lett, mint a közben tömegcikké vált nyugati típusok, így 1978-ban a gyártás átadásáról döntöttek, azonban nem mutatkozott igény más vállalatoknál ilyen termék előállítására.

A HUNOR 301-es típusú programozható számológép, valamint a 14894 típusszámú nyomtató szintén tartalmazta a hőnyomtató-egységet, előbbi készülékről a sorozat későbbi részében lesz szó.

További olvasnivalók
Design & HTML: Modulit Bt.
(C) www.arithmomuseum.com 2004-2017.