Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára HUNOR számológépei
4. rész: A nyomtatós számológépek
Tartalom
A nyomtatós számológéptípus születése
Már a legelső HUNOR számológép tervezésekor szempont volt, hogy a felhasználók azt nyomtatóval is kiegészíthessék, és így papíron is rögzíthessék a számításaikat. Azonban hazai, illetve szocialista relációban beszerezhető nyomtatómű még nem készült, így a témát egyelőre levették a napirendről. Megjegyzendő, hogy ekkoriban még sokkal kisebb tőkés importhányaddal készültek a számológépek, mint a későbbi — integrált áramkörök köré felépített — változatok.Az 1969-től gyártott HUNOR 157—158-as típusoknál újfent felmerült a nyomtató csatlakoztathatósága, de a helyzet azidáig nem változott.
Az integrált áramkörös HUNOR számológép tervezésekor három kategóriát határoztak meg: az első egy nyolcszámjegyes, alapműveletes hordozható számológép volt, a második egy 12 számjegyes, memóriával rendelkező típus, míg a harmadik egy 14 számjegyes, nyomtatós számológéptípus, melyet valamilyen háttértárral — az eredeti tervek szerint szalaglyukasztóval — ki lehetett volna bővíteni. A kritériumok a lehetőségeknek megfelelően, némileg változtak: a harmadik géptípus 12 számjegyes kapacitású lett, az ilyen jellegű háttértárról pedig lemondtak. Így végsősoron egy egyszerű nyomtatós számológép tervezését kezdték meg 1973-ban. Az első típusváltozat a HUNOR 125 névre keresztelt példány volt, melybe az eredeti tervektől eltérően SEIKO 104 típusú folyamatos üzemű sornyomtató került, a kalkulátor- és nyomtatóvezérlő áramkörök pedig a MOSTEK cég MK5014P, MK5015P, MK5016P jelű chipjei voltak. A gépbe kijelzőt nem szereltek, egyedül a bekapcsolt állapot, a túlcsordulás, a negatív előjel és a memória használatának jelzésére egy-egy LED került beépítésre. A géptípus főbb jellemzői:
- a Rockwell típusú áramkörökhöz hasonló aritmetikai logika szerinti működés, mely eltért a nyomtatóval ellátott mechanikus és elektronikus gépek jó részétől: az [=] gomb a szorzás, osztás elvégzésére szolgált, a [+] és [–] billentyűkkel a bevitt, illetve kiszámított eredményt lehetett hozzáadni az akkumulátor-regiszterhez, illetve levonni abból. A totálképzés (összeg kinyomtatása) az [=] billentyűvel történt. Szubtotálképzésre a szokásos értelemben itt nem volt lehetőség.
- csak fixpontos számábrázolás: hatállású tolókapcsolóval állítható 0, 1, 2, 4, 6 és 8 tizedesjegyre,
- automatikus konstans-tárolás a szorzásra és osztásra vonatkozóan
- a kerekítési kapcsolóval lefelé kerekítés, illetve a normál (5/4) kerekítés választható,
- nem a számítás részét képező numerikus adat nyomtatásának lehetősége ([#], pl. dátumok, cikkszámok stb.),
- a memória kétféle üzemmódra alkalmas: mind az aktuálisan bevitt szám ([M+], [M-]), mind pedig az aktuális szorzat, ill. hányados ([M+=], [M-=]) hozzáadható a memóriához, illetve levonható abból.
- kettős nulla billentyűvel egyszerre két 0 számjegy billentyűzhetősége,
- a negatív eredményt külön LED jelzi, nyomtatásban — kétszínű szalag használata esetén — piros színnel kerül nyomtatásra.
A kijelzővel kiegészített változat
HUNOR 126
A HUNOR 125-ösbe beépített MOSTEK chipkészlet alkalmas volt egy 12 számjegyes kijelző vezérlésére is, melyhez csak az illesztéshez szükséges áramkört kellett kifejleszteni. A kijelző az ekkoriban könnyedén elérhető, Hewlett-Packard gyártmányú, IC foglalatos LED-kijelző lett, melynek a gépház jobb oldalán alakítottak ki helyet. Még a prototípus elkészítése előtt felmerült nagyobb számjegyek megjelenítésére alkalmas kijelzők alkalmazása, de erre ekkor még nem született megoldás. A negatív előjelet, a túlcsordulást, illetve a memória foglaltságát továbbra is külön LED jelezte. A billentyűzeten megjelent a nyomtatómű kikapcsolására szolgáló kétállású kapcsoló, így ezzel a típussal nyomtatás nélkül is lehetett számításokat végezni.
A HUNOR 126-os típus első változata
A HUNOR 126-os típus első változata
A mintakészülék az 1974. évi őszi BNV-re elkészült, de a műanyagburkolatot át kellett tervezni ahhoz, hogy a sorozatgyártás megindulhasson. A HUNOR 126-os fontos volt abból a szempontból is, hogy ez volt az egyetlen, külföldre (Csehszlovákiába) exportált integrált áramkörös számológéptípus.
A HUNOR 126 a számológép-albumban
Erőfeszítések a nyomtatóművek hazai gyártására
1974-ben a számológépeket is gyártó dán Contex céggel folytattak tárgyalásokat egy hőnyomtató gyártásának átvételéről. Ennek eredményeként a Híradástechnikai Ipari Kutatóintézettel (HIKI) közösen nekiláttak a honosításnak: a HIKI feladata az volt, hogy a hazai gyártáshoz előállítsa a megfelelő technológiát. 1976-ra elkészültek a magyar változattal, de az sorozatgyártásra alkalmatlan volt, ezért áttervezése vált szükségessé.
Ezzel párhuzamosan megkezdődött a hőnyomtatós számológép fejlesztése is. A megvásárolt P33-as nyomtatótípushoz a Philips, valamint az Electronic Arrays cég készített vezérlőáramköröket (FDY5057, FDY7162 és FDY7031 (EA7031) típusjelzésekkel), így ezek felhasználásával készült el 1976-ra a HUNOR 129-es típus mintadarabja. A sorozatgyártás beindításához szükséges volt a nyomtatógyártás beindulása, illetve az áramkörök áttervezése oly módon, hogy a mintában alkalmazott nyugati alkatrészek minél nagyobb részét kicserélhessék magyar, vagy legalábbis szocialista ekvivalenseikre. A hőnyomtatók gyártásbevezetése nem indult zökkenőmentesen, így az első szériába még eredeti dán nyomtatóegységek kerültek. Sajnos a korábbiakban, a HUNOR 125-össel kapcsolatban tett észrevételek, miszerint a Klixon billentyűzet nem elég megbízható ahhoz, hogy kijelző nélküli gépeket kezelhessenek vele, itt is jogosan merültek fel: az új billentyűzet-konstrukció elkészítése azonban továbbra is késett. A Klixon-billentyűknek és a hőnyomtatók gyakori meghibásodásának köszönhetően a típus nagyon hamar kikopott a használatból.
A HUNOR 129 erősen retusált fotója a BNV-n is látható mintadarab prospektusáról
A HUNOR 129-es típust — lévén szocialista piacon hasonló készülék nem volt — kezdetben exportképes termékként kezelték, ezért a többinél jóval nagyobb figyelmet fordítottak a gép formatervezésére. Az igen tetszetős műanyag készülékdoboz 1977-ben „Műanyagipari formatervezés fejlesztéséért” díjat nyert. A hőnyomtató és a billentyűzet megbízhatatlansága miatt viszont az exportképessége erősen csökkent.
A HUNOR 129 erősen retusált fotója a BNV-n is látható mintadarab prospektusáról
A számológép főbb jellemzői a következők voltak:
- 12 számjegyes kapacitás, melynél 0, 2 vagy 4 fix tizedesjegyű összegképzés állítható be,
- szokványos nyomtatós aritmetikai logika szerint működik, tehát totál- és szubtotálképzésre is alkalmas,
- összeadógép-üzemmód is bekapcsolható, melynél a beállított fix tizedesjegyek számával összehangban, az utoljára bevitt jegyeket automatikusan tizedesrészként értelmezi, memóriaregiszterrel és bekapcsolható konstans-tárolással rendelkezik,
- százalékszámításra is alkalmas
A nyomtatós számológépek továbbfejlesztése
A belföldi igények kielégítésére importált számológéptípusok árai a korábbi HUNOR gépeket 1976-tól kezdődően szinte eladhatatlanná tették, így szükséges volt ezek áttervezése oly módon, hogy a gyártási költségeket minél jobban csökkenthessék. A piacon időközben megjelent alkatrészek általában olcsóbbak is voltak az eredetileg használtaknál, így az áttervezett típusok némi korszerűsítésen is átestek.
Így készült el a HUNOR 126B jelű típusváltozat. A nyomtató — annak minden hátrányával —, a készülékdoboz változatlan maradt, a korábbi áramkörök helyett azonban a japán NEC cég uPD261C, uPD262C és uPD299C jelű chipjei kerültek felhasználásra. A kisméretű LED-kijelzők helyett itt már Itron FG125A2 jelű, 12 számjegyes vákuumfluoreszcens kijelzőcsövet alkalmaztak, mely sokkal kevésbé fárasztotta a szemet. A billentyűzetet egyrészt az importált tolókapcsolók kiváltása miatt, másrészt a különböző kalkulátor-áramkör miatt újratervezték. vel. A nyomtató változatlan maradt, annak minden hátrányával együtt. A nyomtatott áramköröket és a billentyűzetet az új áramköröknek és kijelzőnek megfelelően áttervezték:
A HUNOR 126 második változata (HUNOR 126B), a csehszlovák kereskedelmi szerződések kötöttsége miatt továbbra is 126-osként került felcímkézésre
Az új típus működésében eltért a korábbitól, illetve többletfunkciókat is tartalmazott a korábbi 126-os modellhez képest:
- a magyar gyártású tolókapcsoló csak háromállású volt, így a 0, 2 és 4 tizedesjegyes fixpontos beállítás lehetősége maradt csupán meg, illetve a nyomtató bekapcsolását, valamint az összeadógép-üzemmód kiválasztását egy közösített tolókapcsolóval oldották meg,
- kétállású tolókapcsolókkal lehetett állítani a tételszámláló bekapcsolását, a konstans-tárolást.
- a kerekítés itt mindig az algebra szabályainak figyelembevételével történik (5/4), így a kerekítési tolókapcsoló elhagyásra került,
A HUNOR 126 második változata (HUNOR 126B), a csehszlovák kereskedelmi szerződések kötöttsége miatt továbbra is 126-osként került felcímkézésre
- a Rockwell-rendszerű aritmetikai logika helyett a nyomtatós számológépeknél szokásos logika szerint működik (totál, szubtotál funkciók),
- konstans-tárolás a szokásos módon, kapcsolóval állítható be,
- százalékszámításra is alkalmas volt,
- tételszámlálót tartalmazott az összegzett számok darabszámának kinyomtatásához.
A mintakészülék még 1976-ban elkészült, a sorozatgyártás viszont csak 1977-ben indult meg.
A HUNOR 126B a számológép-albumban
A második korszerűsítés
1978-ban újra áttervezték a típust: a korábbi folyamatos üzemű nyomtató helyett egy Citizen gyártmányú, szakaszos üzemű változat beépítésével is igyekeztek a gépet zajtalanabbá és gazdaságosabban üzemeltethetővé tenni. A piacon ezidőtájt megjelent Mitsubishi M58677P jelzésű áramkör egymaga képes volt a korábbiakban alkalmazott három chip feladatainak elvégzésére, így a nyomtatott áramkörök egyszerűsíthetők lettek volna. A kijelző már korszerűbb, és célszerűbb Futaba 13-BT-36A típus lett volna, mely már beépítve tartalmazta volna a kiegészítő jelzéseket (memóriák foglaltsága, túlcsordulás, negatív előjel), így a különálló LED-ek elhagyhatók lettek volna. A nyomtatómű eltérő méretei miatt a készülékház is áttervezésre szorult. A fejlesztés elindult, de az év második felében már egyre bizonytalanabbá vált a számológépgyártás helyzete. Az import gépek diktálta árcsökkenés, a hazai típusok lassú gyártásbevezetése miatt először csak a gyártott típusváltozatok csökkentését döntötték el, és igyekeztek fenntartani a legjövedelmezőbb típusok gyártását. 1978. év végére a helyzet odáig fajult, hogy a számológépgyártás teljes megszüntetése került a napirendre, így a 126C típus fejlesztését leállították. A 126B típus gyártásával szűnt meg az EMG-ben a HUNOR számológépcsalád, 1979-ben.
| HUNOR 125 HUNOR 126 | HUNOR 126B | HUNOR 129 | |
| Gyártásban volt: | 1975-76 | 1977-79 | 1977-78 |
| Mérete: | 230×340×80 mm | 230×340×80 mm | 210×320×82 mm |
| Tömege: | 3,5 kg | 3,5 kg | 3 kg |
| Számjegykapacitása: | 12 jegy | 12 jegy | 12 jegy |
| Logika: | Rockwell-rendszerű aritmetikai | nyomtatós aritmetikai | nyomtatós aritmetikai |
| CPU: | MOSTEK MK5014P + MK5015P +MK5016P | NEC uPD261C + uPD262C + uPD299C | Philips FDY5057 + FDY7031 + FDY7162 |
| Memória: | 1 | 1 | 1 |
| Nyomtató: | mechanikus, kétszínű | mechanikus, kétszínű | hőnyomtató, egyszínű |
| Kijelző és kijelzés magassága: | LED, 2,8 mm (csak 126-nál) | VFD, 6,5 mm | nincs |
| Tizedesek száma: | 0, 1, 2, 4, 6, 8 | 0, 2, 4 | 0, 2, 4 |
| Összeadógép-mód: | nincs | van | van |
| Kerekítés: | 5/4 vagy lefelé | 5/4 | 5/4 |
| Konstans-tárolás: | automatikus | bekapcsolható | bekapcsolható |
| Százalékszámítás: | nincs | van | van |
| Tételszámlálás: | nincs | van | nincs |
A hőnyomtató további alkalmazásai
A Contex-eredetű hőnyomtatóból kétféle változat készült: az egyik — a számológépekben használatos — hétszegmenses változat, míg a másik alfanumerikus karakterek megjelenítésére alkalmas volt. Az eredeti elképzelések szerint nem csak a számológépekben került volna alkalmazásra, hanem különböző nyomtatóművel felszerelt műszerekben lévő import nyomtatók kiváltását is ezzel a típussal tervezték. A HIKI-gyártású hőfejek és az EMG-ben készülő finommechanikai részek minősége messze alulmaradt az elvárttól, ráadásul az elhúzódó gyártásbevezetés miatt az amúgy is korszerűtlenné vált nyomtatómű jóval drágább lett, mint a közben tömegcikké vált nyugati típusok, így 1978-ban a gyártás átadásáról döntöttek, azonban nem mutatkozott igény más vállalatoknál ilyen termék előállítására.A HUNOR 301-es típusú programozható számológép, valamint a 14894 típusszámú nyomtató szintén tartalmazta a hőnyomtató-egységet, előbbi készülékről a sorozat későbbi részében lesz szó.
További olvasnivalók
Az EMG számológépei
Áttekintés5. rész: Programozható számológépek
A HUNOR 126 a számológép-albumban
A HUNOR 126B a számológép-albumban