Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára HUNOR számológépei
2. rész: Az első integrált áramkörös számológéptől az alapműveletes gépcsaládig
A közepes kategóriájú gép, a HUNOR 121
A hattagú hordozható számológép-család
Továbbfejlesztések
Új típus a piacon, a HUNOR 88
Az első magyar integrált áramkörös számológép
Már a HUNOR 157-158 típusok megjelenésekor látható volt, hogy az integrált áramkörökkel megvalósított kisebb, olcsóbb számológépek igen gyorsan kiszorítják a piacról a tranzisztoros társaikat. A nagyobb nyugati számológépgyárak mind áttértek az újabb technológiára, és egyre többféle típussal jelentkeztek a piacon. Hogy az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára is megtarthassa helyét a számológép-piacon, lépnie kellett. A gazdaságtalanul gyártható korábbi típus megszüntetése pedig sürgette az új típus elkészítését.1972-ben tanulmányt készítettek egy integrált áramkörökből felépített számológép-család megvalósításáról, alapul véve a Sharp cég akkori modelljeit. Három különböző gépkategóriát jelöltek ki:
- 8 számjegyes kapacitású alapműveletes gép fixpontos kijelzés lehetőségével
- 12 számjegyes alapműveletes gép fixpontos kijelzés lehetőségével és memóriával
- 12 számjegyes alapműveltes gép 2 memóriával és interfésszel nyomtatóhoz vagy szalaglyukasztóhoz
A HUNOR 81 mintadarabja, mely az 1973. évi BNV-n került bemutatásra. A szériadaraboktól eltérően, eredeti Texas Instruments billentyűzettel épült.
A gépek alapárában egy hordtáska, használati utasítás, hálózati csatlakozó kábel szerepelt, a Medicor gyártmányú akkumulátorokat külön tartozékként lehetett megvásárolni, melyekkel a gép hálózattól függetlenül nagyjából 5 órán át volt üzemeltethető.
A HUNOR 81 felépítése
A készülékdobozt úgy tervezték, hogy a 12 számjegyes számológép számára is elegendő hellyel rendelkezzen. Az alsó, fekete színű rész aljára ragasztva található a gyártási szám, a gyártó emblémáját tartalmazó rövidített kezelési utasítással együtt. Erre az alsó fedélre van felcsavarozva az alap-nyomtatott áramkör, mely hátsó, kijelző mögötti részén található a transzformátor, az akkumulátorok (illetve legtöbb esetben csak a tartófülek a két akkumulátor számára), és a kapcsoló, mely kétállású, és alapesetben ki-bekapcsoló funkciót lát el: ha azonban akkumulátorok is vannak a gépben, a kapcsoló „kikapcsolt” állapotában akkumulátoros üzemre vált át. Így előáll az a helyzet, hogy az akkumulátoros gép, ha hálózathoz van csatlakoztatva, nem kapcsolható ki.Az alap-panel első felén helyezkedik el a számológép maga: a TMS0105NC típusjelű kalkulátor-áramkör, valamint a kijelző meghajtását biztosító további alkatrészek. A panel szélén lévő távtartókra fekszik fel a billentyűzet felső alumínium lemeze, mely a gomboknak megfelelően előre kivágott. Az EMG gyártmányú klaviatúra működési elvét tekintve a Texas Instruments Klixon típusainak másolata annyi módosítással, hogy az öntött műanyag gombsapkák helyett többrészes, átlátszó fedőlapú gombsapkákat láthatunk, melybe a célnak megfelelő feliratú és színű papírlapok helyezhetők. A gombsapka alatt alapvetően lötyögésmentesen, egy domború fémlemez van, mely a billentyű lenyomására homorúvá válva, a szélein lévő érintkezőket rövidre zárja a középső érintkezővel, így hozva létre a kívánt kontaktust. Ez a típusú billentyűzet inkább a zsebszámológépeknél terjedt el, az asztali gépeknél a hagyományos, hosszabb útú és zajtalanabb, megbízhatóbb megoldások váltak népszerűvé.
Az alaplemezhez rögzítve, ferdén helyezkedik el a kijelző nyomtatott áramköre, melyen az egyes szegmensek ellenállásai és maguk a FUJI 3015F jelű hétszegmenses kijelzőelemei találhatók. A legelső, 9. helyiértéknek megfelelő helyen lévő kijelző mutatja az esetleges negatív előjel mellett a túlcsordulás beálltát, illetve az akkumulátor lemerülését is.
A számológépben felhasznált diszkrét alkatrészek jó része magyar gyártmányú.
A HUNOR 81 a számológép-albumban
A gép működése
Az asztali számológépek nagy részéhez hasonlóan, ez a típus is aritmetikai logikájú, azaz az összeadást és a kivonást utólag kell előírni a gép számára:6 += 5 += 4.5 += 1.25 -=.
6 : (-4,5) billentyűzései:
6 ÷ 4.5 -=.
F állásban: 1.4285714
0 állásban: 1
1 állásban: 1.4
2 állásban: 1.43 (a következő 8-ast figyelembe véve lesz a 2-esből 3-as)
Az aritmetikai gépek sajátossága még a konstans-kapcsoló is, mely kikapcsolt állapotában a szokott működést biztosítja, míg bekapcsolt állapotban megőrzi a szorzandót (1. tényező), vagy osztásnál az osztót, és ebben az esetben az += és -= billentyűk lenyomására az eltárolt szám (a konstans) és a bevitt érték között végzi el a kijelölt műveletet:
3.5 += eredménye 21 lesz, mivel 6×3,5 = 21.
A HUNOR 81 további sajátossága az, hogy a gép üresjáratban egy megadott idő eltelte után, akkumulátoros üzemben a telepet kímélendő, a kijelzőt az első és utolsó elem kivételével lekapcsolja. Ilyenkor a D gomb lenyomásával lehet visszakapcsolni a kijelzőt.
A közepes kategóriájú gép
Az eredeti elképzelésektől eltérően, az 1973 második felében elkészült mintakészülékekbe izzószálas kijelző helyett az azokkal szerzett negatív tapasztalatok és a nagy mennyiségben és olcsón beszerezhetővé vált NEC gyártmányú VFD egydigites számkijelző csövek miatt már ilyen típusból felépített kijelző került.
A gép többletfunkciói a HUNOR 81-hez képest:
- 12 számjegyes kapacitás
- 1 memóriaregiszter
- automatikus eredmény-gyűjtés a memóriában
- regisztercsere és regiszter-visszaléptetés (utolsó bevitt jegy törlése) funkciók
- az M+ funkció elvégzi-e a kijelölt műveletet, vagy sem, mielőtt a kijelzőben lévő számot hozzáadná a memóriához,
- az asztali gépeknél szokásos összeadógép-rendszerű memória-kiolvasást valósítja meg (T – totál, S – szubtotál), vagy a zsebszámológépeknél szoksásosat (CM – memória törlése, RM – memória kiolvasása).
Bár a minták már 1973-ban elkészültek, a sorozatgyártás csak 1975-ben indulhatott meg.
A HUNOR 121 egy korai gyártású darabja
Tartozékok tekintetében a korábbi típusokkal azonos volt, de ennél a típusnál már nem tették lehetővé az akkumulátoros üzemeltetést.
A gép felépítése
A HUNOR 121 azonos készülékdobozba került, mint a HUNOR 81, így felépítése is szinte teljesen azonos. Különbség csupán az alkalmazott VFD csövek miatt a kijelző-nyák elrendezésében van: maga az áramkör párhuzamosan, az alap-lemez felett helyezkedik el, melyen egy ferde tálcaszerű fémkeretre hajtva vannak az egyes számkijelző csövek. Érdekességük, hogy a szokásos hétszegmenses formátumtól eltérően, egy 8. szegmenst is láthatunk bennük, mely a 4-es számjegy vízszintes vonalának jobb oldali részét reprezentálja. Csak a korai gyártású VFD kijelzők tartalmazzák, és csak bizonyos kalkulátor-áramkörök támogatják a használatát, a HUNOR 121-ben lévő, LED kijelzők számára készült TMS0201/TMS0301 nem. Viszont szokatlan formájú a 6-os és a 9-es számjegy.A HUNOR 121 a számológép-albumban
A gép használata
A HUNOR 121 alapvetően ugyanúgy használható, mint kisebb társai. A fentebb leírtaknak megfelelően, új funkció a memória használata.Az M+ gomb a kijelzőben lévő értéket hozzáadja a memóriában tárolthoz, az M- gomb pedig kivonja azt a tárolt értékből. Ez a két gomb nem végez más műveletet, így számítás közben minden további nélkül használhatók:
4.5 × 3 M+ × 1.01 += billentyűzésre a memóriához 3-at ad hozzá, az eredmény pedig 13.635 lesz.
Az M+= gomb a += gombbal azonos hatású (összead, illetve elvégzi a függőben lévő szorzást vagy osztást), de az eredményt hozzáadja a memóriához. Az M-= gomb ehhez hasonlóan működik, de az -= funkciót végzi el, mielőtt az eredményt hozzáadná a memóriához.
4.5 × 3 M+= × 1.01 += billentyűzésre a memóriához 13.5-öt ad hozzá, az eredmény változatlanul 13.635 lesz.
Ha a szumma jelű kapcsolót bekapcsoljuk, a += gomb lenyomásakor az M+= gombnak megfelelő, míg a -= gomb lenyomásakor az M-= gombnak megfelelő funkció végződik el, azaz az eredmények automatikusan gyűjtésre kerülnek.
A memória tartalmát a kijelzőbe hozhatjuk az S, vagy az RM gombokkal. A memória tartalma a T gombbal is kijelezhető, ebben az esetben azonban a memória automatikusan törlődik (totál-funkció). A CM gomb a memória tartalmát törli anélkül, hogy a kijelzőben lévő értéket megváltoztatná.
A százalékszámítási feladatokhoz két billentyűt is találunk a gépen: a % jelű a hagyományos módon, százalék-értékek kiszámítására, az A/D pedig százalékkal növelt, vagy csökkentett értékek kiszámítására használható:
200 25,7%-kal megnövelt értéke: 200 × 25.7 A/D += eredménye 251.4.
200 × 25.7 +/- A/D += eredménye szintén 148.6.
Az alsó kategória továbbfejlesztése
HUNOR 82
HUNOR 83
HUNOR 101
HUNOR 102
HUNOR 103
- HUNOR 81B, 101: a HUNOR 81-gyel megegyező tudású 8, ill. 10 számjegyes gépek,
- HUNOR 82, 102: előjelváltás helyett százalékszámításra és dupla 0 bevitelére alkalmas 8, ill. 10 számjegyes gépek,
- HUNOR 83, 103: csak lebegőpontos kijelzéssel rendelkező, de gyökvonást és négyzetreemelést is tudó géptípusok 8, ill. 10 számjegyes kivitelben.
A HUNOR 81 átdolgozott változata, a HUNOR 81B, valamint a 10 számjegyes HUNOR 102 és HUNOR 103 típusok sorozatgyártása 1974—75-ben indult meg. A későbbi gépek már nem csak a fehér fedelű készülékdobozzal készültek, hanem megjelentek világoskék és narancssárga színű változataik is.
A gépek felépítése hasonló a HUNOR 121-esével, az ott leírtak érvényesek rájuk.
Megjegyzendő, hogy 1976-ban sok gépbe FUTABA gyártmányú kijelzőcsövek kerültek, ezek számjegyei arányosabbak és klasszikus hétszegmenses kialakításúak (hiányzik a 4-es jobb oldali kilógása). Az eltérő lábkiosztású alkatrészek miatt a kijelző-nyák lemezei különböznek a korábbiaktól.
A HUNOR 81B a számológép-albumban (későbbi, FUTABA kijelzős változat)
A HUNOR 102 a számológép-albumban (későbbi, FUTABA kijelzős változat)
A HUNOR 103 a számológép-albumban (eredeti, NEC kijelzős változat)
Használatuk
A HUNOR 81B a korábbi változattól némileg eltér. A hátsó üzemi kapcsoló most már valódi ki-bekapcsolóként működik, így lehetőség volt arra is, hogy az akkumulátorokkal felszerelt gépekkel hálózati áramkimaradás esetén is folytathassák a számításokat. A billentyűzetről eltűnt a D gomb, a kijelző nem kapcsol le üresjáratban sem. A tizedeskapcsoló a korábbi ötállású helyett hatállású lett (azonos a HUNOR 121-esnél alkalmazottal), újdonság a 7 tizedesjegyes kerekítés választhatósága. Megjegyzendő, hogy 8 számjegyes gépnél a 7 tizedesjegyes formánál nem történik kerekítés, ugyanis a gép a 9. számjegyet nem számítja ki:F állásban 0.6666666
7 állásban 0.6666666
4 állásban 0.6667
2 állásban 0.67
0 állásban 1.
A HUNOR 83-as és 103-as típusoknál a gyökvonás és a négyzetre emelés billentyűje először += funkciót végez, majd az így kapott eredményből von gyököt, illetve az eredményt emeli négyzetre:
6 × √2 helyes billentyűzése: 2 √ × 6 +=. A 6 × 2 √ billentyűzésre ugyanis a √(6×2) kifejezést számítaná ki.
Továbbfejlesztések
HUNOR 102B
HUNOR 121B
A hattagú családból csak az alaptípus, a HUNOR 81C, és a 102B gyártása folytatódott, egyszerűsített kivitelben: a korábbi nyugati gyártmányú hatállású tolókapcsoló helyett hazai, háromállású változat került beépítésre, így az alkalmazható tizedesek száma — a megtartott lebegőpontos kijelzés mellett — csak 0 és 2 lehetett. Az akkumulátoros táplálás lehetőségét megszüntették, az áramköröket ahol lehetett, egyoldalasra tervezték át a gyártási költségek csökkentése érdekében.
A HUNOR 103-as típust nem gyártották tovább.
A HUNOR 121-es típus helyett egy újat terveztek, mely jelentős mértékben eltért az eredetitől. A HUNOR 121B NEC uPD284C áramkörrel készült, mely magával vonta a billentyűzet teljes átdolgozását is. Lebegőpontos kijelzést nem támogat, így a háromállású kapcsoló 0, 2 vagy 4 tizedes kijelzését teszi lehetővé. A százalékszámítás egyszerűsödött, egyetlen gombbal elvégezhető a korábbi kétféle művelet. A memóriakezelés terén pedig a NEC chip által támogatott egyszerű változat maradt meg, a memória foglaltságát a bal oldali digiten megjelenő tizedespont jelzi. Ebben a típusban is megszűnt az akkumulátor beépíthetősége.
A HUNOR 121B világoskék fedelű változata. Érdemes összevetni a 121-esről készült fotóval.
A HUNOR 102B a számológép-albumban
A HUNOR 121B a számológép-albumban
Új típus
Használatát tekintve a korábbi típusokkal azonos.
Az EMG számológépei
Áttekintés3. rész: A zsebszámológépek
4. rész: A nyomtatós számológépek
5. rész: Programozható számológépek