Virtuális számológép-múzeum
Menü
C/CE
Számológépek
Logarlécek
Egyéb
Gyártók
Lexikon
Switch to English

Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára HUNOR számológépei

2. rész: Az első integrált áramkörös számológéptől az alapműveletes gépcsaládig

Tartalom 
 

Az első magyar integrált áramkörös számológép

Már a HUNOR 157-158 típusok megjelenésekor látható volt, hogy az integrált áramkörökkel megvalósított kisebb, olcsóbb számológépek igen gyorsan kiszorítják a piacról a tranzisztoros társaikat. A nagyobb nyugati számológépgyárak mind áttértek az újabb technológiára, és egyre többféle típussal jelentkeztek a piacon. Hogy az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára is megtarthassa helyét a számológép-piacon, lépnie kellett. A gazdaságtalanul gyártható korábbi típus megszüntetése pedig sürgette az új típus elkészítését.

1972-ben tanulmányt készítettek egy integrált áramkörökből felépített számológép-család megvalósításáról, alapul véve a Sharp cég akkori modelljeit. Három különböző gépkategóriát jelöltek ki:

  • 8 számjegyes kapacitású alapműveletes gép fixpontos kijelzés lehetőségével
  • 12 számjegyes alapműveletes gép fixpontos kijelzés lehetőségével és memóriával
  • 12 számjegyes alapműveltes gép 2 memóriával és interfésszel nyomtatóhoz vagy szalaglyukasztóhoz
Először — hasonlóan a korábbi típusokhoz — a legkisebb kategóriájú gép fejlesztését vették tervbe. A legfontosabb alkatrész, a MOS áramkör tekintetében a Texas Instruments cég újdonsága, az egyetlen chipben megvalósított számológép-áramkör, a TMS1802 típus került kiválasztásra. Kijelzők tekintetében is elsősorban az olcsóságot tartották szem előtt, így kerülhetett a gépbe a japán FUJI cég izzószálas kijelzőeleme, kiszorítva a versenyből a számológépekben szinte kizárólagosan megtalálható LED és VFD kijelzőket. Az Egyesült Izzó (TUNGSRAM) tervei között szerepelt egy hasonló izzószálas kijelzőelem gyártásbavitele is, ezért a HUNOR MINI gép FUJI kijelzőit a hazai gyártás megindulása után lecserélték volna a TUNGSRAM változatokra. Billentyűzet tekintetében a Texas Instruments cég Klixon típusait vizsgálták meg, de ennek magas ára miatt az EMG-n belüli gyártás indítását javasolták. Ennél a típusnál vált először lehetővé a hálózattól független, akkumulátoros táplálás megvalósítása is. A legfontosabb szempont az 1973. évi gyártás megindítása volt, mely biztosította az EMG folyamatos piaci jelenlétét.
HUNOR 81
A prototípus gép a fenti leírásnak megfelelően készült el, de a házon belüli billentyűzet-konstrukció időigénye miatt eredeti Texas Instruments klaviatúrával. Az 1973. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron be is mutatták az elkészült mintadarabot, mely nagy sikert aratott. A sorozatgyártás a billentyűzetek elkészülte után indult meg, a terveknek megfelelően még 1973-ban. Ezek a gépek már TMS0105NC jelű, az eredetivel szinte teljesen megegyező áramkörökkel épültek.

A HUNOR 81 mintadarabja, mely az 1973. évi BNV-n került bemutatásra. A szériadaraboktól eltérően, eredeti Texas Instruments billentyűzettel épült.

A gépek alapárában egy hordtáska, használati utasítás, hálózati csatlakozó kábel szerepelt, a Medicor gyártmányú akkumulátorokat külön tartozékként lehetett megvásárolni, melyekkel a gép hálózattól függetlenül nagyjából 5 órán át volt üzemeltethető.

A HUNOR 81 felépítése

A készülékdobozt úgy tervezték, hogy a 12 számjegyes számológép számára is elegendő hellyel rendelkezzen. Az alsó, fekete színű rész aljára ragasztva található a gyártási szám, a gyártó emblémáját tartalmazó rövidített kezelési utasítással együtt. Erre az alsó fedélre van felcsavarozva az alap-nyomtatott áramkör, mely hátsó, kijelző mögötti részén található a transzformátor, az akkumulátorok (illetve legtöbb esetben csak a tartófülek a két akkumulátor számára), és a kapcsoló, mely kétállású, és alapesetben ki-bekapcsoló funkciót lát el: ha azonban akkumulátorok is vannak a gépben, a kapcsoló „kikapcsolt” állapotában akkumulátoros üzemre vált át. Így előáll az a helyzet, hogy az akkumulátoros gép, ha hálózathoz van csatlakoztatva, nem kapcsolható ki.

Az alap-panel első felén helyezkedik el a számológép maga: a TMS0105NC típusjelű kalkulátor-áramkör, valamint a kijelző meghajtását biztosító további alkatrészek. A panel szélén lévő távtartókra fekszik fel a billentyűzet felső alumínium lemeze, mely a gomboknak megfelelően előre kivágott. Az EMG gyártmányú klaviatúra működési elvét tekintve a Texas Instruments Klixon típusainak másolata annyi módosítással, hogy az öntött műanyag gombsapkák helyett többrészes, átlátszó fedőlapú gombsapkákat láthatunk, melybe a célnak megfelelő feliratú és színű papírlapok helyezhetők. A gombsapka alatt alapvetően lötyögésmentesen, egy domború fémlemez van, mely a billentyű lenyomására homorúvá válva, a szélein lévő érintkezőket rövidre zárja a középső érintkezővel, így hozva létre a kívánt kontaktust. Ez a típusú billentyűzet inkább a zsebszámológépeknél terjedt el, az asztali gépeknél a hagyományos, hosszabb útú és zajtalanabb, megbízhatóbb megoldások váltak népszerűvé.

Az alaplemezhez rögzítve, ferdén helyezkedik el a kijelző nyomtatott áramköre, melyen az egyes szegmensek ellenállásai és maguk a FUJI 3015F jelű hétszegmenses kijelzőelemei találhatók. A legelső, 9. helyiértéknek megfelelő helyen lévő kijelző mutatja az esetleges negatív előjel mellett a túlcsordulás beálltát, illetve az akkumulátor lemerülését is.

A számológépben felhasznált diszkrét alkatrészek jó része magyar gyártmányú.

A HUNOR 81 a számológép-albumban

A gép működése

Az asztali számológépek nagy részéhez hasonlóan, ez a típus is aritmetikai logikájú, azaz az összeadást és a kivonást utólag kell előírni a gép számára:
6 + 5 + 4,5 – 1,25 beírása:
6 += 5 += 4.5 += 1.25 -=.
A szorzást és az osztást a szokott módon kell beírni, az eredményt a += billentyű szolgáltatja. Negatív számmal is lehet szorozni, vagy osztani, méghozzá kétféleképpen is: vagy a +/- billentyű használatával, vagy pedig a -= gombbal:
6 : (-4,5) billentyűzései:
6 ÷ 4.5 +/- += vagy
6 ÷ 4.5 -=.
Itt kell megemlíteni az asztali számológépeknél szokásos fixpontos kijelzés működését is. A felső tolókapcsoló „F” állásában a szokott módon működik a számológép (lebegőpontos számábrázolás), azaz annyi tizedesjegyet jelenít meg a gép, amennyit az eredmény megkíván. Lehetőség van azonban megadott számú tizedessel dolgozni is, erre szolgálnak a tolókapcsoló számmal jelzett állásai. A 2-es számmal jelzett állásban minden += és -= utáni eredményt a gép kerekít, ha szükséges, pl.:
10 ÷ 7 += eredményei:
F állásban: 1.4285714
0 állásban: 1
1 állásban: 1.4
2 állásban: 1.43 (a következő 8-ast figyelembe véve lesz a 2-esből 3-as)
A láncszorzások és –osztások számításánál mindig lebegőpontos számokkal történik a számolás, csak a végső eredmények kihozatalánál történik meg a kerekítés.

Az aritmetikai gépek sajátossága még a konstans-kapcsoló is, mely kikapcsolt állapotában a szokott működést biztosítja, míg bekapcsolt állapotban megőrzi a szorzandót (1. tényező), vagy osztásnál az osztót, és ebben az esetben az += és -= billentyűk lenyomására az eltárolt szám (a konstans) és a bevitt érték között végzi el a kijelölt műveletet:

6 × 2 += eredménye 12.
3.5 += eredménye 21 lesz, mivel 6×3,5 = 21.
A K kapcsoló bekapcsolt állásában tehát nem tudunk összeadást és kivonást végezni.

A HUNOR 81 további sajátossága az, hogy a gép üresjáratban egy megadott idő eltelte után, akkumulátoros üzemben a telepet kímélendő, a kijelzőt az első és utolsó elem kivételével lekapcsolja. Ilyenkor a D gomb lenyomásával lehet visszakapcsolni a kijelzőt.

A közepes kategóriájú gép

Az első IC-s tervtanulmányban szerepelt a közepes kategóriájú asztali számológép konstrukciója a Texas Instruments cég akkor még fejlesztés alatt álló TMS0201 és TMS0301 jelű áramkörei felhasználásával. A közös készülékdoboz, a billentyűzet, a kijelző és a tápegység lehetővé tette az 1973. végi, vagy legkésőbb 1974. eleji sorozatgyártás-indítását is.

Az eredeti elképzelésektől eltérően, az 1973 második felében elkészült mintakészülékekbe izzószálas kijelző helyett az azokkal szerzett negatív tapasztalatok és a nagy mennyiségben és olcsón beszerezhetővé vált NEC gyártmányú VFD egydigites számkijelző csövek miatt már ilyen típusból felépített kijelző került.

A gép többletfunkciói a HUNOR 81-hez képest:

  • 12 számjegyes kapacitás
  • 1 memóriaregiszter
  • automatikus eredmény-gyűjtés a memóriában
  • regisztercsere és regiszter-visszaléptetés (utolsó bevitt jegy törlése) funkciók
A típus érdekessége a memóriakezelő billentyűkre pillantva rögtön szembetűnik: a Texas áramkör által biztosított összes funkciót kihasználták: tudni kell, hogy általában a számológépek gyártói döntik el, hogy milyen működésű memóriaregisztert valósítanak meg:
  • az M+ funkció elvégzi-e a kijelölt műveletet, vagy sem, mielőtt a kijelzőben lévő számot hozzáadná a memóriához,
  • az asztali gépeknél szokásos összeadógép-rendszerű memória-kiolvasást valósítja meg (T – totál, S – szubtotál), vagy a zsebszámológépeknél szoksásosat (CM – memória törlése, RM – memória kiolvasása).
A HUNOR 121-nél a kezelőre van bízva, melyik megoldást szeretné alkalmazni, ugyanis mindhez van nyomógomb. A memória foglaltságát külön piros LED jelzi a billentyűzeten.

Bár a minták már 1973-ban elkészültek, a sorozatgyártás csak 1975-ben indulhatott meg.

A HUNOR 121 egy korai gyártású darabja

Tartozékok tekintetében a korábbi típusokkal azonos volt, de ennél a típusnál már nem tették lehetővé az akkumulátoros üzemeltetést.

A gép felépítése

A HUNOR 121 azonos készülékdobozba került, mint a HUNOR 81, így felépítése is szinte teljesen azonos. Különbség csupán az alkalmazott VFD csövek miatt a kijelző-nyák elrendezésében van: maga az áramkör párhuzamosan, az alap-lemez felett helyezkedik el, melyen egy ferde tálcaszerű fémkeretre hajtva vannak az egyes számkijelző csövek. Érdekességük, hogy a szokásos hétszegmenses formátumtól eltérően, egy 8. szegmenst is láthatunk bennük, mely a 4-es számjegy vízszintes vonalának jobb oldali részét reprezentálja. Csak a korai gyártású VFD kijelzők tartalmazzák, és csak bizonyos kalkulátor-áramkörök támogatják a használatát, a HUNOR 121-ben lévő, LED kijelzők számára készült TMS0201/TMS0301 nem. Viszont szokatlan formájú a 6-os és a 9-es számjegy.

A HUNOR 121 a számológép-albumban

A gép használata

A HUNOR 121 alapvetően ugyanúgy használható, mint kisebb társai. A fentebb leírtaknak megfelelően, új funkció a memória használata.

Az M+ gomb a kijelzőben lévő értéket hozzáadja a memóriában tárolthoz, az M- gomb pedig kivonja azt a tárolt értékből. Ez a két gomb nem végez más műveletet, így számítás közben minden további nélkül használhatók:

4.5 × 3 M+ × 1.01 += billentyűzésre a memóriához 3-at ad hozzá, az eredmény pedig 13.635 lesz.

Az M+= gomb a += gombbal azonos hatású (összead, illetve elvégzi a függőben lévő szorzást vagy osztást), de az eredményt hozzáadja a memóriához. Az M-= gomb ehhez hasonlóan működik, de az -= funkciót végzi el, mielőtt az eredményt hozzáadná a memóriához.

4.5 × 3 M+= × 1.01 += billentyűzésre a memóriához 13.5-öt ad hozzá, az eredmény változatlanul 13.635 lesz.

Ha a szumma jelű kapcsolót bekapcsoljuk, a += gomb lenyomásakor az M+= gombnak megfelelő, míg a -= gomb lenyomásakor az M-= gombnak megfelelő funkció végződik el, azaz az eredmények automatikusan gyűjtésre kerülnek.

A memória tartalmát a kijelzőbe hozhatjuk az S, vagy az RM gombokkal. A memória tartalma a T gombbal is kijelezhető, ebben az esetben azonban a memória automatikusan törlődik (totál-funkció). A CM gomb a memória tartalmát törli anélkül, hogy a kijelzőben lévő értéket megváltoztatná.

A százalékszámítási feladatokhoz két billentyűt is találunk a gépen: a % jelű a hagyományos módon, százalék-értékek kiszámítására, az A/D pedig százalékkal növelt, vagy csökkentett értékek kiszámítására használható:

200 25,7 %-a: 200 × 25.7 % += eredménye 51.4.
200 25,7%-kal megnövelt értéke: 200 × 25.7 A/D += eredménye 251.4.
Csökkentett érték kiszámítása kétféleképpen is történhet:
200 25,7%-kal csökkentett értéke: 200 × 25.7 A/D -= eredménye 148.6.
200 × 25.7 +/- A/D += eredménye szintén 148.6.
Az RV gombbal a két belső regiszter tartalmát cserélhetjük fel, mely olyan törtek kiszámításánál lehet hasznos, ahol a nevezőt számoljuk ki elsőként, pl.:
1 / (200 + 3.5 × 450) billentyűzése: 3.5 × 450 += 200 += ÷ 1 RV +=, eredménye: 0.00056338028.
Ugyanilyen eredményre vezet a következő billentyűzés is:
K kikapcsolása, 3.5 × 450 += 200 += K bekapcsolása, ÷ += +=.
A -> gombbal az utoljára bevitt eredmény utolsó jegyét törölhetjük ki, így felhasználható a billentyűzet konstrukciójából eredő gyakori duplázások javítására. Ugyanezen gomb használható a kapott eredmények utolsó jegyének, vagy jegyeinek törlésére is.

Az alsó kategória továbbfejlesztése

HUNOR 81B
HUNOR 82
HUNOR 83
HUNOR 101
HUNOR 102
HUNOR 103
Az izzószálas kijelzőknél tapasztalt hibák miatt a HUNOR 81 áttervezését sürgősen el kellett végezni, és a többi hasonló módon tervezett gépnél is áttértek a különálló VFD csövekből felépített kijelzők használatára. A nyomtatott áramkörök újrarajzolásakor felmerült, hogy az időközben megjelent Texas kalkulátor-áramkörök — melyek ugyanazon családba tartoztak, mint a TMS0105 — felhasználhatók lennének kisebb módosításokkal többféle, más-más többletfunkciót kínáló típus építésére is. Mivel az IC-k teljesen azonosak voltak, csak a beégetett programban különböztek egymástól, elegendő volt egyetlen nyomtatott áramkört megtervezni az összes lehetséges típushoz. A 8 számjegyes alapváltozatok mellett lehetőség nyílt ugyanazon funkciókkal rendelkező, de 10 számjegyes gépek előállítására is, az amúgyis áttervezett kijelző-lemezt így 11 számkijelző cső befogadására tették alkalmassá. Az ésszerűség határain belül maradva, három típust terveztek gyártani, 8 ill. 10 számjegyes változatban:
  • HUNOR 81B, 101: a HUNOR 81-gyel megegyező tudású 8, ill. 10 számjegyes gépek,
  • HUNOR 82, 102: előjelváltás helyett százalékszámításra és dupla 0 bevitelére alkalmas 8, ill. 10 számjegyes gépek,
  • HUNOR 83, 103: csak lebegőpontos kijelzéssel rendelkező, de gyökvonást és négyzetreemelést is tudó géptípusok 8, ill. 10 számjegyes kivitelben.
A hattagú változathoz közös gépkönyv készült, külön fejezetekkel az egyes géptípusokra kizárólagosan jellemző tulajdonságok leírásával.

A HUNOR 81 átdolgozott változata, a HUNOR 81B, valamint a 10 számjegyes HUNOR 102 és HUNOR 103 típusok sorozatgyártása 1974—75-ben indult meg. A későbbi gépek már nem csak a fehér fedelű készülékdobozzal készültek, hanem megjelentek világoskék és narancssárga színű változataik is.

A gépek felépítése hasonló a HUNOR 121-esével, az ott leírtak érvényesek rájuk.

Megjegyzendő, hogy 1976-ban sok gépbe FUTABA gyártmányú kijelzőcsövek kerültek, ezek számjegyei arányosabbak és klasszikus hétszegmenses kialakításúak (hiányzik a 4-es jobb oldali kilógása). Az eltérő lábkiosztású alkatrészek miatt a kijelző-nyák lemezei különböznek a korábbiaktól.

A HUNOR 81B a számológép-albumban (későbbi, FUTABA kijelzős változat)
A HUNOR 102 a számológép-albumban (későbbi, FUTABA kijelzős változat)
A HUNOR 103 a számológép-albumban (eredeti, NEC kijelzős változat)

Használatuk

A HUNOR 81B a korábbi változattól némileg eltér. A hátsó üzemi kapcsoló most már valódi ki-bekapcsolóként működik, így lehetőség volt arra is, hogy az akkumulátorokkal felszerelt gépekkel hálózati áramkimaradás esetén is folytathassák a számításokat. A billentyűzetről eltűnt a D gomb, a kijelző nem kapcsol le üresjáratban sem. A tizedeskapcsoló a korábbi ötállású helyett hatállású lett (azonos a HUNOR 121-esnél alkalmazottal), újdonság a 7 tizedesjegyes kerekítés választhatósága. Megjegyzendő, hogy 8 számjegyes gépnél a 7 tizedesjegyes formánál nem történik kerekítés, ugyanis a gép a 9. számjegyet nem számítja ki:
2 ÷ 3 eredménye:
F állásban 0.6666666
7 állásban 0.6666666
4 állásban 0.6667
2 állásban 0.67
0 állásban 1.
A 10 jegyes gépeknél (HUNOR 102) természetesen 7-es állásban is történik kerekítés.

A HUNOR 83-as és 103-as típusoknál a gyökvonás és a négyzetre emelés billentyűje először += funkciót végez, majd az így kapott eredményből von gyököt, illetve az eredményt emeli négyzetre:

6 × √2 helyes billentyűzése: 2 × 6 +=. A 6 × 2 billentyűzésre ugyanis a √(6×2) kifejezést számítaná ki.

Továbbfejlesztések

HUNOR 81C
HUNOR 102B
HUNOR 121B
A gyártásba került, illetve maradt típusok eladhatósága a konkurencia korszerűbb és olcsóbb típusainak megjelenésével fokozatosan romlott, így 1976-ban megkezdődött a korszerűsítésük. Ahol lehetett, olcsóbb alkatrészeket használtak fel a korábbiaknál.

A hattagú családból csak az alaptípus, a HUNOR 81C, és a 102B gyártása folytatódott, egyszerűsített kivitelben: a korábbi nyugati gyártmányú hatállású tolókapcsoló helyett hazai, háromállású változat került beépítésre, így az alkalmazható tizedesek száma — a megtartott lebegőpontos kijelzés mellett — csak 0 és 2 lehetett. Az akkumulátoros táplálás lehetőségét megszüntették, az áramköröket ahol lehetett, egyoldalasra tervezték át a gyártási költségek csökkentése érdekében.

A HUNOR 103-as típust nem gyártották tovább.

A HUNOR 121-es típus helyett egy újat terveztek, mely jelentős mértékben eltért az eredetitől. A HUNOR 121B NEC uPD284C áramkörrel készült, mely magával vonta a billentyűzet teljes átdolgozását is. Lebegőpontos kijelzést nem támogat, így a háromállású kapcsoló 0, 2 vagy 4 tizedes kijelzését teszi lehetővé. A százalékszámítás egyszerűsödött, egyetlen gombbal elvégezhető a korábbi kétféle művelet. A memóriakezelés terén pedig a NEC chip által támogatott egyszerű változat maradt meg, a memória foglaltságát a bal oldali digiten megjelenő tizedespont jelzi. Ebben a típusban is megszűnt az akkumulátor beépíthetősége.

A HUNOR 121B világoskék fedelű változata. Érdemes összevetni a 121-esről készült fotóval.

A HUNOR 102B a számológép-albumban
A HUNOR 121B a számológép-albumban

Új típus

HUNOR 88
További olvasnivalók

Az EMG számológépei

Áttekintés
3. rész: A zsebszámológépek
4. rész: A nyomtatós számológépek
5. rész: Programozható számológépek

Design & HTML: Modulit Bt.
(C) www.arithmomuseum.com 2004-2017.