Virtuális számológép-múzeum | ||||
| ||||
szeptember 13.
A hatvanas években kezdtek elterjedni az elektronikus számológépek. Méretük az írógépekével vetekedett, kezdetben több ezer tranzisztorból és diódából álltak áramköreik.
Az integrált áramkörök megjelenésével és korszerűsödésével a gépek mérete csökkenni kezdett. 1969-ben egy Hayakawa nevű japán cég
elkészítette az első LSI (nagy integráltságú) áramkörökkel készült számológépet, a QT-8D-t, melyet Európában a FACIT cég 1115-ös típusaként ismerhettünk meg. És hogy mi se szégyenkezhessünk,
a magyarok 1973-ban készítették el az első hasonlót, a Hunor 81-es típust. Ezeket nézzük meg kicsit részletesebben...
Az első kisméretű számológépek a vasfüggönyön innen és túl
Egy Hayakawa nevű villamosipari vállalat a hatvanas években, felismerve a lehetőséget korszerű számológépek gyártására,
együttműködést kötött az USA-beli Rockwell áramköröket gyártó céggel, egy egyszerű kalkulátor-áramkörkészlet kifejlesztésére.
Az ekkor gyártott számológépek igen bonyolult felépítésű szerkezetek voltak, előállításuk ezért igen költséges volt. Ahhoz, hogy kisméretű,
neadjisten hordozható változatot tudjanak gyártani, rengeteg tennivalójuk volt. A legfontosabb az áramkörök egyszerűsítése azáltal, hogy minél összetettebb
chipeket készítenek, ezáltal a végszerelés egyszerűsödik, az áramköri lapok pedig sokkal kisebbek lehetnek. 1969-re készült el a SHARP
micro Compet nevű, QT-8D típusszámú kézi számológépe, mely a lehető legegyszerűbb kivitelével és kis méretével átütő siker volt.
Európában a japán cégek ekkor még nem tudtak versenyre kelni a nagy múltú számológépgyárakkal, akik viszont nem tudtak lépést tartani
a messze elhúzó japán technikával. Így a svéd Facit cég is megragadta az alkalmat arra, hogy a Hayakawa cég számológépeit FACIT, illetve
bizonyos helyeken még jobban csengő ADDO márkanév alatt hozza forgalomba. Így lett a QT-8D típusból FACIT 1115-ös. Belül egyformák, csak külsejükben különböznek:
az európai változat a Facit ekkor már megszokott színvilágát hozta.
Az első LSI áramkörökkel épült sorozatban gyártott számológép európai piacra szánt változata, a svéd Facit cég Japánban gyártott 1115-ös modellje
Mai szemmel nézve a gép igencsak érdekes, mondhatni fura szerzet. Kijelzőjén a számok nem a szokásos hétszegmenses formában jelennek meg,
hanem az eredeti japán koncepciónak megfelelően, a kézzel írott számokhoz hasonló alakban. A számológép az értéktelen, ún. vezető nullákat
is mindig kijelzi, tehát a 17-es szám 00000017-ként jelenik meg. Érdekes még, hogy nincs külön gombja a szorzásnak és az osztásnak: azt, hogy melyik műveletet végezze a gép,
az osztó bebillentyűzése után választjuk azáltal, hogy vagy az összeadás gombját nyomjuk meg (szorzáshoz), vagy a kivonásét (az osztáshoz).
A gép bekapcsoláskor nem törlődik, azaz a kijelzőn szinte véletlenszerű számok és jelek jelennek meg. A használat előtt ezeket törölni kell. Ezen tulajdonságok egy része teljesen megszokott volt
ekkoriban, és csak később tűntek el, ahogy az áramkörök egyre bonyolultabbak és persze olcsóbbak lettek.
Az első magyar számológép, mely LSI áramkört tartalmazott (és az első integrált áramkörös is egyben)
Nézzünk szét hazánkban is... 1966/67-től gyártott tranzisztoros számológépet az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára. A világban végbement
technológiai fejlődés is arra sarkallta a gyárat, hogy minél előbb megjelenjen egy korszerű számológéptípussal. 1972 elején elkészítettek egy tanulmányt,
melyben összehasonlítási alapnak a Hayakawából időközben Sharp névre keresztelt japán cég számológépeit veszik, így itt viszontláthatjuk a QT-8D típust is.
A belépő szintű modellt lehetőség szerint minél több magyar, vagy legalább könnyedén beszerezhető szocialista alkatrészekből igyekeztek
összeállítani, nyilván az áramkörök és a kijelző ekkoriban még csak nyugati importból volt lehetséges: így a Hunor 81-es gép
Texas Instruments gyártmányú LSI áramkörrel készült el, kijelzője pedig japán, Fuji márkájú izzószálas hétszegmenses elemekből épült fel.
Ez igen szokatlan volt, számológépek körében szinte kivétel nélküli megoldásnak mondható. Relatív olcsósága mellett szólt még az a tény is,
hogy a Tungsram tervezte hasonló kijelzőelemek hazai gyártását is. A mintakészüléket a nagyérdemű az 1973. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron
megcsodálhatta, sorozatgyártása pedig még ebben az évben megindult. Később, nem nagy meglepetésre beigazolódott a "trend",
a kijelzők hibái miatt a típust áttervezték, és megkapta a szokványos, zöld színű, digitron avagy VFD kijelzőcsöveit, és megindult a HUNOR számológépcsalád
éveken át tartó fénykora.
Ha érdekli a bővebb történet és a részletek, olvasson tovább:
Az EMG HUNOR számológépei | ||||
|