EMG HUNOR 301

---

A gyártás 1977-ben indult, de már ekkor látható volt, hogy a különböző okok miatt korlátozottan használható típusból sürgősen el kell készíteni a továbbfejlesztett változatot, ami többek között az igencsak hiányzó háttértárat, a kisméretű kazettás magnót is tartalmazhatta volna. Az amúgy igen hasznos gép eladhatóságát a Klixon-rendszerű, nem a megbízható működéséről híres billentyűzete, a beépített hőnyomtató minősége csak tovább rontotta. A minisztériumi irányelveknek megfelelően az EMG profiltisztítási tevékenységével összefüggésben, 1979-ben a számológépgyártást - az EMG-666-os kivételével - teljes mértékben megszüntették, így a tervezett Hunor 301M típus sem készülhetett el.

Mint ahogy a képeken is jól látható, a gép belsejében tátongó üres tér a későbbi módosított változat igényeinek megfelelően, a magnó mechanikáját tartalmazta volna, ugyanígy helyet hagytak az opcionálisan beépíthető további ROM és RAM áramkörök számára is.

A gép használata

A gép alapvetően algebrai logika szerint működik, de a szokottól eltérően kezeli mind a műveleti, mind pedig a konstansregisztereket. A négy alapművelet, a hatványozás és a koordináta-konverzió mindkét regisztert felhasználja, és a szokott módon működnek, pl. 2 + 3 × 5 = eredménye 25. A konstansregiszter az = hatására töltődik fel, mégpedig minden esetben az X regiszter tartalmával, azaz a második operandussal. Az ismételt műveletvégzés a szokott módon végezhető (az = ismételt lenyomásával), de újabb számokkal történő műveletvégzéskor a műveleti billentyűt is működtetni kell, különben a műveletet a konstans helyett az előző művelet eredményével végzi a gép. Például: 2 × 3 = eredménye 6, a konstansregiszterbe pedig 3 kerül. = lenyomására az eredmény 18 lesz, ismételt lenyomásra 54 stb. Ha az első szorzás után csak egy 5-ös számot írunk be és lenyomjuk az = billentyűt, az eredmény 30 lesz (6×5). Furcsasága a gépnek, hogy ennél a példánál maradva, mind az Y, mind a K regiszter tartalma 5 lesz. A helyes működéshez az 5-ös számjegy beírása után a × gombját és az = billentyűt is használnunk kell, a konstansregiszterrel való szorzáshoz, az eredmény ugyanis csak ekkor lesz 15 (3×5).

A hatványozás ettől eltérően használandó, ugyanis az X és az Y regiszterben tárolt számokkal az Y^X billentyű lenyomásakor a hatványozást végre is hajtja. Így a 2⁴ (egyik lehetséges) billentyűzése a következő: 2 X↔Y 4 Y^X. Ebből következik az is, hogy konstanssal való hatványozás a géppel nem végezhető.

A kijelzés fixpontos, vagy exponenciális lehet. Bekapcsoláskor a gép 0 tizedesjegyre csonkolja az eredményeket. A fix tizedesek számát a 2nd SDP és a megfelelő számbillentyű megnyomásával tudjuk beállítani, az exponenciális kijelzésre a 2nd SDP +/- billentyűzéssel térhetünk át, ilyenkor a kijelzés mindig 10+2 jeggyel történik.

A CLX gomb az X regiszter törli, a többit változatlanul hagyja, így tulajdonképpen a CE funkciót látja el. A C gomb a műveleti regisztereket (X, Y) törli, a konstansregisztert azonban nem, az a fentebb ismertetett módon továbbra is felhasználható.

A gép által biztosított 50 memóriaregisztert igen sokféleképpen felhasználhatjuk számításainkhoz. A memóriaregiszterbe tárolás (ST), a memóriaregiszterből való előhívás (RC), valamint a memóriaregiszter értékével való csere (EX) alapból az X regiszter tartalmát használja fel, de az X↔Y billentyű használatával lehetőségünk van mindezeket az X helyett az Y regiszterrel elvégezni, ugyanígy az = segítségével a K konstansregisztert használhatjuk fel.
Mind a négy alapműveletet, az INC, 2nd DEC, 1/x és x² utasítást közvetlenül elvégezhetjük egy adott memóriaregiszter tartalmával, úgy, hogy az eredmény a szokott módon a memóriaregiszterben (ST használatakor), az X regiszterben (RC használatakor), vagy mind az X, mind pedig a memóriaregiszterben (EX használatakor) képződhet. Itt is használhatjuk az X↔Y, ill. az = billentyűt, ekkor az X regiszter helyett mindenütt az Y, ill. a K regiszter tartalmát használja fel, illetve az eredmény is ott képződik (RC, EX esetén).
Indirekt címzésre is van lehetőség, az INDIR gomb lenyomásával. Ilyenkor nem az adott memóriaregiszterrel történik a műveletvégzés, hanem az adott memóriaregiszterben tárolt számú memóriaregiszterrel. Ez legfeljebb 15-ös mélységben egymásba is ágyazható.

A 00 címen lévő memóriaregiszternek speciális szerepe van: a benne tárolt számmal jelölt memóriaregiszterbe tárolhatjuk az X regiszter értékét a SEND billentyű lenyomásával úgy, hogy a tárolás után a 00-ás memóriaregiszter tartalmát a gép eggyel megnöveli. Ez egy adott címtől kezdődően lehetővé teszi érték-sorozatok egyszerű tárolását. a 2nd CALL utasítás viszont a 00-ás memóriaregiszterben tárolt értéknek megfelelő memóriaregiszter tartamát írja be X-be, és ugyanígy hozzáad egyet a 00-ás memóriaregiszter tartalmához.

Programozás

A program bebillentyűzése az üzemmódkapcsoló LOAD/PC állásában történik. A kijelzés az éppen soron következő programrekesz címét (a PC, azaz a programszámláló értékét), illetve az ezen a címen lévő utasítás kódját mutatja. Bekapcsolás után az összes címen 000 érték található, ez egyben a 0 számbillentyű kódja is. Ezért van szükség minden esetben a program végén egy 2nd END utasítást elhelyezni, különben az utolsó értelmes utasítás végrehajtása után folyamatosan 0-s számjegyek bevitelét hajtaná végre a gép. Számítási eredmények megjelenítéséhez elengedhetetlen a program megállítása, amelyet a START utasítással érhetünk el. Ugyanezen gomb megnyomására folytatódik a program végrehajtása. Lehetőség van a programba rövid ideig tartó szünetet tenni a 2nd Cszumma billentyűkkel, ezen idő alatt a kiválasztott regiszter tartalma látható a kijelzőn.

Programozási üzemmódban a FEED és a STEP kivételével minden billentyűfunkció programozható. Utóbbival RUN üzemmódban lépésenként hajthatjuk végre a programot, LOAD üzemmódban pedig egyesével lépkedhetünk előre a programtárban, mindig a soron következő utasítást kijelezve. A program hibakeresésénél igen hasznos funkció az, hogy megválaszthatjuk a kijelzésre kerülő regisztert: a szokványos X kijelzőregiszter mellett az Y műveleti, valamint a K konstansregiszter is kijeleztethető, RUN/PC állásban pedig a kijelzés ugyanolyan, mint LOAD/PC állásban, azaz a mindenkor végrehajtás előtt álló utasítás címét és kódját mutatja.

A 2nd H.ADD lenyomásra az aktuális programtár-címre egy START utasítás kerül beszúrásra úgy, hogy a további utasítások egy bájttal automatikusan eltolódnak.

A programban visszafelé lépkedésre nincs lehetőség, egy adott címen lévő utasítás csak a RUN üzemmódok valamelyikébe való visszakapcsolással, a JUMP lenyomásával, a cím bebillentyűzésével, majd LOAD üzemmódba való visszakapcsolással jeleztethető ki.

A C billentyű nemcsak a két műveleti regisztert (X, Y), de a programszámláló (PC) értékét is nullázza, így ez az utasítás a program elejére való ugrásra is felhasználható. Ha programba írjuk, a PC értékét nem változtatja meg.

A gép háromféle címzési módot tud kezelni a vezérlésátadó utasításoknál. A legegyszerűbb a közvetlen címzés, amikor a vezérlés a megadott háromjegyű címre adódik át. Ehhez egyszerűen be kell billentyűznünk a megfelelő címet az ugrási utasítás után. Címkézett címzés esetén egy korábban LABEL és egy tetszőleges billentyű lenyomásával megadott helyre történik a vezérlés átadása, ehhez az ugrási utasítás után az IDENT és a címke azonosító billentyűjének lenyomása szükséges. Az indirekt címzésnél az INDIR billentyűt használhatjuk, az utána megadott számú memóriaregiszterben tárolt címre történik a vezérlés átadása.

Feltétlen ugrásra a JUMP billentyű szolgál.

Feltételes elágazásokhoz nyolcféle utasítás használható, melyek az X regiszter és a 0, illetve X↔Y billentyűvel együtt használva az X és az Y regiszter viszonyát vizsgálják. Ha a feltétel teljesül (igaz), az utasítás részeként megadott címre adódik át a vezérlés, egyébként pedig a végrehajtás az elágazási utasítás után folytatódik. Így pl. a 2nd IF< X↔Y 050 hatására a gép akkor ugrik a 050-es címre, ha az X regiszter tartalma kisebb, mint az Y regiszter tartalma.

Alprogramok (szubrutinok) készítésére is van mód, ezek 15-ös mélységig egymásba is ágyazhatók. Az alprogramra történő ugrás a 2nd SUBR utasítással és az utána billentyűzött címmel történik, az alprogramból való visszatérést az alprogram végén elhelyezett 2nd BBS utasítás idézi elő.

A feltételes elágazások és az alprogramok meghívása kombinálható, azaz pl. az IF= 2nd SUBR IDENT + hatására a "+" gombbal megcímkézett alprogram végrehajtása következik, ha az X értéke 0.

A programok futtatása a RUN üzemmódok valamelyikében történhet, a START gomb lenyomására. A futás az END utasítás eléréséig tart. Lehetőség van egy megadott címig való futtatásra is, ehhez a 2nd H.ADD billentyűket kell lenyomni, majd bebillentyűzni a kívánt címet. Az ezután megnyomott első START billentyű a programot a megadott címig futtatja, majd megáll. Pl. a 2nd H.ADD IDENT 2 a 2-es címkéjű utasításig hajtja végre a programot.

A program, illetve a számítások futtatása alatt a kijelzőn egy "P" jelzés látható. Mivel kikapcsoláskor a gép a teljes tártartalmat elfelejti, a használt programot mindig be kell billentyűzni. Hosszabb programok esetén emiatt igen hasznos a 2nd C∑ funkció, mely egy ellenőrzőösszeget képez, és ezt az X regiszterbe írja. Ha a korábbi bebillentyűzésnél kapott érték és az aktuális különbözik, valahol téves billentyűzés történt.

A gép alapkiépítésben 512 bájt programtárral rendelkezik, ez 512 utasítást tud tárolni. Az eredeti elképzelés szerint további RAM chipek beültetésével a programtárat 1024 bájtra lehetett volna bővíteni, és a bővített programtárban a BANK funkcióval programtár-területet lehetett volna adattárolásra alkalmas memóriaregiszterré alakítani.

A nyomtató

A beépített hőnyomtató 11 hétszegmenses formájú számjegyet és további 4 14-szegmenses karaktert képes kiírni. A kijelzőben látható érték kinyomtatható a PRINT billentyűvel. Soremelést a LINE billentyűvel kérhetünk. A 2nd LIST funkcióval a programtár tartalmát tudjuk kinyomtatni, az aktuális PC állástól az END utasításig bezárólag. A négy alfanumerikus karakterpozícióra külön utasítással tudunk nyomtatni: a 2nd TEXT után lenyomott négy billentyűnek megfelelő karakterek kerülnek kiírásra. Ugyanebben az üzemmódban lehetőség van speciális nyomtatási parancsok kiadására is, úgymint az X regiszter (2nd 0), az Y regiszter (2nd 1), a K regiszter (2nd 2), illetve a PC és az adott PC címen lévő utasításkód (2nd 3) az üzemmódkapcsoló állásától függetlenül történő kinyomtatására. A TEXT üzemmódból a 2nd 6 billentyűzéssel térhetünk vissza a normál üzemmódba.

Billentyű	Utasításkód	Utasításkód 2nd után	Utasításkód címkeként LABEL után	Utasításkód címkeként LABEL és 2nd után
0..9	000..009	064..073	128..137	192..201
.	010	074	138	202
+/-	011	075	139	203
EXP	012	076	140	204
CLX	013	077	141	205
C	014	-	142	-
(	016	080	144	208
)	017	081	145	209
÷	018	082	146	210
×	019	083	147	211
-	020	084	148	212
+	021	085	149	213
=	022	086	150	214
EX	023	087	151	215
RC	024	088	152	216
ST	025	089	153	217
X↔Y	026	090	154	218
INC	027	091 (DEC)	155	219
1/X	028	092 (π)	156	220
x2	029	093 (FRAC)	157	221
√x	030	094 (INT)	158	222
ln x	031	095 (lg x)	159	223
sin	032	096 (a sin)	160	224
cos	033	097 (a cos)	161	225
tg	034	098 (a tg)	162	226
DEG	035	099 (RAD)	163	227
RECT	036	100 (POL)	164	228
R→D	037	101 (D→R)	165	229
ex	038	102 (10x)	166	230
yx	039	103 (|x|)	167	231
SEND	040	104 (CALL)	168	232
IDENT	041	105 (END)	169	233
IFN=	042	106 (IF>)	170	234
IF=	043	107 (IF<)	171	235
JUMP	044	108 (SUBR)	172	236
BANK	046	110 (SDP)	174	238
INDIR	047	111 (BBS)	175	239
START (STOP)	048	112 (C∑) (DISP)	176	240
PRINT	049	113 (TEXT)	177	241
LINE	050	114 (LIST)	178	242

Mintaprogram