A Híradástechnika Szövetkezet számológépei

---

Előzmények

1980-ban a korábbi PTK-1072-es típus gyártása újból beindult - barna műanyag burkolatú változataiból voltak a korábbinál kevésbé szögletes kivitelűek is – érdekességképpen megemlítendő, hogy az 1977-es használati utasítás címlapján is ennek a változatnak szerepelt a fényképe. Ezek csak annyiban tértek el a korábbi típusoktól, hogy az E-05DPj típusú hálózati adapter csatlakozódugója nagyobb átmérővel rendelkezett.

A gépek jellemzői

A gép 10, címezhető memóriaregiszterrel rendelkezik, a memória tartalmával mind a négy alapművelet elvégezhető (M+, M-, M×, M÷), ráadásul lehetőség van ugyanazt a műveletet egyszerre mind a 10 memória tartalmával elvégezni, a 9M gomb lenyomásával.

A számológép algebrai logikát használ, azonban 4 zárójel-párat is használhatunk a műveleti sorrend helyes előírására – ennek megfelelően, a számológép a szokásos X és Y regiszteren felül további három regiszterrel rendelkezik (Z, T, S jelűek).

Az öt aritmetikai regiszteren felül, automatikus konstans-regisztere is van – szorzásnál az első tényezőt, a többi alapműveletnél a második tagot tárolja el.

A PTK-1072-es három változata (az első kettőt a Commodore cég eleve OEM-célokra készítette), és jobb oldalt a PTK-1072-1-es típus

A szokásos trigonometriai és inverz (arkusz) trigonometriai függvények számításán túl, képes a hiperbolikus és inverz hiperbolikus (area) függvények értékeinek kiszámítására, mind a három használt szögmértékegység szerint – amelyet a deg, rad, ill. grad funkciókkal választhatunk ki. A használt mértékegységet a gép nem jelzi ki.

A gép a szokásos függvényeken kívül az alábbiak kiszámítására is alkalmas:

• hiperbolikus függvények és inverzeik (sinh, cosh, tanh, (inv) sinh = ar sh, ar ch, ar th)
• polár-derékszögű koordináta-átszámítás mind kétdimenziós, mind háromdimenziós koordinátarendszerben lehetséges (R-P, ill. C-S)
• különböző metrikus és angolszász mértékegységek átváltása mindkét irányban ((°F)°C, (in)cm, (g)l, ill. (lb)kg)
• kombinatorikai számítások (a faktoriálison kívül az ismétlés nélküli variációk számát (Pⁿ_m), ill. ismétlés nélküli kombinációk számát (Cⁿ_m) is képes kiszámítani – az m értékét a 9. memóriaregiszterbe kell beírni)
• statisztikai funkciók tekintetében, a szokványos szórásszámítás mellett kétváltozós adatpárok beadása után (C_i gombbal történik), a regressziós egyenes (y=ax+b) meredekségét (a: slope) és ordináta-metszéspontját (b: intcp) kiszámolja.

Programot beírni a fenti tolókapcsoló LD (LOAD – töltés) állásában lehet. Ekkor a kijelző mindig az aktuális programrekeszben tárolt kódot és a rekesz számát mutatja. A gép minden egyes lenyomott billentyűt egy lépésként tárol, tehát az area szinusz hiperbolikusz függvény előhívása 3 programlépést foglal el (F, (inv) és sin gombok). Minden gombnak az elhelyezkedésének sor- és oszlopszámából alkotott kódja van (pl. az EE gomb a 9. sor 3. gombja, így kódja 93 lesz). Ez a konvenció egységes, tehát a számbillentyűk sem értéküknek megfelelő kóddal rendelkeznek, hanem az elhelyezkedésük szerintivel. Az üres (még nem feltöltött) programlépések kódja 99, amit mi magunk is előállíthatunk, ha téves (felesleges) programlépést szeretnénk törölni – a tolókapcsoló CLR (törlés) állásában lenyomott STEP gomb hatására. Már meglévő programba új lépéseket beszúrni nem tudunk, ilyenkor a hátralévő részeket újból be kell billentyűzni. A program végrehajtása az R/S gomb lenyomására indul el, és addig tart, amíg egy R/S utasításhoz nem ér – vagy nem nyomjuk le mi magunk az R/S gombot. Programozás tekintetében, további lehetőségeink is vannak:

• feltétel nélküli ugrások alkalmazása a GOTO utasítással. A végrehajtás a megadott sorszámú lépésnél fog folytatódni. Ez 3 lépést foglal el (GOTO és két szám)
• feltételes ugrás, elágazás lehetősége a SKIP utasítással. A végrehajtás, ha a kijelzett szám pozitív, a következő lépést, míg ha negatív (vagy negatív irányból közelített 0 lesz!), egy lépést kihagyva, a rákövetkező második utasítást hajtja végre.
• futtatáskor lehetőség van lépésenkénti végrehajtásra (STEP gomb), illetve a következő R/S utasításra való ugrásra (SKIP gomb), valamint adott programlépésre való ugrásra (GOTO és egy kétjegyű szám bebillentyűzésével).

A számológép igen népszerű volt hazánkban, különböző középiskolákban, egyetemeken oktatták is használatát, és programozásának menetét. Házi versenyeket is rendeztek, hogy egy bizonyos problémát ki hány programlépéssel tud megoldani – vagy csak egyáltalán azzal megbírkózni, hogy 72 gombnyomással leírható legyen…

A számológépek leggyakoribb hibája a kijelző meghibásodása – bizonyos szegmensek egyszerűen nem világítanak, és ez a legtöbb esetben használhatatlanná teszi a készüléket – nem lehet pl. az 1-es és a 7-es számjegyeket megkülönböztetni.

Érdekesség: az X-M csere funkció is használható a 9M billentyűvel: az F x-M F 9M lenyomására a kijelzett vagy beírt x érték kerül a 0. memóriába, annak korábbi tartalma az 1. memóriába, és így tovább minden regiszterre, végül a 9. memória tartalma kerül x-be (kijelzésre). Ezt a különben nem ismertetett funkciót könnyen felhasználhatjuk egy adott program több értékkel való, automatikus futtatására (pl. Taylor-sorfejtés tagjainak tárolására).

Érdekesség: a 72. lépés (71-es rekeszcím) után a program automatikusan megállítódik, mintha egy R/S utasítást helyeztünk volna itt el. Ezért nem szükséges a 71-es címre R/S utasítást helyezni, sőt… ilyen esetben, ha a végrehajtás itt megáll, és a program-váltókapcsolót CLR, vagy LD módba kapcsoljuk, a számológép „lefagy” és semmilyen billentyű megnyomására nem reagál a továbbiakban.

További képek a számológép-album oldalain találhatók:
PTK-1072 album
PTK-1072 (2. változat) album
PTK-1072 (3. változat) album
PTK-1072-1 album
TK-1072-1 album