Virtuális számológép-múzeum
Menü
C/CE
Számológépek
Logarlécek
Egyéb
Gyártók
Lexikon
Switch to English


A Híradástechnika Szövetkezet számológépei

3. rész: a fordított lengyel logikájú gépek

 

Előzmények

A korábbi tudományos számológép-típus (TK-835) kis darabszáma és igencsak magas ára ellenére, nagy sikernek örvendett, azonban a Bowmar-Ali Inc. csődközeli helyzete, és a számológépfejlesztés megszűntetése miatt új gyártó után kellett nézni. A szintén amerikai General Instrument Corporation, mely akkor már évek óta gyártott különböző kalkulátor-áramköröket, ebben az időben saját maga is szerelt össze számológépeket – amelyeket többek között, az amerikai Tandy vállalat Radio Shack márkaneve alatt is forgalomba hoztak. A Híradástechnika a GI egyetlen tudományos számológépét, az EZ3500-as típust kezdte el forgalmazni hazánkban, TK-891 típusjelzéssel. Azonban a kis darabszám mellett az igencsak korlátozott funkciókínálat (pl. nem volt képes a hatványozás közvetlen elvégzésére) és korlátozott pontosság miatt a hazai igényeket még mindig nem tudták kielégíteni, ráadásul Csehszlovákia felé fennálló szerződésük kötötte őket további számológépek szállítására. Az amerikai National Semiconductor 1975-ben kezdte gyártani a fordított lengyel jelölésrendszer alapján működő (RPN) számológépeit – ellentétben a HP hasonló elven működő kalkulátoraival, ezek kimondottan olcsónak számítottak, „ennek megfelelően” igen pontatlanul számoltak: a NOVUS 4510-es típus, és programozható társa, a 4515-ös, amelyeket Mathematician névvel is elláttak, csupán háromszintű stack regiszterrel épültek, és nem voltak alkalmasak normálalakban történő számkijelzésre. A 4520-as típus, és a programozható 4525-ös Scientist nevű modell már négyszintű stack regiszterrel (X, Y, Z és T regiszterek) rendelkezett, fokban történő trigonometrikus számítással, és normálalakos kijelzési lehetőségével múlta felül kisebb társát. Ez utóbbi alkatrészeit vették meg, és TK-1023-as típusjelzéssel, illetve export céljára a korábbi típus alváltozataként, TK-891-1 típusjelzéssel gyártották.
(Az előzményekről a 2. részben olvashat: Az első tudományos számológépek)
TK-1023
TK-891-1
Az első darabok 1976-ban készültek el. Érdekességképpen megemlítendő, hogy a Magyarországon szerelt változatokba azok az alkatrészek kerültek, amelyeket korszerűsítésük okán, az Egyesült Államokban már nem építettek be a hasonló típusú készülékekbe. Ezek nem csak szerelési nehézségeket okoztak, hanem a használatban is másképp viselkedtek, mint eredeti társaik – ráadásul az alacsony telepfeszültségre vonatkozó, ezekben a változatokban nem létező jelzés a magyarra fordított kézikönyvben is szerepel, hibásan. A különbségek az eredeti és a magyar változat között:

  • a kalkulátor-IC eltérő bekötése miatt, az energiatakarékos üzemmód nem volt lehetséges; a korszerűbb változatok a kijelzést lekapcsolták a telepek kímélése érdekében, ha a számológépet egy percig nem működtették.
  • ezek a típusok nem jelezték az alacsony telepfeszültséget, a szokásos „L” jelzéssel, mindössze a kijelzés értelmetlenségéből lehetett erre következtetni (több tizedespont, erősen világító 1. számjegy) – kivételt képeznek a PTK-1023-as modellek, ill. ennek nyomtatott áramkörével szerelt TK-1023-as kalkulátorok (kezdetben „A” sorozatjelű, ill. a későbbi változatok), amelyek 1. digitén megjelenő felső tizedespont jelzi az alacsony telepfeszültséget.
A TK-1023-as hirdetése a Rádiótechnika lapban. Ezt a hirdetést évekig változatlan szöveggel közölték, így lehetett 1978. júliusában ez a "legújabb gyártmány".

PTK-1023 Programozható változatuk is forgalomba került, PTK-1023 típusszámmal, ennek megfelelően a hagyományos változat típusjelzése TK-1023-ra változott.

A számológépek minden lényegesebb alkatrészét a National Semiconductor maga gyártotta: az MM5758N kalkulátor-áramköre mellett a DS8867N és DS8868N áramkörök oldották meg az A5101 típusú, 12 (8+2+2) digit megjelenítésére alkalmas kijelző illesztését. A gépek nyomtatott áramkörei kétfélék voltak: az egyik a NOVUS 4520-as típusjelzésű gépé, a másik pedig a NOVUS 4525-ös programozható változaté (utóbbit is felhasználták a nem programozható változatok gyártásához, azonban ezekbe nem kerültek beforrasztásra a programozási lehetőséghez szükséges integrált áramkörök (MM5766N programtároló, valamint az MM74C00N, MM74C32N, MM74C02N szabványos 74-es sorozatú NEM-ÉS, VAGY, ill. NEM-VAGY kapuáramkörök). A számológépekben diszkrét áramköri elemek egyáltalán nincsenek.

A korábban gyártott TK-835-ös típushoz képest ez a gyártmány is egyfajta visszafejlődésnek tűnt: nem rendelkezett fok-radián átkapcsolóval, közvetlen memóriaregiszter-aritmetikával (M+ és M- funkciók hiánya), és csupán 8 számjegyes mantisszával és 2 számjegyes exponenssel volt képes kijelezni az eredményt, a TK-835-ös 10+2 számjegyes kijelzési pontosságával ellentétben. Előnye a kisebb méret, modernebbnek számító kinézet, és a könnyebb kivitel volt. Az algebrai logika helyett alkalmazott RPN logikát meg kellett szoknia a számológép használójának. Mindazonáltal igen nagy darabszámban készült, a kinti felhalmozott készleteket szinte teljesen felvásárolták: jobb híján, készültek a programozható változat billentyűzetével szerelt, hagyományos (nem programozható) készülékek is.

Érdemes a kezelési utasításban megadott stack-diagramokat áttanulmányozni, hogy ne érjék a használót váratlan meglepetések – a gép a hatványozás számításakor az Y, Z és T regisztert, a logaritmusfüggvények számításakor a Z és T stack-regisztert; a trigonometrikus és exponenciális függvények számításakor a T regisztert törli! A bonyolultabb számítások esetén ezért érdemes ezeket a rész-számításokat legelőször kiszámítani, vagy legalábbis a részeredményeket papírra feljegyezni.

Mai szemmel felettébb érdekes a számológép pontatlansága, amit a kezelési utasításban is megemlítenek: „[…] az aritmetikai egység tervezésekor a gép maximális egyszerűsége érdekében nem alkalmaztak védőkódokat és kerekítési technikát”. Hatványozás, és az inverz trigonometrikus függvények esetén az eredmények az esetek nagy részében már csak 4 számjegyre pontosak.

A számológép a túlcsordulást nem veszi figyelembe, és ennek bekövetkezésekor semmiféle hibajelet nem ad. Például: 1.2345 EE 99 EN 1000 × műveletsorra az X regiszter túlcsordul, és a kijelzőn 123.45 jelenik meg. (A helyes eredmény 1.2345E102, vagy 123.45E100). Ráadásul az exponens csak akkor jelenik meg, ha értékes számjegyet tartalmaz – ebben az esetben „00”.

TK-1023 A következő számológéptípus, szintén a National Semiconductor 1976-ban bemutatott készüléke volt, a 4640-es modell. Ez azonban már nem az olcsóbb kategóriába tartozott: három memória-regiszterrel és megfelelő regiszter-aritmetikával (M+, M-, M×, M÷) rendelkezett, 10+2 számjegyes kijelzési, és 12+2 számjegyes belső pontosságával, egyváltozós statisztikai számítási lehetőségeivel, mértékegység-átszámítási billentyűivel, mérnöki kijelzési módjával (ENG) a komoly kalkulátorok közé tartozott – kinézetében is mutatott közös vonásokat a Hewlett-Packard zsebszámológépeivel. Magyarországon 1977-ben TK-1024-es típusjelzéssel került forgalomba. Programozható változata eleve nem készült.

A TK-1024-es számológép kalkulátor-áramkörei MM5782N, ill. MM5751DPH/N típusúak, ezen kívül még a szokásos kijelző-meghajtó áramkörök találhatók meg bennük (DS8664N, DS8867N). Kijelzője a TK-1023-assal azonos technológiájú, azonban 10+2+2 digit kijelzésére képes, A5140-es típusú.

Érdekességképpen megemlíthető, hogy a 4640-es típusból a gyártó készített algebrai logikával működő változatot is, 4650-es és 4660-as típusjelzéssel.

Ez a típus volt talán a legmegbízhatóbb, legpontosabb és legkényelmesebben használható a Híradástechnika tudományos számológépei közül. A maga idejében a világszínvonalba tartozó gépekre jellemző, hogy szinte mindegyikük — eltekintve a helytelen tárolás okozta hibáktól —, még ma is kifogástalanul működik.


Balról jobbra: TK-1023, PTK-1023 és TK-1024
Mindhárom géptípus áramellátásáról 3 db fixen beforrasztott 1,2V-os NiCd akkumulátor gondoskodik, amely a gépekhez mellékelt E-05DP jelű hálózati adapterrel volt feltölthető.

Programozhatóság

A PTK-1023-as típusú számológép alkalmas legfeljebb 102 gombnyomás tárolására. Lehetőség van a 102 programlépést többfelé bontani, SKIP-kódokkal, így több, különálló program tárolására és végrehajtására is van mód – azonban a programok kezdetét jelző SKIP, és a végét jelző HALT programonként 2-2 lépéssel csökkenti a felhasználható helyek számát. A program beírása LOAD módban történik, első programrész esetén a start, a továbbiaknál pedig a skip gomb lenyomására. Innentől kezdve minden egyes lenyomott gomb egy lépésnek felel meg. Kivételt képeznek a halt gomb lenyomása után begépelt ún. változó-értékek. Az ilyenkor beírt számjegyek, tizedespont, előjelváltó gomb, exponens-beírás gombja nem tárolódik el, és a program végrehajtásakor a futás itt meg is áll, hogy a billentyűzetről minden futtatáskor más-más számot vihessünk be.

Programozás közben a kijelzőn nem látható semmilyen változás – a gép ugyanúgy használható, mint normál üzemmódban. Ennek egyetlen előnye, hogy már programozáskor kiderülhetnek hibák a programban. Hibás leütés törlésére a del gomb használható, azonban az eredmény nem fog törlődni! A gép ilyen, „vakon” programozása nagy figyelmet igényel, ezért nem is túl könnyű. Mivel sem feltétel nélküli, sem feltételes ugrásra nincs mód, a gép programozhatóságát csak egy adott számítás más-más értékekkel való újbóli elvégzésére tudjuk felhasználni. Kis trükközéssel azonban elágazásokat is tehetünk a programba: kijelezzük az eredményt, és a kezelő pedig a megfelelő alprogram elindításával dönt arról, hogy melyik „ágon” folytatódjék a végrehajtás.

Álljon itt egy kisebb példaprogram, másodfokú egyenletek két gyökének kiszámítására. A program beírását a program-tolókapcsoló LOAD állásában kell elvégezni.

LépésBillentyűKijelzés
1start0.
2halt0.
-a beírása (2)2
3EN2.
4EN2.
522
6×4.
7X-Y2.
8halt2.
-b beírása (8 CHS)-8
9MS-8.
10EN-8.
11×64.
12X-Y2.
1344
14×8.
15halt8.
-c beírása (3.5)3.5
16×28.
17-36.
186.
19EN6.
20MR-8.
21-14.
22X-Y6.
23MR-8.
24+-2.
25ROLL14.
26ROLL4.
27X-Y0.
28C4.
29MS4.
30÷-0.5
31halt-0.5 (az első gyök)
32C14.
33MR4.
34÷3.5
35halt3.5 (a második gyök)
A program tetszőleges a, b és c értékekkel történő futtatásához kapcsoljunk át RUN módba. Működése:

  1. start
  2. a beírása
  3. start
  4. b beírása
  5. start
  6. c beírása
  7. start
  8. A kijelzőn az első gyök
  9. start
  10. A kijelzőn a második gyök
Például: a = 1, b = 8, c = 3. Indítás: start 1 start 8 start 3 start, első gyök leolvasható (7.605551), start, második gyök leolvasható (-0.394449).

Érdekesség: A TK-1024-es ára 1978-ban, 3600 forint volt.

Tippek

Lépésenkénti futtatás a hibakereséskor hasznos lehet: a program-tolókapcsolót állítsuk Step pozícióba. Az aktuális rekesztől bármelyik kék színű gomb (start, halt, skip, del) megnyomásával, egy-egy lépést hajthatunk végre. Ha a hibát meg is találtuk, a programot nem szerkeszthetjük át – a tolókapcsoló átállításával a program mindenképp lefut. Vagy újból kezdjük a program begépelését, vagy a del gombbal a hibás lépésig visszatöröljük a programot, majd innentől kezdve újra beadjuk.

Program javítására a del gombot használhatjuk. Azonban ez az éppen aktuális végrehajtásban nem hozza vissza az előző állapotot (kijelzett érték, stack-regiszter), így a program beírásának folytatásakor helytelen eredményt kapunk. Ennek elkerülésére használhatjuk az alábbi módszert: 1. A del gombbal töröljük a program utolsó lépését, vagy lépéseit 2. A tolókapcsolót helyezzük run módba 3. A start vagy skip gombokkal indítsuk el a programot, ami a program végéig fog futni, és az eredmény valamint a stack-regiszter a hibás lépés beadása előtti állapotnak fog megfelelni. 4. A tolókapcsolót helyezzük load állásba. A program beírását folytathatjuk.

További olvasnivalók A Híradástechnika Szövetkezet számológépei (áttekintés)
4. rész: A PTK-1072-es számológépcsalád

További képek a számológép-album oldalain találhatók:
TK-1023/PTK-1023 album
TK-1024 album

Design & HTML: Modulit Bt.
(C) www.arithmomuseum.com 2004-2017.