ROTOR logartárcsa
Története
Az 1930-as évek elején leginkább a fából készült logarlécek voltak ismeretesek, de léteztek olyan logartárcsák, melyek leginkább egy jókora zsebórára hasonlítottak. Ezek legtöbbjén csak az alapskálák voltak megtalálhatók, viszont a skálák eleje és vége a körkörös alakjuk miatt egybeért, így a nyelv áttolása nélkül lehetett bármilyen műveletet végezni.
A budapesti Telefongyár, a "TERTA" a gazdasági világválság éveiben, hogy a lecsökkent eladásait kompenzálni tudja, különféle profilidegen termékek tervezésére és gyártására kényszerült. A "logar-tárcsára" szóló szabadalmát 1933. február 8-án jelentett be, melyet 1934-ben 109576 számon vettek lajstromba. Mind anyagában, mind méretében, mind pedig használhatóságában merőben újszerű volt. Újezüstből készült, átmérőjét pedig úgy választották meg, hogy a hátsó oldalon legkívül elhelyezett logaritmus-osztással milliméterben is mérni lehessen pusztán a logartárcsa görgetésével. A szabadalomban leírt változatban a sztátornak nevezett alsó, nagyobb fémtárcsában mélyedést alakítanak ki a rotornak nevezett - innen a logartárcsa márkaneve is - felső, kisebb tárcsának, míg az elkészült darabokon mindkét tárcsa egyszerű fémlemezből készült. Az eredeti változat mellett több - főleg a fémipari vállalatok - cégnek, mint reklámhordozót gyártották. Az utolsó példányokat 1938-ban készítették, ekkortól mindinkább a növekvő hadiipari gyártásra fektették a hangsúlyt.
| Gyártó: | Telefongyár Rt. |
| Gyártási év: | 1933-38 |
| Méret: | d=6,36 cm |
| Rendeltetés: | általános logartárcsa |
| Anyag: | léctest: könnyűfém
skálák: gravírozott |
| Skálahossz: | r = 18 mm-28 mm
(l = 11,3-17,6 cm) |
| Skálaelrendezés: | egyedi
előoldal: D | C B K |
hátoldal: L S* T* |
| Futó: | celluloid 1 hajszálvonallal |
A ROTOR logartárcsa alapváltozata
Érdekességek
A logartárcsának - a később szélesebb körben is elterjedt, főleg német gyártmányokhoz képest - több figyelemre méltó tulajdonsága van:
- A tárcsa külső átmérőjét úgy választották meg, hogy a kerülete 20 cm legyen, így jött ki a d=6,36 cm-es átmérő. A tárcsákat összefogó csavart is úgy képezték ki, hogy az ujjak közé fogva, könnyedén gördíteni lehessen, így alkalmas legyen hosszúságok mérésére is.
- A hátoldalon lévő trigonometrikus skálák nem a megszokott logaritmikus osztású alap-, vagy négyzetskálákkal működnek együtt, hanem a külső, logaritmus-skálán mutatják az eredményt. Ennek köszönhető az is, hogy a sin-skálán beállított szöghöz tartozó értéket 0°-tól 65°-ig a log-skálán szereplő nagybetűs (mantissza) értékek szerint, míg 65°-tól 90°-ig a kisbetűs értékek szerint kell leolvasni. Ez a megoldás szokatlan, de előnye, hogy az eredmény nagyságrendjét nem lehet eltéveszteni, másrészt pedig a nagy szögeknél jóval pontosabb, mivel az itt jelentkező alapskála-osztások sűrűsödése itt elmarad.
- A C, D skálán - az eredeti elképzelésektől eltérően - nem csak a körterület-számításhoz szükséges "c" állandót tüntették fel, hanem az A skálán szokásos "M", a lóerő-kilowatt átszámításhoz szükséges "736", illetve az "e" is szerepelnek.
További olvasnivalók
Szakirodalom
- Czakó Sarolta-Jenei Károly: A Telefongyár története 1876-1976. Telefongyár, Bp., 1976. 299 p.
- 109576 sz. Szabadalmi leírás: Logar-tárcsa
- A Telefongyár emlékoldala
