Olympia CD100
Rövid története
Az Olympia International nyugatnémet cég a hatvanas évek végén, felismerve a mechanikus számológépek korszakának eljövendő végét, egyre nagyobb ütemben látott neki az elektronikus számológépek tervezésének és gyártásának. A japán cégek integrált áramkörös számológépeinek fejlesztése mindenütt arra késztette a gyártókat, hogy minél kisebb és olcsóbb gépeket készítsenek. Az Olympia ugyanúgy, mint európai versenytársai közül a legtöbb, inkább kooperációs szerződéseket kötött, így a japán Matsushita (Panasonic) céggel együttműködve alakították ki a számológép-palettájukat: a japán cég terjeszkedhetett, a német cég pedig esélyt kapott, hogy megtartsa pozícióját a piacon. Az együttműködés évei alatt több tucat asztali, illetve zsebszámológép-változat készült Japánban az Olympia cég számára. Az előbbi kategóriában az első kisméretű, hordozható, hálózattól független üzemre alkalmas típus volt az 1972-ben megjelent CD100-as. Áramköre azonos a magyar HUNOR 81 és 81B típusokéval, érdemes őket összehasonlítani.
| Gyártó: | Olympia-Werke AG (NSZK) |
| OEM: | Matsushita (Panasonic) (Japán) |
| OEM típus: | - |
| Gyártási év: | 1972-73 |
| Méret: | 17,5×20×5,5 cm |
| Tömeg üzemkészen: | 790 g |
| Jelleg: | alapműveletes asztali |
| Kapacitás: | 8 számjegy (bevitel és kijelzés) 8 számjegy (belső pontosság) |
| Működési mód: | aritmetikai |
| CPU: | Texas Instruments TMS0105BNC |
| Regiszterek: | 2 általános (művelet-tárolással) 1 konstans (művelet-tárolással) |
| Jellemzők: | Flebegőpontos számkijelzés Fixfixpontos számkijelzés: a felsorolt számoknak megfelelő számú tizedesjegyek kijelzése (0, 2, 4) |
| Kijelző: | 8+1 digites VFD |
| Tápellátás: | hálózati (220V) 4×C elem |
Olympia CD100
Az Olympia CD100 belülről
Érdekességek
Szinte testvérek az első magyar gyártású integrált áramkörös számológéppel: mindkettő a Texas Instruments cég TMS0105 jelű kalkulátor-áramköre köré épült asztali számológép. Leszámítva a kezdetben kipróbált izzószálas kijelző-technológiát, a HUNOR 81B és a későbbi típusok nagyrésze is japán gyártmányú VFD számkijelző csöveket használt fel, természetesen az Olympia CD100 is ilyen technológiájú kijelzőt kapott, hiszen a többdigites nagyméretű VFD kijelzők fejlesztése még gyerekcipőben járt. Amíg a magyar típusban tölthető akkumulátorok, addig ebben négy darab C típusú szárazelem biztosította a tápellátást. Billentyűzet tekintetében az Olympia a drágább, ekkor még igen elterjedt reed-relés megoldást használta, szemben a magyar Klixon-rendszerű klaviatúrával, melyet asztali gépeknél külföldön nemigen használtak.
További olvasnivalók
Külső hivatkozások
Hasonlók a gyűjteményben
