Hewlett-Packard 67

---

A Hewlett-Packard 1974-ben elkészítette az első programozható zsebszámológépet, a HP-65-ös típust. A folyamatos továbbfejlesztés iránt elkötelezett vállalat már ekkor a következő modellen dolgozott, amit csak felgyorsított a nagy konkurens, a Texas Instruments SR-52-es típusának 1975-ös megjelenése. A HP 1976-ban mutatta be a következő programozható típust, a HP-67-est, mely méretében, billentyűinek számában nem, de tudásában, program- és memóriakapacitásában jelentősen felülmúlta elődjének képességeit. Főként a programozási részben történtek fejlesztések - például 224 programlépés a korábbi 100 helyett, 26 memóriaregiszter a korábbi 9 helyett, 11-féle feltételes elágazási lehetőség, indirekt címzés -, de megjelent a statisztikai számítások elvégzésének képessége is. Bár bizonyos műveletek igencsak bonyolult szervezésűek, a billentyűk fölé és alá írt funkciók elsőre csak összezavarják az embert, rövid gyakorlás után kiváló segítőjévé válik a HP-67.

A típus további különlegessége, hogy programjai kompatibilisek a HP-97 típusú asztali számológépével, azaz egymás mágneskártyáit olvasni és írni is tudják.

A HP-67 és HP-97 sikere töretlen volt, a Texas Instruments TI-59-es 1978-as debütálásáig nem jelent meg olyan típus a piacon, mely kategóriájában felvehette volna vele a versenyt.

Újdonságok a HP-65 típushoz képest

Az f^-1 funkcióbillentyű szerepét a kék színű g, míg a kék színű g szerepét a fekete h vette át, és az összes funkció feliratozásra került. A teljes veremtár törlésére nincs külön billentyűkombináció (korábbi f CLEAR STK), csak a veremtár görgetésével és a CLx gombokkal tudjuk ezt elvégezni a gép ki- és bekapcsolása nélkül.

A memóriaműveletek végzése ugyanúgy történik, de a HP-67 esetében 10 elsődleges, 5 betűvel címezhető (A..E), valamint 10 másodlagos memóriaregisztert használhatunk. Emellett indirekt címzőregiszterrel is rendelkezik (I), mely utóbbi kezelésére külön tárolóbillentyű (h ST I) és kiolvasó-billentyű (h RC I) szolgál.

A kijelzés manipulálása annyiban egyszerűsödött, hogy a különböző üzemmódok külön billentyűzéssel érhetők el: fixpontos kijelzést a f FIX, normálalakos kijelzést a g SCI billentyűzéssel állíthatunk be, míg a tizedesek számát a DSP után leütött számbillentyűvel adhatjuk meg. Új lehetőség a mérnöki kijelzés (h ENG), mely olyan normálalakos formát biztosít, ahol a kitevő mindig 3-mal osztható lesz.

Hatvanas rendszerű számok kivonása közvetlenül nem végezhető el, csak úgy, hogy a kivonandó számot ellenkező előjelűre váltjuk (CHS), majd lenyomjuk a h H.MS+ billentyűket.

A nyolcas számrendszerbe történő átváltás lehetősége megszűnt.

A gép 224 programlépést tárolhat, és itt minden összetartozó funkció egyetlen lépésnek felel meg, akkor is, ha azt több billentyű egymás utáni billentyűzésével érjük el.
A címkék száma a szokottakon felül 5-tel növekedett, ezeket az f a..e billentyűzéssel érhetjük el, így közvetlenül elérhetők. Használatuk programban a következő: GTO után f a..e billentyűzéssel, de f GSB helyett g GSBf a..e-ként, f LBL helyett pedig g LBLf a..e-ként használandók.
A GSB alprogramok hívására használható, egy helyett már három szint mélységben is. A GTO, GSB indirekt címzéssel is használható.

A program nemcsak az R/S utasítással állítható meg, hanem lehetőség van szünet beiktatására is (f -x-, ill. h PAUSE).

Feltételes elágazás számára már nyolc összehasonlító utasítás, illetve a DSZ mellett annak ISZ változata is használható: mindkét ciklusszervező utasítás az I regisztert használja, előbbi csökkenti, utóbbi növeli annak tartalmát, és 0 esetén hagyja ki a rákövetkező utasítást.

A HP-65-ös 2 jelzőjével szemben itt már négy használható, így ezek is azonosítószámukkal érhetők el (0..3), a TF új jelölése F?.

A program szerkesztése könnyebb lett: W/PRGM módban is ugorhatunk egy adott számú programlépésre a GTO . és a számbillentyűk segítségével, valamint a h BST billentyűkkel egy lépést visszafelé is léphetünk.

Programok mellett a memóriaregiszterek is kiírhatók mágneskártyára (f W/DATA). Lehetőség van továbbá a programtár és a memóriaregiszterek csupán egy részének betöltésére (g MERGE).

A HP-67-es típus kezelése

A számológép a megszokott fordított lengyel logika szerint működtethető, hasonlóan a korábbi típusokhoz. A még tovább növekedett számú funkció elérésére azonban itt is három váltóbillentyű szolgál: az adott billentyű fölé sárgával (aranyszínnel) írt funkciót a sárga f, a kékkel írt funkciót a kék g, míg a gombok elülső élére írt funkciót a fekete h gomb lenyomásával hívhatjuk elő.

A leggyakrabban használt, nem elsődleges funkciók a könnyebbség kedvéért - amíg az adott címkét programunkban nem használjuk fel - az A..E billentyűk lenyomásával is elérhetők.

A HP-67-es összesen 26 memóriaregisztert tartalmaz a következő felosztásban: 10 db elsődleges memóriaregisztert (R0..R9 jelűek, azonosítószámuk 0..9), 10 db védett másodlagos memóriaregisztert (RS0..RS9, azonosítószámuk 10..19), 5 db betűvel jelölt memóriaregisztert (RA..RE, azonosítószámuk 20..24), valamint egy indirekt címzőregisztert (I, azonosítószáma 25). Az elsődleges memóriaregiszterekhez, valamint a betűkkel jelölt regiszterekhez a szokott módon férhetünk hozzá: az RCL-lel előhívhatunk, a STO-val tárolhatunk, közvetlen memória-aritmetika a STO, majd a kívánt műveleti billentyű lenyomásával kérhető. Természetesen minden memóriaművelet esetén szükséges az azonosítójuknak megfelelő billentyű használata (0..9, illetve A..E).
A másodlagos memóriaregiszterekhez közvetlenül nem férhetünk hozzá, csak úgy, hogy az elsődleges regiszterek mindegyikét és a másodlagos párjukat felcseréljük az f P↔S billentyűkkel.

A számológép indirekt címzésre is alkalmas: ekkor nem közvetlenül adjuk meg a regiszter címét, hanem az indirekt címzőregiszteren (I) keresztül, melybe a címzendő memóriaregiszter azonosítószámát tesszük. Az I regiszterbe a h ST I billentyűkkel írhatunk értéket, onnan pedig a h RC I billentyűkkel hívhatjuk elő. Ebben az esetben a memóriaműveleteknél azonosító helyett az (i) billentyűt kell használnunk. (Pl. a 6 h ST I RCL (i) hatására az R6-os memóriaregiszterben lévő érték kerül kijelzésre.) A 10 elsődleges (R0-R9), valamint a betűkkel jelölt (RA-RE) memóriaregiszter mindegyike egyszerre törölhető az f CL REG lenyomásával. A másodlagos memóriaregiszterek közvetlenül nem törölhetők.

A kijelzési üzemmód megválasztása két lépcsőben történik: egyrészt a fixpontos kijelzést az f FIX, a normálalakos kijelzést a g SCI, míg a mérnöki kijelzést a h ENG billentyűzéssel állíthatjuk be. Másrészt a megjelenítendő tizedesek számát a DSP billentyűvel, majd a kívánt jegynek megfelelő számbillentyű lenyomásával állíthatjuk be. A DSP (i) hatására indirekt módon állítható be a kívánt tizedesek száma, az I regiszter ilyenkor 0 és 9 közötti értéket kell tartalmazzon.

Az X regiszter utolsó műveletvégzés előtti tartalmát a LAST-X regiszter tárolja, ez a h LST x gombokkal hívható elő.

A veremtár tartalmát könnyen megjeleníthetjük a g STK lenyomásával: ilyenkor egymás után, rövid ideig kijelzésre kerül a T, majd a Z, Y, végül az X regiszter tartalma.
Hasonló módon áttekinthetjük az elsődleges memóriaregisztereket, a betűvel jelölt memóriaregisztereket és az I-regisztert a h REG gombsorozattal.

Fontos, hogy a szögmértékegység váltása h DEG, RAD, ill. GRD a trigonometrikus függvényeken túl a 60-as rendszerű fokokra történő átváltásra (g →H.MS), valamint a poláris-derékszögű koordináták átszámítására (g →P, ill. f →R) is hatással van.

Hatvanas rendszerű számok (szögek, időadatok) összeadását az h H.MS+ billentyűkkel végezhetjük el, pl. másfél óra és 3 óra 49 perc összeadása a következőképp történik: 1.3 ENTER 3.49 h H.MS+.

Statisztikai számításokhoz először törölni kell az üzemmód által használt memóriaregisztereket az f CL REG f P↔S billentyűzéssel.
Az adatok bevitele a ∑+ gombbal történik, hibás adat törléséhez a h ∑- billentyűsorozat használható. A másodlagos memóriaregiszterek közül az RS9 jelűben az adatok száma (n), az RS8-asban az X és Y értékek szorzatának összege, az RS7-esben az Y értékek négyzetösszege, az RS6-osban az Y értékek összege, az RS5-ösben az X értékek négyzetösszege, míg az RS4-esben az X értékek összege tárolódik.
Az átlagok számítása az f x átlag, a szórás számítása pedig a g s lenyomásával történik meg. Az X értékek átlaga, ill. szórása az X regiszterbe, az Y értékeké pedig az Y regiszterbe kerül kiszámításra.

A HP-67-es programozása

A HP-67-es 224 programlépést, azaz billentyűlenyomást képes tárolni. A program írása, átírása a jobb oldali tolókapcsoló W/PRGM állásában történik. Ilyenkor a kijelzés megváltozik, és mindenkor a programmutató állásának megfelelően, az adott pozícióban eltárolt utasításkódokat mutatja. Az utasításkódok igen egyszerűek: az első számjegyük azt a sort, míg a második számjegyük azt az oszlopot mondja meg, amely pozícióban a tárolt billentyű található (pl. 24 a 2. sor 4. gombja, az (i). Az egy funkciót kiváltó billentyűsorozatok akkor is csak egyetlen programlépésnek felelnek meg, ha azokat több billentyű lenyomásával lehet csak elérni, így pl. a STO + (i) ugyanúgy egyetlen lépés, mint a ×. Az ilyen összevont billentyűkódok W/PRGM üzemmódban is egymás után jelennek meg, az utolsó példa 33 61 24 formában)

A programtár törlésére az f CL PRGM gombok lenyomása szolgál.

A programba 20 címkét helyezhetünk el, az f LBL és a 0..9 számbillentyűk (azonosítószámuk 0..9), vagy az A..E billentyűk (azonosítószámuk 10..14), illetve a g LBLf a..e (azonosítószámuk 15..19) billentyűk lenyomásával. Az adott címkézőutasítással kezdődő programrészt közvetlenül elindíthatjuk RUN üzemmódban a megfelelő (A..E, ill. f a..e) gombok lenyomásával. Számbillentyűvel jelölt programrész közvetlenül billentyűzetről nem indítható. Programból az adott címkére a GTO és az A..E, 0..9, a..e gombok egyikével ugorhatunk. Lehetőség van indirekt címzésre (GTO (i)), ilyenkor az I regiszterben megadott azonosítószámú címkére történik a vezérlés átadása.

Az aktuális programmutatótól a program futtatása az R/S billentyűvel indítható, illetve megállítás után ezzel a billentyűvel folytatható. A címkegombok feletti mélyedésbe oldalról betolhatjuk a használt mágneskártyát, mely kialakítása olyan, hogy a tárolt program adott címkegombbal indítható részeinek rövid megnevezését ráírhatjuk, így a program rövid "kezelési utasítása" mindig szem előtt lehet.

A programba megállítási parancsot az R/S billentyűvel programozhatunk. A program futás közben bármikor megállítható az R/S billentyű lenyomásával. A programba elhelyezett h RTN utasítás főprogramban a futtatás befejezésére szolgál.
Rövid ideig tartó szünetet - a kijelzett érték leolvasásának biztosítására - a h PAUSE, ill. az f -x- billentyűzéssel programozhatunk: előbbi kb. 1 másodpercig, utóbbi kb. 5 másodpercig szünetelteti a program végrehajtását.
A program lépésenkénti végrehajtása az SST billentyűvel történhet.

Lehetőség van legfeljebb három szinten alprogramok írására és meghívására: a programba elhelyezett f GSB, ill. g GSBf ugrási utasítás hatására a programmutató későbbi használatra eltárolásra kerül, majd a kívánt programrész hajtódik végre. Az alprogram végén lévő h RTN utasítás viszont nem adja vissza a vezérlést a kezelő számára, hanem visszaugrik a hívó utasítás utáni lépésre, és ott folytatódik a végrehajtás. A GSB utasítás indirekt címzéssel ugyanúgy használható, mint a GTO.

Feltételes elágazások készítésére nyolcféle feltételvizsgáló utasítás kínálkozik: ezek közül négy az X és az Y regiszter tartalmát, négy pedig az X regiszter tartalmát és a nullát hasonlítja össze, a gombra írt relációnak megfelelően. Ha a feltétel igaz, a program folytatódik a normál rend szerint, viszont ha hamis, akkor a gép egy programlépést kihagyva folytatja a végrehajtást. Ebbe a lépésbe szokták beírni az elágazás ugróutasítását (GTO, ill. GSB). Ezeken felül ciklusszervező utasítások is használhatók, melyek az I regisztert használják ciklusváltozóként. Az f DSZ az I regiszterben tárolt számot eggyel csökkenti, míg az f ISZ növeli. Ha az I regiszter új tartalma nem 0, folytatja a végrehajtást, ha azonban 0 lett, átugorja a következő utasítást. Indirekt ciklusváltozót is használhatunk, ilyenkor az I regiszterben tárolt azonosítószámú memóriaregisztert használja fel a g DSZ(i), vagy a g ISZ(i) utasítás, és ezeket vizsgálja 0-val való egyezésre.

A számológép négy jelzőt is tartalmaz, melyek igaz/hamis értéket vehetnek fel. A h SF és az utána lenyomott számbillentyű (0..3) az adott jelzőt igaz értékűre, a h CF 0..3 hamis értékűre állítja, míg a h ?F 0..3 az adott jelző értékétől függően tesz lehetővé feltételes elágaztatást: a ?F utasítás után következő utasítás abban az esetben hajtódik végre, ha a vizsgált jelző értéke igaz. Fontos, hogy a vizsgálat következtében a 2-es és 3-as számú jelzők törlődnek.

A program szerkesztését is a W/PRGM üzemmódban végezhetjük el. Az SST gombbal lépkedhetünk programlépésenként eggyel előre, a h BST-vel pedig visszafelé a programtárban.
Egy adott számú programlépésre W/PRGM és RUN üzemmódban egyaránt a GTO . és a kívánt háromjegyű szám megadásával ugorhatunk. RUN üzemmódban használhatjuk a címkéket is ugyanolyan módon, ahogy programozzuk őket. A GTO az adott címkéhez ugrik, a GSB viszont végre is hajtja az adott címkével jelölt alprogramot. (Pl. a GTO D a D címkéhez ugrik, a g GSB b a b címkével jelölt alprogramhoz ugrik, és azt végre is hajtja.)
A h RTN billentyűzés a programtár legelejére állítja vissza a mutatót.

Programba utasítás(ok) beszúrása egyszerű: az adott gomb lenyomása az aktuális pozícióba tárolja el a megfelelő utasításkódot, és a programtár többi részét egy pozícióval előrébb lépteti. Az aktuális pozíción lévő utasítás törlésére a h DEL gombsorozat szolgál.

A programok mágneskártyára való rögzítése egyszerűen történik: W/PRGM módban egyszerűen helyezzük be jobb oldalról az olvasó nyílásába a kártyát. A kártyáról való beolvasás RUN üzemmódban, hasonlóan történik. Ha a program nagyobb, mint az egy kártyaoldal 112 lépésnyi kapacitása, -Crd- felirat látható a kijelzőn, ami arra kéri a felhasználót, hogy a kártyát a másik oldalával is helyezze be a kártyaolvasó nyílásba.

Lehetőség van a memóriaregiszterek mágneskártyára rögzítésére is, ehhez az f W/DATA billentyűket kell lenyomnunk. A g MERGE billentyűzés hatására a beolvasott program nem írja felül a gépben lévőt, hanem ahhoz hozzáfűzésre kerül, mégpedig az aktuális programmutatótól kezdve. A g MERGE utasítás adatot tartalmazó mágneskártyával is használható, ilyenkor az R0 regisztertől kezdve az I regiszterben tárolt azonosítószámú regiszterig bezárólag kerülnek beolvasásra az adatok, a további memóriaregiszterek változatlanul hagyása mellett.

A számológéphez a Hewlett-Packard különféle programcsomagokat is készített, melyek egy-egy szakma vagy tudományág fontosabb feladatainak megoldására kínált kész, mágneskártyákra előre rögzített programokat.

Kompatibilitás a HP-97-es típussal

A HP-67-essel együtt megjelent HP-97 típusú asztali, nyomtatóval ellátott programozható számológép programjai azonos formátumúak, így az egyik típusú gép a másik által írt kártyákat minden további beavatkozás nélkül képes beolvasni. Mivel a két típus billentyűzet-kiosztása különböző, az egyes funkciók kódszámai eltérőek. A HP-67-es f -x- utasításának a HP-97-es PRINT x utasítása felel meg, mely az X értékét kinyomtatja. A HP-67-es h SPACE utasítása nem végez semmilyen műveletet, csupán kompatibilitási okok miatt szerepel: ez a funkció megegyezik a HP-97-es papírtovábbításra szolgáló SPACE billentyűjének hatásával.