Virtuális számológép-múzeum
Menü
C/CE
Számológépek
Logarlécek
Egyéb
Gyártók
Keresés
Switch to English
Vissza az albumba
HP
HP-65
1974-77
Sharp
EL-805
1973

Texas Instruments SR-52

Rövid története
Az első tudományos zsebszámológép megjelenése és sikere következtében megindult fejlesztések 1974-re elárasztották a piacot a hasonló típusokkal. A szintén Hewlett-Packard gyártmányú első programozható zsebszámológép (HP-65, 1974) már komolyabb kihívások elé állította mind a tervezőket, mind a gyártókat. A legnagyobbak közül elsőként, és egy ideig egyetlenként a Texas Instruments készítette el a konkurens típust, az SR-52-est, melyet 1975 szeptemberében mutattak be. A HP-65-ösnél jóval méretesebb készülék magasabbra tette a lécet a HP eljövendő modelljei számára is: 20 memóriaregisztert tartalmazott, és 224 lépésnyi programot volt képes tárolni, futtatni, illetve mágneskártyákon tárolni. Az eredmények kinyomtatásához, a programok hibakereséséhez egy PC-100 típusjelű nyomtató-dokkoló egységet is készítettek, mely folyamatos tápellátást biztosított a számológép számára is.

A számológép architekturáját tekintve hasonló az 1974-ben megjelent SR-50-essel: főbb alkotóelemei ugyanazok. Az SR-52-esben 7 db, a TMC0501 családba tartozó specializált chip dolgozik.

A Hewlett-Packard válasza a HP-67-es zseb-, illetve a HP-97-es, nyomtatóval kiegészített asztali számológép lett, melyek 1976-tól készültek. Az egyre többet tudó, ezáltal a zsebszámológépek korlátait feszegető, és így egyre körülményesebben használható programozható számológépeket végül az 1980-as évek elején felváltották a BASIC nyelven programozható zsebszámítógépek.

Gyártó:Texas Instruments (USA)
Gyártási év:1975-77
Méret:8,3×16,3×4,3 cm
Tömeg üzemkészen:360 g
Jelleg:programozható tudományos
Kapacitás:10/10+2 számjegy (bevitel és kijelzés)
12/12+2 számjegy (belső pontosság)
Működési mód:AOS
CPU:Texas Instruments TMC0501NL + TMC0524NL
Regiszterek:4 általános (művelet-tárolással)
9 zárójel (művelet-tárolással)
20 memória (aritmetikával)
5 jelző
Jellemzők:+/-előjelváltás (negatív számok közvetlen beírása) Flebegőpontos számkijelzés Fixfixpontos számkijelzés: a felsorolt számoknak megfelelő számú tizedesjegyek kijelzése (0-8) Scitudományos (exponenciális) számkijelzés Sqrnégyzetgyökvonás x2négyzetreemelés pipi (3,1415..) értéke behívható 1/xreciprokszámítás trigtrigonometrikus függvények (sin, cos, tg és ezek inverzei: arc sin, arc cos, arc tg) DMS-DDdecimális és 60-as szögek/időpontok átváltása logexponenciális és logaritmusfüggvények (10-es és e-alapú) yxhatványozás P-Rkoordináta-átszámítások derékszögű és poláris koordinátarendszerek között n!faktoriális számítása
Kijelző:10+2+2 digites LED (Texas Instruments 234G)
Tápellátás:BP-1 akkucsomag
AC9200 adapter
Programozási mód:billentyűkód-tárolású
Programkapacitás:224 billentyűlenyomás
Teszteredmények:trigonometriai:az arcsin(arccos(arctg(tg(cos(sin(60°)))))) eredménye, referenciaérték: 60. 60.0000145691
exponenciális:a 0.999160000 eredménye, referenciaérték (első 14 jegye): 3.0068804206375×10-70 3.00688046081E-70

SR-52

Az SR-52 belülről
Részletes ismertetés

A gép használata

A gép használata főbb vonalakban megegyezik elődeivel (SR-50(A), SR-51(A)), így csak a különbségeket és a gép programozását ismertetjük.

A kijelzési formátum az EE gomb lenyomása után, illetve másképpen nem kijelezhető számok esetén exponenciális. Ezt visszavonni az INV EE gombok lenyomásával lehet. Fixpontos kijelzést a 2nd fix és a kívánt tizedeseknek megfelelő szám (0..8) lenyomásával kérhetünk. Lebegőpontos kijelzésre a 2nd fix 9 lenyomásával térhetünk át.

Az SR-52-es 20 memóriaregiszterrel (00-19) rendelkezik, ezek használata azonos a megszokottal. A közvetlen (direkt) címzés mellett (amikor a memória-utasítás után megadjuk a memóriaregiszter számát) itt azonban lehetőség van közvetett (indirekt) címzésre is, ahol nem a megadott memóriaregiszterrel, hanem a memóriaregiszterben tárolt számú memóriaregiszterrel végezhetjük el a kívánt műveletet. Ezek a memória-utasítások előtt lenyomott 2nd IND gombokkal idézhetők elő. Például: a 02-es memóriaregiszterben tároljuk a 16-os számot. A 2nd IND SUM 02 lenyomására a 02-es memóriaregiszter által címzett 16-os memóriaregiszter tartalmát szorozzuk meg a kijelzőben lévő számmal.

Programozási üzemmódba, illetve vissza a számolási üzemmódba az LRN billentyűvel juthatunk. A kijelzés ilyenkor megváltozik: a bal oldali szám az aktuális programszámlálót, a jobb oldali szám pedig az ott tárolt utasításkódot, azaz billentyűkódot mutatja. Az egyes billentyűk kódjai a billentyű elhelyezkedésének megfelelően alakulnak: első számjegyük a sor, második az oszlop számát mutatja. A 2nd billentyűvel előhívható funkciók oszlopszámaihoz 5-öt hozzá kell adni, az utolsó oszlopnál azonban 5-öt ki kell vonni: a CLR kódja 25 (2. sor 5. oszlop), az 1/x funkció kódja a 2nd CLR billentyűzésnek megfelelően 20 lesz. Az INV billentyű külön utasításként tárolódik.

Programozási üzemmódban a lenyomott billentyűk az aktuális programszámlálónak megfelelő pozícióban lévő utasításkódokat felülírják. A programba üres utasításhelyeket az INS billentyűvel szúrhatunk be, míg a felesleges lépéseket a 2nd del gombokkal törölhetjük. A programszámlálót az SST billentyűvel előre, a 2nd bst billentyűkkel egy lépéssel visszafelé állíthatjuk, így a következő vagy az előző utasításra ugorhatunk.

A programrészek megjelölésére címkéket használhatunk. A számbillentyűk és a programszerkesztő billentyűk kivételével bármelyik gombot, illetve másodlagos funkcióikat (a 2nd lenyomásával előhívható funkcióikat) használhatjuk címkeként. A címke megadása a 2nd LBL és a megfelelő címkebillentyű lenyomásával történik. 10 közvetlen címkét is használhatunk (A..E, ill. 2nd A..E), melyek számolási üzemmódban lenyomva, automatikusan az adott címkétől indítják el a programot. A többi címkére a GTO és a címke billentyűjének lenyomásával ugorhatunk, a program futtatása az aktuális programszámlálótól a RUN billentyűvel indítható. A 2nd rset funkció a programszámlálót 0-ra állítja, törli a jelzőbiteket és az alprogram-számlálót is.

A program futását a HLT utasítással lehet megszakítani, ugyanez történik, ha futás közben nyomjuk meg a HLT gombot. A megszakított program a RUN billentyű lenyomására folytatódik.

Ugróutasítás a GTO billentyűvel helyezhető el: ha utána egy háromjegyű szám következik, akkor az adott számú programlépésre, ha egy másik gomb, akkor az adott címkére történik a vezérlés átadása. Ugyanezen gomb használható a számolási üzemmódban a programszámláló beállítására, illetve egy adott címkére való ugrásra.

Alprogramok készítésére is van mód, az alprogramok pedig egy alkalommal egymásba is ágyazhatók. Az alprogramra ugrás utasítását az SBR billentyűvel programozzuk: utána vagy a kívánt sor számát, vagy a címkéjének billentyűjét kell megadnunk. Az alprogramból a főprogramba, vagy a hívó alprogramba a 2nd rtn utasítással ugorhatunk vissza.

A programfutás vezérlésére 5 db jelzőbit (0..4) is rendelkezésünkre áll, ezek szabadon állíthatók be igaz, avagy beállított (2nd st flg és a jelző száma), illetve hamis, avagy törölt értékre (2nd INV st flg és a jelző száma).

Feltételes elágazások programozására tízféle utasítás használható. Mindegyikük közös vonása, hogy a vizsgált feltétel igaz volta esetén hajtja végre a paraméterként megadott címre vagy címkére való ugrást, ellenkező esetben a következő utasításra lép. A feltételek: egy adott jelző beállított (igaz) volta (2nd if flg és a jelző száma); egy adott jelző törölt (hamis) volta (2nd INV if flg és a jelző száma); hibajelzés megléte (2nd if err), illetve hiánya (2nd INV if err); a kijelzett érték (X regiszter) pozitív (2nd if pos), vagy negatív (2nd INV if pos) volta; illetve annak vizsgálata, hogy a kijelzett szám egyenlő-e 0-val (2nd if zro), avagy nem egyenlő 0-val (2nd INV if zro). Mindegyik utasítást az ugrási cím vagy címke billentyűzése követi.

A kilencedik és tizedik utasítással ciklusok szervezhetők: ezek a 0. memóriaregiszter értékét csökkentik (2nd dsz), illetve növelik (2nd INV dsz), majd ezután megvizsgálják, hogy a 0. memóriaregiszter tartalma egyenlő-e 0-val. Ha nem, akkor végrehajtják az utasítás paramétereként megadott címre, vagy címkére való ugrást, ha azonban igen, kilépve a ciklusból, a következő utasítással folytatják a program végrehajtását.

A memóriaregisztereknél megismert közvetett címzés itt is használható: itt azonban az ugrási címet adhatjuk meg közvetve úgy, hogy a 2nd IND használatával annak a memóriaregiszternek a címét adjuk meg, mely az ugrási címet tárolja. Például ha a 16-os memóriaregiszterben a 224-es szám van, akkor a 2nd IND 2nd if zro 16 utasítás a kijelzőben lévő 0 hatására a 16-os memóriaregiszterben tárolt címre, azaz a 224-es lépésszámra adja át a vezérlést.

A programok mágneskártyára rögzítése a CLR 2nd INV read utasítással történik. Mivel a mágneskártya egy oldalán csak 112 programlépés tárolható, a mágneskártya megfordítása után a 112-223. programlépések is felírhatók a 2nd INV read gombok lenyomásával. Hasonló módon olvashatjuk be a kártyákon tárolt programokat: az előoldalt a CLR 2nd read, majd szükség esetén a hátoldalt a 2nd read billentyűk lenyomásával.

A géphez csatlakoztatott PC-100 típusú nyomtatót speciális utasításokkal vezérelhetjük: a kijelzett értéket kinyomtatni a 2nd prt, soremelést végezni a 2nd pap gombokkal tudunk. Az aktuális programszámlálótól kezdődően a program kilistázható a 2nd list lenyomására, melyet szükség esetén a HLT billentyű lenyomásával tudunk megszakítani. A nyomtatón lévő PRINT, ADV gombok a 2nd prt, ill. 2nd pap gombokkal előhívható műveleteket hajtják végre. A TRACE nyomókapcsoló bekapcsolt állapotában a gép minden egyes programlépést és a kijelzett eredményt kinyomtatja, így ez a mód előnyösen alkalmazható hosszabb programok hibakeresésénél, "belövésénél".

Hasonlók a gyűjteményben
HT
PTK-1096
1979-85
Texas Instruments
SR-50
1974-75
HP
HP-65
1974-77
Design & HTML: Modulit Bt.
(C) www.arithmomuseum.com 2004-2017.