Virtuális számológép-múzeum
Menü
C/CE
Számológépek
Logarlécek
Egyéb
Gyártók
Lexikon
Switch to English

A Híradástechnika Szövetkezet számológépei

6. rész: A legtöbbet tudó típus, a PTK-1096

Története
A PTK-1030-as és PTK-1050-es eredeti amerikai változatával egyidőben bemutatott Texas Instruments TI Programmable 59 típusú számológépe volt az, amit a Híradástechnika a leghosszabb ideig, 1979-től 1985-ig gyártott, PTK-1096-os típusjelzéssel. A hosszú idő köszönhető volt hallatlan népszerűségének, melyhez a típus sokoldalú felhasználhatósága mellett a hozzá tartozó kiegészítő egységek (programmodulok és nyomtató) is hozzájárultak. A PTK-1096-os a gyártott számológépek sorában a legtöbbet tudó típus volt, melynek eredetijét a háromtagú programozható számológépcsalád professzionális célú tagjaként készítették, így olyan funkciókkal is felvértezték, melyekkel akkoriban leginkább csak asztali programozható kalkulátorok rendelkeztek. A maximálisan 100 memóriaregisztert vagy 960 programlépést kezelni képes PTK-1096 megoldást nyújtott a korábbi programozható zsebszámológépek talán legnagyobb hiányosságára: a beírt programokat képes volt a beépített mágneskártya-olvasójával kis mágneskártyákra kiírni, és onnan bármikor beolvasni.

A beépített szokványos tudományos és programozási funkciók mellett előre megírt programok tucatjait tartalmazó programkönyvtárak is készültek a géphez, melyek egy-egy szakterület fontosabb és gyakoribb problémáinak megoldására szolgáló programrészeket tartalmaztak. Ezek a programkönyvtárak egy ROM modulban kaptak helyet, melyet a gép hátulján lévő bővítőnyílásba helyezve lehetett használatba venni. A számológép ezeket nemcsak futtatni tudja, de lehetőség van arra, hogy ezeket a rutinokat saját programunkon belül alprogramként felhasználhassuk. A PTK-1096-oshoz — az eredeti típussal azonos módon — tartozékként járt az 1. számú szoftvermodul, mely a leggyakoribb matematikai problémákra írt rövid programokat tartalmazott. A további 12 programmodul nagyobb érdeklődésre számot tartó típusai hosszabb-rövidebb ideig Magyarországon is beszerezhetők voltak: a 2. számú statisztikai, a 10. számú matematikai, a 11. számú pedig elektrotechnikai programok gyűjteménye volt.

A Rádiótechnika folyóirat 1979. évi folyamában megjelent hirdetés a PTK-1096-os számológép és a KA-100-as nyomtató részletezésével. Az érdekes összevisszaság és a sajtóhibák nemcsak a hirdetésben, de sajnos a kézikönyvben is jelen vannak.

A számológéphez a Texas Instruments PC-100 típusának egy korszerűbb, és csak a TI-58 ill. TI-59 típusával használható változatát, a PC-100C nyomtatóegységet vették meg, ez Híradástechnika KA-100 típusjelzéssel került forgalomba. Ez a készülék azonban nem csak nyomtató volt: a rácsatlakoztatott számológép tápellátásának biztosításáról is gondoskodott úgy, hogy a készülék elülső felében egy akkumulátortöltő rész is helyet kapott. A nyomtató pedig nem csak a kijelzett értékek, hanem 20 karakternyi tetszőleges szövegek nyomtatására is képes volt, ezen felül pedig a programok működésének vizsgálatára, hibakeresésére szolgáló nyomkövető üzemmóddal is rendelkezett.

A számológépek nagy részét nyomtatóval együtt vásárolták, leginkább kutatóintézetek, egyetemek, tervezővállalatok használták előszeretettel különféle számításigényes feladataik igen eredményes és a korábbi programozható zsebszámológépeknél sokkal kényelmesebb elvégzésére.

A számológéphez E-07A típusú (Texas Instruments AC9131) hálózati adapter és akkumulátor-töltő, 150 oldalas magyar nyelvű használati utasítás, az 1. számú bővítőmodul a hozzá tartozó információs kártyákkal és a modul kezelési útmutatójával, valamint 40 db mágneskártya és azok megfelelő tárolására szolgáló tok tartozott.

Érdemes megemlíteni pár tényt az eredeti amerikai típussal kapcsolatban is: a típusnak létezett egy kisebb, fele akkora tárral rendelkező változata is, a TI Programmable 58, mely mágneskártyás egységet nem tartalmazott. 1979-ben megjelent ennek a típusnak a továbbfejlesztett változata, mely nemfelejtő memória alkalmazásával oldotta meg a programok újra és újra történő begépelésének problémáját. A számológép-család programmodullal történő bővíthetőségében több külső cég is látott fantáziát: többféle különböző speciális számológép is napvilágot látott az 1980-as évek elején. A három alapváltozat közös utódja 1983-ban a TI-66 Programmable típus volt, mely már LCD kijelzővel és nemfelejtő memóriával rendelkezett, de ugyanúgy bővíthető volt egy PC-200 jelű nyomtatóval, mint elődei.

Műszaki jellemzői

A számológép felépítése

A számológép a korábbiakhoz képest sokkal bonyolultabb felépítésű, azoknál jóval több integrált áramkört tartalmaz, memóriakapacitása is sokszorosa elődeinek. A számológép processzora több chipre osztott architektúrával készült: a TMC0301 jelű áramkör az ütemadó órajel előállításáért volt felelős, a TMC0501 jelű aritmetikai processzor, a TMC0582 és TMC0583, valamint a TMC0571 jelű ROM áramkörök, és a 4 db TMC0598 jelű RAM áramkörök számára. A rendszer tulajdonképpen egy 4 bites speciális mikroszámítógépnek is felfogható. A megjelenítésért egy 12 digit megjelenítésére képes LED kijelző felelős, mely 2 db SN27882 típusú meghajtó áramkörökkel kapcsolódik a CPU-hoz. A gép tartalmaz továbbá egy mágneskártya-író/olvasó részt, melyet egy TMC0594 jelű I/O vezérlő kezel, valamint illesztő-csatlakozókat egyrészt a szoftveres bővítőmodulokhoz (Solid State Software), másrészt pedig a KA-100-as nyomtatóhoz. A tápellátásról a BP-1A jelű akkumulátorok gondoskodnak, mely tulajdonképpen 3 db sorba kapcsolt hétköznapi AA NiCd akkumulátorból áll.

A PTK-1096-os számológép nyomtatott áramköre. Felül a mágneskártya-olvasó látható. A középtájt lévő nyomtató-interfész érintkezői alatt bal oldalt a TMC0501NL jelű CPU, mellette egymás tetejére forrasztva a TMC0582NL és TMC0583NL ROM áramkörök, mellette a TMC0594NL mágneskártya-vezérlő, alul pedig két-két TMC0598NL RAM chip látható egymás tetejére forrasztva. A gép mellett a programmodul látható, mely az alul, középen lévő érintkezőkre fekszik fel.

Használata

A számológép részletes ismertetése

A PTK-1096-os alapvető tulajdonságaiban szinte azonos a PTK-1030-as és PTK-1050-es típussal, szokványos tudományos számológépként használva hasonló képességekkel rendelkezik: az AOS rendszer szerint működő gép 9 zárójelet képes kezelni, az eredményeket és a bevitelt szokványos alakban 10, illetve exponenciális alakban 8+2 számjegyes pontossággal jelzi ki, belső regiszterei viszont 13 jegyre pontosak. A billentyűzetén viszont még több programozási és egyéb, erre a típusra jellemző speciális funkció gombja található meg, ennek okán némely tudományos és statisztikai funkció előhívása bonyolultabb a korábbi típusokhoz képest.

A számológép belső memóriája 4 részre, tömbre van felosztva, melyek mérete 240 bájt (programlépés), azaz pontosan akkora, hogy egy tömbnyi adat férjen fel a mágneskártyák egy-egy oldalára. A programlépések az 1. tömb elejéről számozódnak előre, míg az adattároló (memória-) regiszterek a 4. tömb végéről számozódnak visszafelé. Ez egyrészt biztosítja, hogy a gép tárfelosztásának megváltoztatásakor az adatok és programok — a szélsőséges eseteket leszámítva — sértetlenek maradhassanak, másrészt — mivel a mágneskártyákra a teljes tömb tartalma kiírásra kerül, függetlenül attól, hogy az adott terület programlépéseket, vagy adatokat tárol — a leggyakoribb esetet figyelembe véve, csak a programok tárolódjanak el.

A belső tárterületet a TI-57 LCD, ill. TI-57-II típusú gépekhez hasonlóan fel kell osztanunk programtároló és adattároló részre. Bekapcsoláskor a gép 60 adattároló regiszterrel és 480 lépésnyi programtárolóval rendelkezik. A felosztási eljárás során minden 10 adattároló regiszter átváltható 80 programlépésre. A teljes tárterületet lefoglalhatjuk programtárolásra (960 lépés, innen a készülék típusszámának „96” része is), de legfeljebb 100 adattároló címzésére van lehetőség (a kétjegyű címek miatt), így ebben az esetben 160 programlépés számára marad még tárolóhely.

Ezen felül, a gép rendelkezik még 10 db egybites jelzővel (flag), melyeket célszerűen feltételes elágazásokhoz használhatunk fel, a végezhető műveletek: beállítás, törlés és kétféle feltételvizsgálat: igaz érték esetén ugrás, vagy hamis érték esetén ugrás. Végül még egy különleges regisztert tartalmaz a PTK-1096-os, ez a t (test) jelű regiszter, melybe csak a kijelzőregiszter tartalmával való felcserélés útján írhatunk be adatot, illetve a kijelző és a t regiszter összehasonlítása alapján (egyenlők, nem egyenlők, nagyobb vagy egyenlő, illetve kisebb) szintén feltételes ugrási utasítások programozhatók.

A PTK-1096-os számológép későbbi változata. A korábbi aranyszínű felülnyomást itt már fekete színnel végezték, a kijelzőt takaró műanyagról pedig lecsiszolták a Texas Instruments feliratot.

A korábbi Texas Instruments-eredetű típusokhoz hasonlóan, ez a gép is négyműveletes memória-aritmetikával rendelkezik, ezen felül közvetlen beírás, kiolvasás és csere is végezhető mindegyik adatregiszterrel kapcsolatban. Statisztikai számításoknál — a szokott módon — az első hat adattároló nem használható.

Új funkció az indirekt címzés használata, amit számos funkció paramétereként használhatunk. Az adott paramétert a 2nd Ind gombsorozattal, és a paraméter értékét tartalmazó adatregiszter számával helyettesíthetjük. Indirekt címzést a memória- és jelzőműveleteknél, ugrási címek megadásánál (feltétlen és feltételes ugrásnál egyaránt), illetve tizedesjegyek számának beállításánál használhatunk. A jelzők állásától függő elágazás utasításával állítható elő a géptípus legbonyolultabb művelete, mely a következő billentyűzéssel kapható meg: 2nd INV If flg 2nd Ind nn 2nd Ind mm, mely 6 lépést elfoglaló utasítás az nn. adatregiszterben tárolt számú jelző törölt állapota esetén az mm. adatregiszterben tárolt címre adja át a vezérlést.

Programozás

A programozás a szokott módon történik: az LRN billentyűvel előidézett tanulási üzemmódban írható be a program. A kijelzőben mindenkor az aktuális programtároló cím és a címen lévő utasításkód kerül kijelzésre, mely utóbbi — a legtöbb esetben — szintén a szokott módon áll elő: az első szám (tizes helyiérték) a billentyű sorának, a második szám (egyes helyiérték) pedig a billentyű oszlopának felel meg. A 2nd billentyűvel előhívott másodlagos funkciókhoz az utóbbi billentyű kódjánál 5-tel nagyobb (illetve az utolsó oszlopban 4-gyel kisebb) utasításkód felel meg. Pl.: az 1/x gomb a 3. oszlop 5. billentyűje, így kódja 35. A tangens funkció ennek a billentyűnek a másodlagos funkciója, így 2nd 1/x billentyűkkel hívható be, kódja tehát 30. Az INV gomb minden esetben külön programhelyet foglal el. Az egyszerűség kedvéért a számbillentyűk kódja alapesetben a számértékével egyezik (pl. az 1 gomb kódja 01), de másodlagos funkcióknál a szokott sor-oszlop formátumú (pl. 2nd St flg kódja 86). Az indirekt címzésű utasítások az egyébként üres utasításkódokat foglalják el, ezek a fenti módon nem számíthatók ki.

A PTK-1050-esnél megismert szerkesztési funkciók (új programlépés beszúrása az Ins funkcióval, aktuális címen lévő utasítás törlése és a további programlépések előbbre hozása a Del funkcióval) itt is azonos módon működnek.

Ugrási utasítások egyrészt közvetlenül, a programtároló címének megadásával is végezhetők (pl. GTO 170, mely a 170. programlépésre adja át a vezérlést), másrészt címkékkel megjelölt programcímekre is ugorhatunk. Ez utóbbiak egyrészt kevesebb helyet foglalnak el, másrészt a címke az esetleges későbbi programszerkesztéskor is mindig a kívánt helyen marad. Tíz betűvel jelölt közvetlen címke (a felső sorban lévő A..E, illetve ezek másodlagos 2nd A .. 2nd E’ változatai) mellett szinte bármely másik funkcióbillentyű is használható címkeként. (Valójában a címkék is kétjegyű számok, csak a könnyebb kezelhetőség miatt használják helyettük az adott kódú billentyűt).

Ennél a típusnál is lehetőség van alprogramok szervezésére, ezek megjelölése szintén lehetséges címkékkel, de közvetlen címzéssel is. A hívásuk az SBR utasítással történik, míg az alprogramból a visszatérést az INV SBR utasítás végzi el.

A program végrehajtásának elágaztatására több lehetőségünk kínálkozik. A kijelzett és a t regiszterben lévő szám összehasonlítható és az összehasonlítás eredményétől függően folytatódik a program: ha a feltétel igaz, az utasításban tárolt címre ugrik a végrehajtás, ha pedig hamis, folytatódik rögtön a feltételvizsgáló utasítás után. Ezek az utasítások: x=t, x>=t, illetve ezek ellentettjei, melyek az INV billentyűvel hívhatók be, tehát x!=t, x<t. Pl. a 2nd INV x=t A utasítás csak akkor adja át a vezérlést az A címkéhez, ha x nem egyenlő t-vel.

Másik mód a PTK-1050-es típusnál is létező „Dsz” ciklusszervező utasítás használata, mely a megadott adatregiszter tartalmát csökkenti eggyel, és amíg ez az érték nem lesz 0, az ugrási címre adja át a vezérlést.

Harmadik módja az elágaztatásnak a jelzők használata. Ezek tetszés szerint beállíthatók (2nd St flg n, ahol n a jelző száma 0 és 9 között), törölhetők (2nd INV St flg n). A vizsgálat hasonló a t regiszterrel végzetthez, csupán a feltétel itt az, hogy az adott jelző be van-e állítva (2nd If flg n), vagy éppen hogy nincs beállítva (2nd INV If flg n).

Programkönyvtárak

A számológéphez az 1. számú programkönyvtár-modul alaptartozékként járt, így a benne tárolt programok — hacsak a modult a gépből nem vették ki — önmagukban is, illetve saját programunk alprogramjaként is felhasználhatók voltak. A használat megkönnyítésére — a kézikönyvön kívül — eredeti Texas Instruments kártyákat adtak, melyeket a kijelző alá becsúsztatva, rövid használati útmutatást kaphatott a felhasználó az adott számú programkönyvtári program működtetéséről. Az A-E gombok felé kerülő feliratok az adott gomb megnyomásával előidézett műveletek funkcióját írták le. A behelyezett programkönyvtár adott programját a gép programtárolójába a 2nd Pgm nn billentyűzéssel (nn a program sorszáma) hívhatjuk be.

Egyéb műveletek

A számológép a fentieken kívül tartalmaz még néhány speciális műveletet, melyek egy része a KA-100-as nyomtató vezérlésére, más részük pedig olyan ritkábban használt funkciók végrehajtására szolgál, melyek már nem kaphattak helyet a billentyűzetről közvetlenül hívható műveletek között. Ez a 40 művelet a 2nd Op nn gombsorozattal hívható.

Mágneskártyás háttértár

Az adatok mágneskártyára menthetők és onnan beolvashatók a beépített kártyaolvasó segítségével. Mint fentebb már említettük, a tárterület négy részre, tömbre van felosztva. Egy ilyen tömb írható ki egy mágneskártya egy oldalára. Ha szükséges, a teljes tárterületet tehát két kártya két-két oldalára tudjuk kimenteni. A kártyákat a gép jobb oldalán lévő nyílásba kell behelyezni, a gép a kártya továbbítását már automatikusan végzi. Alapesetben a kimentett tömb tartalma beolvasáskor pontosan ugyanoda kerül vissza, de beállíthatjuk, hogy a kártyán lévő adatot a tárterület mely részére (mely tömbbe) kívánjuk beolvasni. A 2nd Write gombsorozat lenyomása előtti kijelző-tartalomtól függ, hogy mely tömb kiírása történjék: 1-től 4-ig terjedő pozitív számok esetén normál, míg a -1-től -4-ig terjedő negatív számok esetén védett módban történik a rögzítés. A védett mód arra szolgál, hogy az ilyen módon kiírt programot később ne lehessen visszafejteni: tehát nem listázható, és nem lehet nyomkövetési üzemmódban használni.

Beolvasáskor, hasonlóan a kiírásnál, a 2nd INV Write megnyomása előtt, a kijelzőben lévő szám határozza meg, mely tömbbe történjék a betöltés: a 0-ás szám az alapértelmezés szerint, tehát az íráskor meghatározott és a kártyán rögzítésre került tömbszám szerinti tömbbe tölti be. Az 1-től 4-ig terjedő szám pedig az adott számú tömböt jelöli ki a kártyán tárolt adatok fogadására.

Együttműködés a KA-100-as nyomtatóval

A PTK-1096-os számológép a KA-100-as nyomtatóegységgel együtt már szinte egy asztali programozható számológép-szintű konfigurációt eredményez. A gépet az akkumulátor kivétele után tudjuk ráhelyezni a KA-100-as megfelelő csatlakozóhelyére, melyet az egységhez adott kulccsal lehet végső helyzetében lezárni, illetve a gépet leválasztani a nyomtatóról. A KA-100-as alsó részén kapott helyet az akkumulátortöltő rekesz, melyben a számológépből kivett akkumulátor a számológéphez mellékelt töltő nélkül is feltölthető. A nyomtató alapvetően kétféle üzemmódban képes működni. A normál üzemmódban csak azt nyomtatja ki, amire utasítást kapott: a kijelzett értéket (programban is elhelyezhető 2nd Prt vagy az ezzel egyenértékű PRINT gombbal a nyomtatóegységen), a programlistát (2nd List) vagy az adatregiszterek tartalmát (2nd INV List). Nyomkövető (trace) üzemmódban a nyomtató minden egyes programlépést, és a kijelzett eredményt kinyomtat, ehhez a KA-100-ason lévő TRACE kapcsolót kell benyomott állapotba helyezni.

A PTK-1096-os KA-100-as nyomtatóval, diagnosztikai és üres mágneskártyákkal, ezek tárolására szolgáló tokkal és a kézikönyvekkel

A 2nd Op billentyűsorozattal előhívható speciális műveletek között találunk olyanokat, mellyel tetszőleges szövegek nyomtathatók ki a rendelkezésre álló 20 karakterhelyre, illetve olyat, mellyel célszerűen egy függvényt grafikusan ábrázolhatunk a papíron.

A nyomtatóegységen lévő ADV gomb egyenértékű a számológép 2nd Adv gombsorozatával, és a papír egy sorral történő továbbítására szolgál.

További olvasnivalók
Design & HTML: Modulit Bt.
(C) www.arithmomuseum.com 2004-2017.