Virtuális számológép-múzeum
Menü
C/CE
Számológépek
Logarlécek
Egyéb
Gyártók
Lexikon
Switch to English

A Híradástechnika Szövetkezet számológépei

7. rész: A PTA-4000-es zsebszámítógép

 
Az 1980-as évek elején lehetővé vált egy évtizedes álom megvalósulása: elérhető áron készülhetett olyan számológép, mely a beírt algebrai kifejezést úgy, ahogy van, helyesen ki tudja számítani. Ehhez a klasszikus számológépekhez képest nagyságrendekkel több memória kialakítása volt szükséges, hiszen a beírt kifejezést teljes egészében el kellett tárolnia a gépnek ahhoz, hogy a végső gomb lenyomására kiszámíthassa azt. Másodsorban szükség volt olyan kijelzőkre, amin nemcsak számok, hanem megfelelően kényelmes formában jelek és betűk (gombfeliratok) is megjeleníthetők voltak. Ezek a pontmátrix LCD kijelzők kifejlesztésével megoldódtak. A SHARP cég megalkotta az első kifejezés-kiértékelésű (AER működésűnek nevezett) számológépét, az EL-5100-ast. Kinézete szokatlan volt: mivel a beírt kifejezés elég nagy részét kívánták láthatóvá tenni, fekvő formátumú lett, a gép felső részét teljes egészében az egysoros LCD kijelző foglalta el. A beírt kifejezéseket kikapcsolás után sem felejtette el, így egy igen jól használható, egyszerű programozható számológép került forgalomba, mely két gombelemmel napokig volt üzemeltethető.

Ugyanezen újítások felhasználásával egy hasonló formátumú gép is megjelent a piacon 1980-ban: a SHARP PC-1210-es zsebszámítógépe, mely teljesen új volt a számítástechnikai eszközök piacán: a programozható számológépeknél jóval nagyobb tudású, de mégis kisméretű számítógépeket több tucat típusban gyártották évtizedeken át. A kezdeti egyszerűbb típusok után 1982-ben debütált az első, professzionális célra tervezett készülék, a SHARP PC-1500. Nagyszerűsége abban rejlett, hogy egyszerű kezelhetőségével és az akkoriban szokásoshoz képes igen nagy tárkapacitásával lehetővé tette a műszaki élet szinte minden területén a számítások automatizálását. Az alapgép memóriája különböző bővítőkártyákkal 20 kB-ig növelhető volt, interfész-csatlakozójával pedig egy nyomtatóval (valójában mini-plotterrel) egybeépített kazettás csatolóegységhez volt kapcsolható. A programok és adatok tárolását bármilyen kazettás, szalagos magnetofonnal el lehetett végezni.

A Híradástechnika Szövetkezet ebben az időben a Texas Instruments gyártmányai közül a programozható TI Programmable 57-es (PTK-1050) és 59-es (PTK-1096) típust szerelte össze és forgalmazta. Felmerült a kérdés: mi lehetne ezeknél is (főleg a PTK-1096-osnál) nagyobb tudású új számológép-típus. Így esett a választás a SHARP PC-1500-as típusára. A PTA-4000-es típusszámot viselő első HT példányok még 1983-ban kijöttek a gyárból, a hozzájuk kapcsolható KA-160-as nyomtató-kazettás interfész egységgel. Az alaptípus teljes mértékben azonos volt a SHARP eredeti változatával, ehhez különböző memóriabővítőket is forgalmaztak (MM-8, ill. MM-16 modulok 8, ill. 16 kB kapacitással). Ez a gép alapkiépítésében is hamar népszerű lett, nem beszélve az 1985-től gyártott változatáról (PTA-4000+16), melybe - a memóriabővítő kártyanyílás feláldozásával - eleve beépítették a 16 kB-os memóriabővítést.

PTA-4000
Az első darabokon még az eredeti előlap volt látható, a SHARP embléma köré írt "LICENSED BY" felirattal, valamint az eredeti PC-1500 fölé nyomott PTA-4000-es típusjelzéssel. A gépek a japán SHARP-pal kötött megállapodás alapján Magyarországon lettek összeszerelve, a sorozatszámok címkéivel együtt érkezett alkatrészekből. Az eredeti puha védőtokot magyar gyártású, HT emblémájúra cserélték, elkészült a gépkönyv magyar nyelvű fordítása is, valamint az E09D típusjelű adapter.

A Híradástechnika PTA-4000 1. változata a Zsebszámítógép-albumban


Egy 1983-as gyártású, első szériás PTA-4000-es zsebszámítógép

Az első néhány száz darab után, az 1984-es gyártású gépek már új előlapot kaptak, ezekre már gyárilag is a HT logója került. Egyéb tekintetben teljesen azonosak voltak a korábbi szériával.

A Híradástechnika PTA-4000 2. változata a Zsebszámítógép-albumban

Belső felépítése

A gépek két kétoldalas nyomtatott áramkörből állnak, melyeket fóliakábelek kötnek össze egymással. Az alsó áramkörön (F2076, később F2104) helyezkedik el a processzor, a memória, a periféria-vezérlő és az ehhez kapcsolódó interfész-csatlakozó, valamint az alsó oldalán a hangszóró és a memóriabővítő csatlakozója, melyhez a gép alsó burkolatán kialakított nyíláson keresztül lehet hozzáférni. A felső részen lévő nyomtatott áramköri lemezen (F2075) pedig a kijelző és annak vezérlésére szolgáló chipek, valamint a billentyűzet kaptak helyet.

A PTA-4000 belseje. Az alsó nyomtatott áramköri lemezen látható a mikroprocesszor, tőle balra a perifériavezérlő chip. A felső nyomtatott áramkörön láthatók a RAM chipek és a kijelzővezérlő áramkörök.

A gép processzora SHARP gyártmányú, LH5801 típusjelzésű CMOS áramkör, mely egy 2,6 MHz-es kvarckristály által előállított órajel alapján működik. Adatbusza 8 bites, a tárat 16 bites címbusz, ezen felül egy plusz kiválasztóvezeték kapcsolja hozzá, így 2×64 kB memóriaterületet képes megcímezni. Ebből az SC61328F jelű ROM áramkör lefoglal 16 kB-ot a rendszer számára, a többi területen pedig a beépített RAM (2 db TC5514 jelű 512 bájtos rendszer-RAM, illetve 1 db HM6116 jelű 16 kbit (2 kB) kapacitású felhasználói RAM) és a bővítések RAM, vagy ROM áramkörei osztoznak.

A ki/bemeneti perifériák vezérléséről az LH5811 jelű áramkör gondoskodik. Ehhez kapcsolódik a kis hangszóró, és a saját kvarckristállyal rendelkező NEC gyártmányú uPD1990AC jelű időzítő-számláló áramkör, mely a gép belső órájának működéséről gondoskodik, és a 60 pólusú interfész-csatlakozó.

A kijelző 7×156 képpontból álló LD8082GE típusjelű LCD panel, mely meghajtásáról 4 db SC882G jelű áramkör gondoskodik. A megjelenített karakterek 7×5 képpontból állnak, mindegyikük között 1 képpontnyi köz helyezkedik el.

A számítógép áramellátásáról 4 db AA méretű ceruzaelem gondoskodik, de lehetőség van a KA-160-as nyomtatóegységről való használatára, illetve a mellékelt E09D adapterről történő üzemeltetésre is.

A plotter és kazettás interfész

KA-160
A KA-160-as a SHARP CE-150 típusjelzésű nyomtató-kazettás interfész hazai összeszerelésű változata, eltérés csak a felragasztott magyar nyelvű figyelmeztető címkében van. Hagyományos pénztárgépszalagra négyszínű grafikát és karaktereket rajzolni képes nyomtatóval (típusszáma DPG1301) készült, melyben revolverszerűen elhelyezett négy golyóstollbetét közül mindig a legfelülre átforgatottat tudja egy elektromágnes a papírra nyomni, és a papírtovábbító motorral együtt a vízszintes tengely mentén mozgatni, így tulajdonképpen egy színes plotterről beszélhetünk.

A kazettás interfész két magnetofon csatlakoztatására alkalmas, mindkettő távvezérléséről képes gondoskodni. Az itt használt 3,5" jack-dugók az ekkoriban szélesebb körben elterjedt magnetofonokkal nem voltak használhatók, így a készülékhez egy átalakítót is mellékeltek, mellyel többek között a hazai gyártású kazettás magnók 5 pólusú DIN csatlakozójával lehetett összekapcsolni a KA-160-as készüléket.

A PTA-4000 interfész-csatlakozóját a KA-160-as hátuljára továbbvezették, így a további bővítések az alapgép helyett ide voltak csatlakoztathatók.

Felépítését tekintve, tulajdonképpen a PTA-4000 ki/bemeneti vezérlőjét tartalmazza (LH5810 vagy LH5811), melyhez a nyomtató és a kazettás interfész áramkörei kapcsolódnak.

A KA-160-as tápellátását egy 5 db AA méretű nikkel-kadmium akkumulátor összekapcsolásával kialakított akkumulátorcsomag biztosította, melyet az alapgéphez mellékelt E09D adapterrel lehetett feltölteni.

A beépített kiegészítő ROM a számítógép csatlakoztatásakor annak tárterületére betöltődve, speciális BASIC parancsokat biztosít a felhasználónak, amivel a nyomtatót és a kazettás interfészt tudja vezérelni:

  • szín beállítása a nyomtatáshoz
  • szöveg kirajzolása, a szövegméret beállítása
  • tollpozíció beállítása a papíron X és Y koordináták szerint
  • vonalas rajzok készítése (szakasz, kör, körív), többféle vonaltípussal (folytonos és szaggatott)
  • kazettára mentés, betöltés, ellenőrzés

Kiegészítők

Az alapgép és a nyomtató-kazettás interfész mellett a Híradástechnika saját márkája alatt forgalmazott különböző kiegészítőket is. Az alapgép memóriájának növelésére az MM-4 4 kB-os és MM-8 típusú 8 kB-os RAM memóriabővítő modulokat (SHARP CE-151, ill. SHARP CE-155), az MM-16 típusú önálló áramforrással rendelkező, ROM-ként is használható 16 kB-os RAM modult (SHARP CE-161, saját elemmel rendelkezik, és kívánságra írásvédett memóriaként használható) lehetett csatlakoztatni a gép hátulján kiképzett bővítőnyílásba.

A bővített memóriájú változat

PTA-4000+16
A PTA-4000 igen nagy sikert aratott, de az 1982-ben még megfelelő méretű alap-tárkapacitás kevésnek bizonyult, így a legtöbb géphez memóriamodulokat kellett vásárolni ahhoz, hogy a rábízandó feladatokat meg tudja oldani. Hozzá kell tenni, hogy a hazai gyakorlatban - más elérhető eszköz hiányában - ezt a géptípust sok olyan feladathoz használták fel kényszerből, melyre nagyobb kapacitású számítógépek inkább lettek volna alkalmasak. Így, az MM memóriabővítők felépítéséhez hasonló áramkört terveztek, mely a gép alapkiépítéskori RAM kapacitását 19,5 kB-ra növelte. Ez a nyomtatott áramkör 8 db HM6116 statikus RAM-chipből állt, tulajdonképpen egyenértékű volt az MM-16-os modullal. Mérete viszont nagyobb volt annál, elfoglalta a gép teljes alsó részét, ezért a memóriabővítő modulok nyílását meg kellett szüntetni, illetve a hangszórót is át kellett helyezni. Ez a géptípus lett a PTA-4000+16, melynek memóriája MM modulokkal tovább már nem volt bővíthető.

A PTA-4000+16 és a KA-160-as hirdetése a Rádiótechnika 1985-ös évfolyamában

Meg kell jegyezni, hogy időközben a SHARP cég is elkészítette a PC-1500-as bővített és némileg módosított változatát, PC-1501, illetve Európa-szerte PC-1500A típusjelzéssel, de ez csak 8,5 kB RAM-ot tartalmazott, viszont a bővítés lehetősége itt megmaradt.

A Híradástechnika PTA-4000+16 a Zsebszámítógép-albumban

Az eredeti SHARP kiegészítők

Az eredeti számítógéphez a SHARP cég több olyan kiegészítőt is gyártott, melyeket a Híradástechnika Szövetkezet nem vett át. Ezeket természetesen ugyanúgy lehetett a gépekkel használni, mint az eredeti SHARP változatokkal, csupán beszerzésük volt körülményesebb.
  • CE-152, kazettás magnetofon, a CE-150 (KA-160) interfészhez kapcsolható
  • CE-153, programozható billentyűzet ("szoftvertábla", Software Board)
  • CE-154, hordtáska a géphez és tartozékaihoz
  • CE-158, RS-232C és párhuzamos (Centronics) interfész
  • CE-159, 8 kB RAM modul, saját áramforrással és írásvédelemmel
  • CE-160, 16 kB RAM modul, saját áramforrással
  • CE-162E, kazettás interfész és párhuzamos nyomtató-illesztő (CE-515P nyomtatóhoz)
  • CE-163, 32 kB RAM modul (16 kB-os részletekben használható), saját áramforrással és írásvédelemmel
Ezeken felül készültek ROM modulok előre megírt programcsomagokkal (CE-500-as széria), illetve a japán karakterek támogatásához szükséges modul és programkazetta (CE-156/157).

Egy korszak vége

A PTA-4000+16-os számítógéppel lezárult egy korszak a Híradástechnika Szövetkezet életében. 1985-ben még készültek PTK-1096 és TI-57-II típusú Texas Instruments számológépek, de ezzel meg is szűnt a számológépgyártás. A hazai igényeket már teljes mértékben lehetőség volt importból kielégíteni, egyre olcsóbban. A zsebszámítógépek gyártása az 1990-es évekig folyt, egyre több típust terveztek és vettek gyártásba a SHARP mellett több nagyobb számológépek gyártásával foglalkozó vállalatnál is. Az alapvetően BASIC programozásra fejlesztett típusok mellett (a legkisebb méretű és tudású SHARP PC-1200-as és a nagyobb PC-1300-as szériák) megjelentek inkább a tudományos számológépek kiváltására szolgáló változatok (SHARP PC-1400-as széria), melyeken a tudományos funkciók külön gombokat is kaptak. A PC-1500-as és PC-1500A típusokat felváltotta a minden tekintetben többet tudó PC-1600-as.

Mások is gyártották...

Nem csak a magyarok büszkélkedhetnek saját PC-1500-as típussal... Brazíliában a SHARP helyi leányvállalata is gyártott hasonló gépeket PC-1500 RP, illetve RP 2 név alatt. Az USA-beli Radio Shack cég némileg átrendezett előlappal gyártatta a TRS-80 PC-2 jelzésű zsebszámítógépét Japánban. Kínában is készültek ilyen zsebszámítógépek, Nanfeng égisz alatt.

Egyre kisebb számban bár, de még találkozhatunk Volán-társaságok helyközi buszain az EMKE cég különböző jegykiadó-pénztárgépeivel is. Ezeket a gépeket a PTA-4000 és a KA-160 alapján fejlesztették ki a nyolcvanas évek végén, és bár időközben kétsoros kijelzőt, háttérvilágítást, ékezetes betűkészletet kaptak, a speciális billentyűk (SML, RCL, MODE stb.) alapján még felismerhető a rokonságuk.

A PTA-4000 és a KA-160 használatáról külön oldal készül.

További olvasnivalók
Design & HTML: Modulit Bt.
(C) www.arithmomuseum.com 2004-2017.