Juszt László és Gyula által kiadott könyvek és logarlécek
| A cég története |
A Múzeum körút sarkán, a mai Központi Antikvárium mellett, volt valaha egy optikusszaküzlet.
Juszt László és Juszt Gyula 1918. augusztusában nyitották meg, miután kiléptek nagybátyjuk, Juszt Ferenc optikus üzletéből, mely a Múzeum körút 19. szám alatt működött.
Kezdetben látszerészeti cikkekkel, szemüvegekkel, nagyítókkal, valamint fényképezőgépekkel, fényképnagyítással foglalkoztak.
Az évek során a két testvér útjai némileg különváltak, így 1939-ben a Múzeum körút 13-as, 15-ös és 19-es száma alatt is volt Juszt nevű optikusbolt. Nem véletlen hát, hogy hirdetéseikben külön felhívták a figyelmet a pontos címzésre.
A cég már a kezdetekben forgalmazta a nagyobb német gyárak, úgymint az Albert Nestler, A. W. Faber-Castell, Dennert & Pape gyártású logarléceket, és eleinte úgy találták, az eladást javítani lehetne azzal, ha magyar nyelvű szakkönyveket adnak ki.
Így megjelentették Dravucz Antal villamos- és gépészmérnök igen színvonalas, "A logaritmikus számolóléc elmélete és gyakorlata" c. könyvét, mely három kiadást is megért.
Juszték úgy találták, hogy ez a mű már csak az előképzettséget tekintve sem alkalmas arra, hogy az átlagember (értve itt ezalatt azokat, akiknek szükségük van, ill. lehetne a logarlécre)
kedvet kapjon a léckezeléshez, így megjelentették "A logarléc használatának kis kézikönyve kezdők részére" c. kis füzetkéjüket,
melyben a legalapvetőbb, 4 skálás ún. iskolai logarléc gyakorlatias használatát írja le.
| ||||||||||||||
| Könyveik |
Az alábbi könyveket, katalógusokat adták ki, illetve ma ezek ismertek:
| ||||||||||||||
| Logarléceik |
A könyvkiadás és az importált logarlécek forgalmazása mellett az 1930-as években saját tervezésű és gyártású logarléceket is kínáltak boltjaikban.
Ezek
| ||||||||||||||
A logarléc használatának kis kézikönyve A Juszt-féle kis füzet első oldalán így ír:
Hazánkban a külföldhöz képest, a logarléc kevésbé terjedt el, mert a kezelési utasítások komplikált volta a matematikai
előképzettség nélküli embereket a használattól elriasztotta.
E célból adták ki ezt a kis füzetet, mely megpróbálja a legkevesebb matematikai háttérrel a legtöbbet megtanítani a kezdőknek, és mivel a legegyszerűbb logarlécet veszi alapul,
a célnak meg is felel.
Ennek a kis kézikönyvnek elolvasásával, és néhányórai türelmes gyakorlással, mindenki megtanulhat a logarléccel bánni, hogy azután nélkülözhetetlen barátjává váljon egy életen át. A füzet abból a szempontból is korszakalkotónak számít, hogy a korabeli kiadványok közül ez az első, amelyben a gyártók által is használt (valójában azonban csak később, az 1950-es években terjedt el szélesebb körben) skálajelöléseket (-betűket) használja. Ennek többek között az volt az oka, hogy igyekeztek a náluk kapható lécek használatához útmutatást adni, melyekhez a többnyire német nyelvű utasítások már eleve ezen jelöléseket alkalmazták. Megjegyezve, hogy később, főleg az 1950-es években, a megjelent szakkönyvek mind saját jelölésrendszert alakítottak ki, nem is beszélve az 1957-es magyar szabványról, melyben pl. a pitagoraszi-skálát (P) a képletével jelöltek (gyökjel alatt 1 mínusz x a négyzeten). A füzet kitér a K (köb-) skála, valamint a még nem minden lécen jelen lévő CI-, ill. korabeli jelöléssel R- (reciprok-) skálák használatára is. Az első kiadás 15 oldalas volt, a későbbiekben ehhez még egy 16 oldalas füzetkét is hozzátűztek, melyben megtalálhatjuk az erratát, illetve példákat és a megoldásukhoz tartózó rajzos útmutatásokat, általában életszerű példákkal illusztrálva, például: Ha egy kg alma 16.50 Ft, mennyibe kerül 632 kg?
| |||||||||||||||
| Kiadási adatok |
| ||||||||||||||
Genie-Rietz logarlécA harmincas években készültek az első GENIE márkajelzéssel ellátott logarlécek Juszt László és Gyula nevekkel fémjelezve. Abból a célból készültek, hogy a számolni kívánó átlagembernek is elérhetőbb áron tudjanak kínálni logarlécet, hiszen ebben az időben a németek által igen precíz műszerekként gyártott változatok ára a szélesebb körök számára elérhetetlen volt. A "Normál"-nak nevezett léc mellett, elkészült a "Rietz" rendszerű társa is, mely csupán abban különbözött az előbbitől, hogy a nyelv hátoldalára felkerültek a szokásos trigonometrikus skálák (S, ST, T).Felépítését tekintve annyiban tér el a klasszikus léctesttől, hogy nincsenek benne hosszanti merevítők, a két léctest összekapcsolódásánál sokkal kevésbbé rugalmas azoknál, viszont egyszerűbb előállításánál fogva olcsóbban volt árusítható. Skáláit - optikusok lévén - fényképészeti eljárással készítették, majd ezt sokszorosítva és lakkozva ragasztották fel a léctestre. Ez a megoldás megfelelően óvatos használat esetén megfelelő, azonban a véletlen karcolások szinte rögtön tönkreteszik az osztásokat, így a léc használhatatlanná válik. Érdekesség, bár kortünet, hogy a beragasztott papíron a "Szabadalom bej." olvasható, de a lécekhez kapcsolódóan semmiféle szabadalmi bejelentés nem történt. Igaz, hogy Juszt a nem feltétlenül létező konkurenciától igyekezett mindenáron megvédeni "találmányait", bár leginkább csak saját, ízig-vérig optikus-családjával versenyzett... | |||||||||||||||
| Műszaki adatok |
| ||||||||||||||
| Képek |
| ||||||||||||||
| További olvasnivalók |
Magyar gyártású logarlécek |