Virtuális számológép-múzeum | ||||
| ||||
augusztus 20.
Már lassan megszokjuk, hogy minden Kínában készül, pedig volt, amikor még a "Made in Hungary" felirat kismillió dolgon ott virított... Volt, amikor politikai elítéltek gyártottak a börtönben logarléceket, Balatonlellén pedig lányok és asszonyok raktak össze számológépeket. Hogy is volt ez?
Átcímkézett hazai számológépek
Kezdjük a Balatonnal, úgyis vége a főszezonnak... Van Balatonlellén egy gyárépület, ahol valaha a Híradástechnika Szövetkezet "gyártott" számológépeket, összesen nagyjából százötvenezer darabot. Szerepük a számológépek elterjesztésében tehát igen jelentősnek mondható.
A hetvenes évek elején a fejlettebb országokban már az átlagemberek is hozzájuthattak elektronikus zsebszámológépekhez. Mi pedig, illetve még sokan a "baráti országokból", ontottuk a korszerűtlen tekerős szorzógépeket, no meg hát a korszerűbb elektronikus kalkulátorokat, amiket csak akkora átfutással tudtunk gyártani, hogy már akkor elavultnak számítottak, amikor az első példányaik még ki sem jöttek a gyárból. Viszont ötletekből nem volt hiány.
1973-ban a kanadaiakkal kooperációs szerződést kötöttünk, hogy legalább esélyünk legyen. Az eredeti terv az volt, hogy átmenetileg kapunk egy rakat alkatrészt, és összeszereljük a valóban korszerű számológépeket, egy részüket pedig visszaküldjük fizetség gyanánt. Aztán majd egyszer mi fogjuk gyártani az alkatrészeket hozzájuk. A dolog szépen indult, az 1973-as Budapesti Nemzetközi Vásáron hihetetlen sikere volt az új "magyar" zsebszámológépnek. A szocializmusban azzal is feltűnést lehetett kelteni, hogy kiírták: "Típusválaszték!". Hát igen, háromfélét is licenszeltek... Az áruk 10 ezer forint körül volt. Kérdezzünk meg valakit, mennyibe került egy kiló kenyér 1973-ban...
Ez egy 1973-as gyártású számológép. Elég nagy, nehéz és zabálja az áramot. Hiszen LED kijelzője van, amit ma ha kimondunk, valami energiatakarékos izzóra gondolunk...
Telt-múlt az idő, és a kanadai cég lassan csődbe ment. Mi pedig felépítettük az új üzemépületeket a Balaton-parton, hogy a Somogy megyeiek foglalkoztatását is javítsuk. Hónapokig állt az üzem, míg végül találtak egy másik gyártót a világ másik, vagy ha úgy tetszik, szebb végén: meg is vettük, amijük csak volt. Aztán elfogyott az is. Újratervezés...
A politika is kezdte belátni, hogy ami nem megy, azt nem kell erőltetni. A magyar tervezésű zsebszámológép (az EMG-nél) árát nem tudták 5000 forint alá tornászni, és egyre nagyobb mennyiségben csempésztek számológépeket az országba... Nosza hát, tízezres nagyságrendben kötöttek az elkövetkezendő években különféle szállítási szerződéseket svéd, japán, no és persze szovjet gyártókkal, akik először csak a fenti ár feléért, majd majdnem tizedéért szállítottak egyszerű, de korszerű számológépeket a papírboltokba. 1975-ben a National Semiconductor nevű amerikai elektronikai óriással sikerült leszerződni. Először csak a termékkorszerűsítés miatt a nyakukon maradt gépeket sikerült megszereznünk, de nekünk az adott helyzetben több mint tökéletes volt. Ez a TK-1023-as gép, amit ma már csak kevesek tudnának kezelni. Még az összeadás sem olyan egyszerű vele, nincsen ugyanis egyenlőségjel-gomb a gépen. Azon kívül nem is túl pontos, de legalább van. Gyártani kezdték a programozható változatát is, ami annyit jelentett, hogy amit egyszer bepötyögtünk, a gép különféle számokkal újra és újra végig tudta számolni. Ez már igencsak megkönnyítette azok életét, akik egész nap csak számoltak és számoltak... Ez már olcsóbb volt, alig 5000 forintba került. A legjellegzetesebb típusok egy-egy példánya. Nagyjából kikövetkeztethető, melyek származnak egy gyártótól...
Aztán megszületett a többi típus is. Volt Commodore számológép, egy típust még a Szovjetunióból is beújítottunk, legalább annak nem cirillbetűs a gombsora. Aztán jött a nagy durranás, a Texas Instruments. Amíg a korábbi gépekről nem kellett eltüntetni semmit, ezeken már ott virított a gyártó logója, és a hátsó cimkét sem ragasztották, hanem a műanyagházzal együtt volt öntve. Így hát lecsiszoltuk, és ráragasztottuk: Made in Hungary. A gép nem volt magyar, de a munka, a doboz, a kezelési utasítás és a Tatabányán gyártott adapter tényleg hazai volt. No de a magyar embert nem lehet ám becsapni... amint észrevette, hogy furcsa a feliratozás, lekaparta, leszedte, lecsiszolta, lesúrolta. És akkor kiderült, mi is ez a magyar számológép valójában. Persze aki járt Nyugaton, és látott számológépeket, az rögtön felismerhette őket...
Az 1984-ben "gyártott" TI-57 LCD, illetve az utolsó számológéptípus, a TI-57-II már nem kapott magyar típusjelet sem, nem is tüntették el a gyártó nevét róla, és a "Made in Hungary" egyszerűen átváltozott "Assembled in Hungary"-vá. Ezután még gyártottuk a kor műszaki csodáját, mai szóval kütyüjét, a PTA-4000-es zsebszámítógépet, Sharp licensz alapján, de ez már egy másik történet.
Azért meg kell említeni, voltak magyar gyártású számológépek (EMG HUNOR sorozat), erről még lesz szó a későbbiekben. Ha érdekli a bővebb történet és a részletek, olvasson tovább: Néhány kép ezekről a számológépekről
| ||||
|