Elektronika B3-21

---

Bár az alapműveletes zsebszámológépek gyártásának beindítása sem volt problémamentes a Szovjetunióban, de már 1975-ben megindították egy olyan programozható tudományos zsebszámológép kifejlesztését, amit a számítógéppel nem rendelkező munkahelyeken használhattak volna visszatérő számítások végzésére. Az Elektronika B3-21 gyártása végül 1977-ben indult meg, és több üzemben, párhuzamosan folyt 1982-ig. Egyike azoknak a kevés szovjet számológépeknek, melyeket teljes egészében szovjet mérnökök fejlesztettek ki, így nem is hasonlít semmilyen nyugati készülékre. Egyes részleteiben felfedezhetők nyugati típusok jellemvonásai, de az architektúra, a működési elv teljesen egyedi. Kezdetben Hewlett-Packard import LED kijelzőkkel épült, később szovjet változatra cserélték őket, de igen nagy áramfelvételük miatt hamar áttértek a vákuumfluoreszcens kijelzőcsövek felhasználására. A HP számológépekben megszokott fordított lengyel logika (RPN) itt is megjelent, viszont működése eltért a megszokottól.

A nehezen használható és igen megbízhatatlan típust 1980-ban a B3-34-es számológép váltotta fel, melynek minimálisan továbbfejlesztett változata egészen az 1990-es évek végéig meghatározta a szovjet-orosz "piacot".

A típus angol feliratos változata mint a Híradástechnika Szövetkezet PTK-1060-as típusa került forgalomba Magyarországon.

A gép felépítése

A gépek mechanikai konstrukciója meglepően jó minőségű, ugyanez mondható el a nyomtatott áramkörökre is. Utóbbiból kettő, szinte a teljes dobozméretet elfoglaló darab található, az alsó tartalmazza a számológép négy fő integrált áramkörét: a K145IK501P/502P/503P jelű kalkulátor-áramkörkészletet, valamint a K145IR1 jelű RAM tokot, míg a felső áramkör a Klixon-rendszerű billentyűzetet és a kijelzőket.

A számológépben lévő áramkörkészlet érdekes felépítésű: a fő áramkör a K145IK502P jelű, melyhez csatlakozik a billentyűzet és a kijelző, illetve a K145IK501P és K145IK502P jelű hasonló áramkör, melyek itt csak ROM-ként funkcionálnak: az 501P az alapműveleteket és az F gombbal hívható függvényekhez, az 502P pedig a többi, jellemzően tudományos funkciókhoz tartozó mikroprogramokat tárolja. Az egyes chipek soros módon kommunikálnak egymással — ennek és az órajel frekvenciájának köszönhető a gépek meglehetős lassúsága.

Ha minden digiten megjelenik a tizedespont, a gép akkumulátora lemerült.

Az eredeti BP2-3 típusjelű töltőkészülék két feszültségszinttel dolgozik: az alsó kapcsoló Z (zarjadka, töltés) állásában nagyobb feszültséget kap a készülék, ez az üzemmód szolgál az akkumulátorok töltésére. Legfeljebb 15 órán át tölthető ilyen módon, meghibásodás nélkül. Egyébként mindig vissza kell kapcsolni R (rabota, munka) állásba, mely a gép töltés nélküli működtetésére szolgál.

A gép használata

A B3-21-es 8+2 számjegyes számokkal dolgozik, mindennemű védődigit nélkül. Mivel az alkalmazott kijelzőkben a tizedespont a számon belül nyert elhelyezést, az értelmezhető jelzéskép miatt a tizedespont egy teljes digitet elfoglal. Hasonlóan más Kalkulátor-gyártású gépekhez (pl. Elektronika B3-14M), a kijelzés mindig 8 digites, így ha a tizedespont nem az utolsó helyen van, akkor csak 7 értékes jegy kerül kijelzésre attól függetlenül, hogy hány értékes számjeggyel számol a gép.

A funkciók különválasztása az alapján történt, hogy melyik chip végzi el az adott műveletet. Az adott funkcióbillentyűvel együtt lenyomható gombokat színes keretek jelölik.

A veremtár

A gép szervezése fordított lengyel logika szerinti, azaz minden műveletet az operandus(ok) bevitele után kell előírni. A hagyományos értelemben vett veremtár csak kétszintű, az X és az Y regiszterekből áll. A beírás és az X regiszter Y regiszterbe átléptetése itt is az ↑ gombbal történik, de bizonyos műveletek (pl. memóriából kiolvasás) nem léptetik automatikusan a veremtárat, egyszerűen felülírják az X regiszter tartalmát. A műveletek nagyrészének elvégzése után az Y regiszter tartalma megmarad, így konstansként való felhasználásra alkalmas, pl: 6 × 8 × 8 × 8 beírható így: 8 ↑ 6 × × ×.

A két regiszter tartalmát az x↔y billentyűvel cserélhetjük fel. A P váltóbillentyűvel elérhető ROLL↓ és ROLL↑ funkciók egy másik veremtárat, a 6 regiszterből (S1-S6 jelűek) álló programszámláló-tárolót forgatják gyűrű-szerűen az óramutatóval megegyező, illetve azzal ellentétes irányban, az X regiszter közbeiktatásával.

Memóriaregiszterek

A gép 9 regiszterrel rendelkezik, ebből a 0. számú azonos az X, míg az 1. számú az Y regiszterrel. A P után lenyomott számbillentyűvel az adott számú memóriaregiszterbe tudjuk tárolni a kijelzőben lévő (X) számot, míg az F gomb után lenyomott számbillentyűvel az adott számú memóriaregiszterből tudjuk kiolvasni a tárolt számot. Érdekesség: a P 0 gombsorozat az X regiszter tartalmát eltárolja az X regiszterbe, a P 1 pedig az Y regiszterbe, így az utóbbi gombsorozat végsősoron az ↑ gombbal egyenértékű. Szabadon felhasználhatóak a 2-től 8-ig terjedő regiszterek.

Memóriából való kiolvasás után, ha a kiolvasott számot fel szeretnénk használni kétváltozós műveletekhez, az ↑ lenyomása is szükséges, mivel az előhívási funkció a szokottól eltérő módon, nem végzi el ezt automatikusan.

Műveletek elvégzése

Fontos, hogy a két trigonometrikus függvény radiánban megadott értékekkel számol, így a fokokban megadott szögértékeket előbb át kell számítani radiánba. A szinusz a P sin, a koszinusz a P cos billentyűzéssel számítható.

A természetes logaritmus (ln) és az exponenciális függvény (ex) a szokott módon működik, a P és a ln, ill. e^x gomb lenyomásával.

A kétváltozós műveletek közül az alapműveletek végzése az RPN-gépeknél megszokott módon történik, tehát az első bevitelt az ↑-rel kell lezárni, minden továbbit pedig a szükséges művelet billentyűjével. A műveleti billentyűk után megkezdett új bevitel automatikusan elvégzi az ↑ billentyű funkcióját. Fontos, hogy a műveletek elvégzése után az Y regiszterben mindig megmarad a korábbi tartalom, így az esetlegesen újra felhasználható, ismételt összeadásra vagy szorzásra is.

A hatványozás a szokottól eltérően végződik el, előbb a kitevőt, majd az alapot kell beléptetni a veremtárba (pl. 23-hoz 3 ↑ 2 x^y billentyűzés szükséges), mely annyi haszonnal bír, hogy az ismételt hatványozás könnyen elvégezhető az Y regiszter változatlanul hagyásának következményeként.

A túlcsordulást a mantissza előjelének helyén egy 0-ás számjeggyel jelzi ki, emellett látható az utoljára bevitt szám. A számítás minden további nélkül folytatható, illetve helyesbíthető.

A gép programozása

Programírási üzemmódba a P РП billentyűkkel jutunk. A kijelző jobb oldalán látható kétjegyű szám a programmutató. A programtár 10 lapra van felosztva, laponként 6 programlépést tárolhatunk. A programmutató is ez alapján jelzi ki az aktuális pozíciót, az első jegy a programtár lapjának számát (0-9), a második a lapon belüli lépés számát jelzi (0-5). A kijelzett címen lévő kód nem látszik sosem, a kijelző bal oldalán az eggyel, utána a kettővel, majd a hárommal kisebb címen lévő utasításkód látható, tehát a program olvasása jobbról balra történik. Részben összevont billentyűkód-tárolású gép lévén a két funkcióbillentyűvel hívható műveletek kódjai egyetlen programlépést foglalnak el, de a billentyűkombinációkhoz tartozó kódok sajnos a huzalozást követik, nyoma sincs a megszokott sor-oszlop kombinációknak. A programszerkesztés gombjai a következők:

ШГ→ - a programtárban egy lépéssel előbbre lép, a kijelzés is ezt követi.

←ШГ - a programtárban egy lépéssel visszalép.

P НОП - az aktuális címre egy üres (NOP - No Operation, Nyet Operacii) utasítást tárol el.

A programból törölni csak a NOP utasítás elhelyezésével, vagy a gép kikapcsolásával tudunk.

A program végén С/П gomb megnyomása is szükséges.

Kód	Címként	Billentyű
01	00	P 0
02	01	F 0
03	02	P eix
04	03	0
05	04	F ↑
06	05	↑
11	10	P 1
12	11	F 1
13	12	P ln
14	13	1
15	14	F x↔y
16	15	x↔y
21	20	P 2
22	21	F 2
23	22	P π
24	23	2
25	24	F ×
26	25	×
31	30	P 3
32	31	F 3
33	32	P ex
34	33	3
35	34	F ÷
36	35	÷
37	nem használható	F xy*
38	nem használható	xy
39	nem használható	P С/П
41	40	P 4
42	41	F 4
43	42	P , (ROLL ↓)
44	43	4
45	44	F 1/x
46	45	,
47	nem használható	F В/О*
48	nem használható	В/О
49	nem használható	P x≥0
51	50	P 5
52	51	F 5
53	52	P /-/ (ROLL↑)
54	53	5
55	54	F x2
56	55	/-/
57	nem használható	F БП*
58	nem használható	БП
59	nem használható	P x=0
61	60	P 6
62	61	F 6
63	62	P ВП*
64	63	6
65	64	F √x
66	65	ВП
67	nem használható	F ПП*
68	nem használható	ПП
69	nem használható	P x<0
71	70	P 7
72	71	F 7
73	72	P Cx*
74	73	7
75	74	F Cx
76	75	Cx
77	nem használható	F С/П*
78	nem használható	С/П
79	nem használható	P x≠0
81	80	P 8
82	81	F 8
83	82	P cos
84	83	8
85	84	F -*
86	85	-
91	90	P 9
92	91	F 9
93	92	P sin
94	93	9
95	94	F +*
96	95	+

Ugrási utasítást a БП gombbal helyezhetünk el a programban, de RUN üzemmódban is használható, ha nem a 00. címtől szeretnénk elindítani a programunkat. Az ugrási cím megadása szintén szokatlan: a címnél eggyel nagyobb kódú gomb lenyomásával lehet beállítani a címet a БП megnyomása után. Pl. a 12. címre történő ugráshoz a 13-as kódú billentyűkombinációt kell lenyomni, az ln funkciót: БП P x↔Y. Ez a kijelzőn 13 58 sorrendben jelenik meg.

Feltételes elágazás programozásához négyféle utasítás használható, ezek az X regiszter és a 0 szám viszonyát vizsgálják: pl. a P X<0 a negatív X értékekre ad igaz eredményt. Az utasítások működése pont a fordítottja a megszokottnak: ha a feltétel igaz, a program futása a következő utáni utasítással folytatódik, és ha hamis, akkor történik meg az ugrás az utasítás után, a БП-nél már megismert módon programozott címre.

Ha az ugrási utasításokat szubrutin meghívásához használjuk, a visszatérési utasítást a В/О gombbal helyezhetjük el a programban. 5 szint egymásbaágyazása lehetséges.

A program futtatása

A program indítása az aktuális programmutatótól a С/П gombbal történik. Egy adott címre ugyanúgy tudunk ugrani, mint ahogy a БП utasítás programozásánál láttuk. A 00. címre a В/О gombbal könnyen visszaugorhatunk.

Lépésenkénti végrehajtás az ПП gombbal történik.

Különlegességek

A gép képzetes számok exponenciális függvényének kiszámítására is alkalmas, mely gombot a kotangens, ill. tangens kiszámítására is felhasználhatunk.

A P e^ix gomb lenyomására a (radiánban megadott) X regiszter koszinusza az Y regiszterbe, szinusza pedig az X regiszterbe kerül.

Ha ezután lenyomjuk a ÷ gombot, megkapjuk a koszinusz és a szinusz érték hányadosát, azaz a kotangenst, ha pedig az x↔y ÷ gombokat nyomjuk le, a tangenst.

A számok nagyságrendjét utólag is lehet módosítani, akár az eredményben is. Bármikor megnyomhatjuk az ВП gombot, ekkor a kitevő helyére beírhatjuk azt a számot, mellyel növelni szeretnénk a karakterisztikát. Pl. a 6.25E5 eredménynél lenyomott ВП 2 hatására az X regiszterben már a 6.25E7 szám tárolódik. Hogy a kijelzés is kövesse az X regiszter tartalmát, nyomjuk meg az F 0 gombokat, mely az X regisztert másolja az X regiszterbe (kijelzőre).