Virtuális számológép-múzeum
Menü
C/CE
Számológépek
Logarlécek
Egyéb
Gyártók
Lexikon
Switch to English
Elektronikus számológépekMechanikus számológépekZsebszámítógépek és menedzserkalkulátorok

Híradástechnika PTK-1060

Rövid története
1976-ban már jól látszott, hogy a magyar ipar nem képes megfelelő mennyiségű alapműveletes zsebszámológép előállítására, ezért a Szovjetunióval tárgyalások kezdődtek ilyen gépek importja ügyében. Nem feltétlenül kész számológépek behozatalában gondolkoztak az illetékesek, lehetségesnek látták szovjet alkatrészekből itthoni összeszerelésüket. Ez utóbbi akkor még nem valósult meg, de 1977-ben egy kisebb mennyiségű ukrán gyártású Elektronika B3-21 típusú programozható számológép érkezett Magyarországra, a Híradástechnika Szövetkezet részére. Az RPN-gépekhez szokott kéznek is szokatlan működésű, otromba és lassú PTK-1060-as gépek nem feleltek meg az igényeknek, így a későbbiekben ismét nyugati gépek összeszerelését végezték.

Az eredeti B3-21 típus volt az első szovjet programozható számológép. 1975-ben indult meg a fejlesztése, majd 1977-től 1982-ig gyártották. Egyike azoknak a kevés szovjet számológépeknek, melyeket teljes egészében szovjet mérnökök fejlesztettek ki, így nem is hasonlít semmilyen nyugati készülékre. Egyes részleteiben felfedezhetők nyugati típusok jellemvonásai, de az architektúra, a működési elv teljesen egyedi. Kezdetben Hewlett-Packard import LED kijelzőkkel épült, később szovjet változatra cserélték őket, de igen nagy áramfelvételük miatt hamar áttértek a vákuumfluoreszcens kijelzőcsövek felhasználására. A HP számológépekben megszokott fordított lengyel logika (RPN) itt is megjelent, viszont működése eltért a megszokottól.

Gyártó:Híradástechnika Szövetkezet (Magyarország)
OEM:Калькулятор (Kalkulátor) (Szovjetunió)
OEM típus:Электроника Б3-23
Gyártási év:1977
Méret:10×18,5×4 cm
Jelleg:programozható tudományos
Kapacitás:8/8+2 számjegy (bevitel és kijelzés)
8+2 számjegy (belső pontosság)
Működési mód:egyedi
CPU:Kvazar K145IK502P
Regiszterek:2 általános
7 memória (aritmetika nélkül)
Jellemzők:+/-előjelváltás (negatív számok közvetlen beírása) RVregisztercsere (X-Y) Flebegőpontos számkijelzés Scitudományos (exponenciális) számkijelzés Sqrnégyzetgyökvonás x2négyzetreemelés pipi (3,1415..) értéke behívható 1/xreciprokszámítás trigtrigonometrikus függvények (sin, cos, tg és ezek inverzei: arc sin, arc cos, arc tg) logexponenciális és logaritmusfüggvények (10-es és e-alapú) yxhatványozás
Kijelző:15 digites LED (HP)
Tápellátás:4×D0,55Sz akkumulátor
Programozási mód:összevont billentyűkód-tárolású
Programkapacitás:60 lépés

A PTK-1060 egy gyári selejt példánya, hibás áramkörökkel

A PTK-1060 fő nyomtatott áramköre

A PTK-1060 alsó nyomtatott áramköre a billentyűzettel és a kijelzővel
Részletes leírás

A gép felépítése

A PTK-1060-as számológép a B3-21-es sorozat korai szériájából készült. Különbség csak az alkalmazott feliratokban van. Sajnos a magyar (angol) feliratozás elveszítette egyik lényeges vonását: azt, hogy melyik felirat melyik váltóbillentyűvel hívható le. Ellenben bizonyos funkcióbillentyűk feliratai beszédesebbek az eredetinél: a sárga váltó P/MS felirata, valamint a barna váltó F/MR felirata utal a billentyűk memóriaregiszterekkel való felhasználhatóságára. Érdekesség, hogy az eredeti szovjet és a latinbetűs változat közös gombjai az eredeti, két különböző műanyagból öntött darabok, míg a csak a PTK-1060-ason lévő latinbetűs gombokra a feliratot egyszerűen ráfestették.

A gépek mechanikai konstrukciója meglepően jó minőségű, ugyanez mondható el a nyomtatott áramkörökre is. Utóbbiból kettő, szinte a teljes dobozméretet elfoglaló darab található, az alsó tartalmazza a számológép négy fő integrált áramkörét: a K145IK501P/502P/503P jelű kalkulátor-áramkörkészletet, valamint a K145IR1 jelű RAM tokot, míg a felső áramkör a Klixon-rendszerű billentyűzetet és a kijelzőket.

A számológépben lévő áramkörkészlet érdekes felépítésű: a fő áramkör a K145IK502P jelű, melyhez csatlakozik a billentyűzet és a kijelző, illetve a K145IK501P és K145IK502P jelű hasonló áramkör, melyek itt csak ROM-ként funkcionálnak: az 501P az alapműveleteket és az F/MR gombbal hívható függvényekhez, az 502P pedig a többi, jellemzően tudományos funkciókhoz tartozó mikroprogramokat tárolja. Az egyes chipek soros módon kommunikálnak egymással - ennek és az órajel frekvenciájának köszönhető a gépek meglehetős lassúsága.

Ha minden digiten megjelenik a tizedespont, a gép akkumulátora lemerült.

Az eredeti BP2-3 típusjelű töltőkészülék két feszültségszinttel dolgozik: az alsó kapcsoló Z (zarjadka, töltés) állásában nagyobb feszültséget kap a készülék, ez az üzemmód szolgál az akkumulátorok töltésére. Legfeljebb 15 órán át tölthető ilyen módon, meghibásodás nélkül. Egyébként mindig vissza kell kapcsolni R (rabota, munka) állásba, mely a gép töltés nélküli működtetésére szolgál.

A gép használata

A PTK-1060-as 8+2 számjegyes számokkal dolgozik, mindennemű védődigit nélkül. Mivel az alkalmazott kijelzőkben a tizedespont a számon belül nyert elhelyezést, az értelmezhető jelzéskép miatt a tizedespont egy teljes digitet elfoglal. Hasonlóan más Kalkulátor-gyártású gépekhez (pl. Elektronika B3-14M), a kijelzés mindig 8 digites, így ha a tizedespont nem az utolsó helyen van, akkor csak 7 értékes jegy kerül kijelzésre attól függetlenül, hogy hány értékes számjeggyel számol a gép.

A billentyűk feliratozása nem egyértelmű. A funkciók különválasztása az alapján történt, hogy melyik chip végzi el az adott műveletet. Meg kell tanulni, hogy melyik funkcióbillentyű hívja meg az adott funkciót. Az eredeti konstrukcióban az adott funkcióbillentyűvel együtt lenyomható gombokat színes keretek jelölték, sajnos a magyar változatba ezek nem kerültek át.

A veremtár

A gép szervezése fordított lengyel logika szerinti, azaz minden műveletet az operandus(ok) bevitele után kell előírni. A hagyományos értelemben vett veremtár csak kétszintű, az X és az Y regiszterekből áll. A beírás és az X regiszter Y regiszterbe átléptetése itt is az ENTER (felfelé mutató nyíl) gombbal történik, de bizonyos műveletek (pl. memóriából kiolvasás) nem léptetik automatikusan a veremtárat, egyszerűen felülírják az X regiszter tartalmát. A műveletek nagyrészének elvégzése után az Y regiszter tartalma megmarad, így konstansként való felhasználásra alkalmas, pl: 6 × 8 × 8 × 8 beírható így: 8 ENTER 6 × × ×.

A két regiszter tartalmát az x<>y billentyűvel cserélhetjük fel. A P/MS váltóbillentyűvel elérhető ROLL le és ROLL fel funkciók egy másik veremtárat, a 6 regiszterből (S1-S6 jelűek) álló programszámláló-tárolót forgatják gyűrű-szerűen az óramutatóval megegyező, illetve azzal ellentétes irányban, az X regiszter közbeiktatásával.

Memóriaregiszterek

A gép 9 regiszterrel rendelkezik, ebből a 0. számú azonos az X, míg az 1. számú az Y regiszterrel. A P/MS után lenyomott számbillentyűvel az adott számú memóriaregiszterbe tudjuk tárolni a kijelzőben lévő (X) számot, míg az F/MR gomb után lenyomott számbillentyűvel az adott számú memóriaregiszterből tudjuk kiolvasni a tárolt számot. Érdekesség: a P/MS 0 gombsorozat az X regiszter tartalmát eltárolja az X regiszterbe, a P/MS 1 pedig az Y regiszterbe, így az utóbbi gombsorozat végsősoron az ENTER gombbal egyenértékű. Szabadon felhasználhatóak a 2-től 8-ig terjedő regiszterek.

Memóriából való kiolvasás után, ha a kiolvasott számot fel szeretnénk használni kétváltozós műveletekhez, az ENTER lenyomása is szükséges, mivel az előhívási funkció a szokottól eltérő módon, nem végzi el ezt automatikusan.

Műveletek elvégzése

Fontos, hogy a két trigonometrikus függvény radiánban megadott értékekkel számol, így a fokokban megadott szögértékeket előbb át kell számítani radiánba. A szinusz a P/MS sin, a koszinusz a P/MS cos billentyűzéssel számítható.

A természetes logaritmus (ln) és az exponenciális függvény (ex) a szokott módon működik, a P/MS és a ln, ill. ex gomb lenyomásával.

A kétváltozós műveleteket közül az alapműveletek végzése az RPN-gépeknél megszokott módon történik, tehát az első bevitelt az ENTER-rel kell lezárni, minden továbbit pedig a szükséges művelet billentyűjével. A műveleti billentyűk után megkezdett új bevitel automatikusan elvégzi az ENTER billentyű funkcióját. Fontos, hogy a műveletek elvégzése után az Y regiszterben mindig megmarad a korábbi tartalom, így az esetlegesen újra felhasználható, ismételt összeadásra vagy szorzásra is.

A hatványozás a szokottól eltérően végződik el, előbb a kitevőt, majd az alapot kell beléptetni a veremtárba (pl. 23-hoz 3 ENTER 2 xy billentyűzés szükséges), mely annyi haszonnal bír, hogy az ismételt hatványozás könnyen elvégezhető az Y regiszter változatlanul hagyásának következményeként.

A túlcsordulást a mantissza előjelének helyén egy 0-ás számjeggyel jelzi ki, emellett látható az utoljára bevitt szám. A számítás minden további nélkül folytatható, illetve helyesbíthető.

A gép programozása

Programírási üzemmódba a P/MS PRGM billentyűkkel jutunk. A kijelző jobb oldalán látható kétjegyű szám a programmutató. A programtár 10 lapra van felosztva, laponként 6 programlépést tárolhatunk. A programmutató is ez alapján jelzi ki az aktuális pozíciót, az első jegy a programtár lapjának számát (0-9), a második a lapon belüli lépés számát jelzi (0-5). A kijelzett címen lévő kód nem látszik sosem, a kijelző bal oldalán az eggyel, utána a kettővel, majd a hárommal kisebb címen lévő utasításkód látható, tehát a program olvasása jobbról balra történik. Részben összevont billentyűkód-tárolású gép lévén a két funkcióbillentyűvel hívható műveletek kódjai egyetlen programlépést foglalnak el, de a billentyűkombinációkhoz tartozó kódok sajnos a huzalozást követik, nyoma sincs a megszokott sor-oszlop kombinációkhoz. A programszerkesztés gombjai a következők:

STEP> - a programtárban egy lépéssel előbbre lép, a kijelzés is ezt követi.

<STEP - a programtárban egy lépéssel visszalép.

P/MS NOP - az aktuális címre egy üres (NOP - No Operation, Nyet Operacii) utasítást tárol el.

A programból törölni csak a NOP utasítás elhelyezésével, vagy a gép kikapcsolásával tudunk.

A program végén RUN/STOP gomb megnyomása is szükséges.
KódCímkéntBillentyű
0100P/MS 0
0201F/MR 0
0302P/MS eix
04030
0504F/MR ENTER
0605ENTER
1110P/MS 1
1211F/MR 1
1312P/MS ln
14131
1514F/MR x<->y
1615x<->y
2120P/MS 2
2221F/MR 2
2322P/MS pi
24232
2524F/MR ×
2625×
3130P/MS 3
3231F/MR 3
3332P/MS ex
34333
3534F/MR ÷
3635÷
37nem használhatóF/MR xy*
38nem használhatóxy
39nem használhatóP/MS NOP
4140P/MS 4
4241F/MR 4
4342P/MS ROLL le
44434
4544F/MR 1/x
4645,
47nem használhatóF/MR GTO 00*
48nem használhatóGTO 00
49nem használhatóP/MS x>=0
5150P/MS 5
5251F/MR 5
5352P/MS ROLL fel
54535
5554F/MR x2
5655/-/
57nem használhatóF/MR GTO*
58nem használhatóGTO
59nem használhatóP/MS x=0
6160P/MS 6
6261F/MR 6
6362P/MS EEX*
64636
6564F/MR gyök x
6665EEX
67nem használhatóF/MR SST*
68nem használhatóSST
69nem használhatóP/MS x<0
7170P/MS 7
7271F/MR 7
7372P/MS CLX*
74737
7574F/MR CLX
7675CLX
77nem használhatóF/MR RUN/STOP*
78nem használhatóRUN/STOP
79nem használhatóP/MS x=/0
8180P/MS 8
8281F/MR 8
8382P/MS cos
84838
8584F/MR -*
8685-
9190P/MS 9
9291F/MR 9
9392P/MS sin
94939
9594F/MR +*
9695+

Táblázat az egyes műveleti kódokról és azok ugrási címként való felhasználhatóságáról

Ugrási utasítást a GTO gombbal helyezhetünk el a programban, de RUN üzemmódban is használható, ha nem a 00. címtől szeretnénk elindítani a programunkat. Az ugrási cím megadása szintén szokatlan: a címnél eggyel nagyobb kódú gomb lenyomásával lehet beállítani a címet a GTO megnyomása után. Pl. a 12. címre történő ugráshoz a 13-as kódú billentyűkombinációt kell lenyomni, az ln funkciót: GTO P/MS x<->Y. Ez a kijelzőn 13 58 sorrendben jelenik meg.

Feltételes elágazás programozásához négyféle utasítás használható, ezek az X regiszter és a 0 szám viszonyát vizsgálják: pl. a P/MS X<0 a negatív X értékekre ad igaz eredményt. Az utasítások működése pont a fordítottja a megszokottnak: ha a feltétel igaz, a program futása a következő utáni utasítással folytatódik, és ha hamis, akkor történik meg az ugrás az utasítás után, a GTO-nál már megismert módon programozott címre.

Ha az ugrási utasításokat szubrutin meghívásához használjuk, a visszatérési utasítást a GTO 00 gombbal helyezhetjük el a programban. 5 szint egymásbaágyazása lehetséges.

A program futtatása

A program indítása az aktuális programmutatótól a RUN/STOP gombbal történik. Egy adott címre ugyanúgy tudunk ugrani, mint ahogy a GTO utasítás programozásánál láttuk. A 00. címre a GTO 00 gombbal könnyen visszaugorhatunk.
Lépésenkénti végrehajtás az SST gombbal történik.

Különlegességek

A gép képzetes számok exponenciális függvényének kiszámítására is alkalmas, mely gombot a kotangens, ill. tangens kiszámítására is felhasználhatunk.
A P/MS eix gomb lenyomására a (radiánban megadott) X regiszter koszinusza az Y regiszterbe, szinusza pedig az X regiszterbe kerül.
Ha ezután lenyomjuk a ÷ gombot, megkapjuk a koszinusz és a szinusz érték hányadosát, azaz a kotangenst, ha pedig az x<->y ÷ gombokat nyomjuk le, a tangenst.
Kis kitérő: az a + bi komplex szám trigonometrikus alakban mint r(cosf + isinf), illetve exponenciális alakban mint reif is felírható, melyből jól látható az eif = cosf + isinf összefüggés.
A számok nagyságrendjét utólag is lehet módosítani, akár az eredményben is. Bármikor megnyomhatjuk az EEX gombot, ekkor a kitevő helyére beírhatjuk azt a számot, mellyel növelni szeretnénk a karakterisztikát. Pl. a 6.25E5 eredménynél lenyomott EEX 2 hatására az X regiszterben már a 6.25E7 szám tárolódik. Hogy a kijelzés is kövesse az X regiszter tartalmát, nyomjuk meg az F/MR 0 gombokat, mely az X regisztert másolja az X regiszterbe (kijelzőre).
Hasonlók a gyűjteményben
HT
PTK-1072
1978
HT
PTK-1023
1976-77
Калькулятор
B3-14M
1976
Design & HTML: Modulit Bt.
(C) www.arithmomuseum.com 2004-2017.