Danuvia Danaddo

---

Az egykori zuglói nagyüzem elődje 1920-ban alakult meg, mint Danuvia Bel- és Külkereskedelmi Rt., majd 1923-tól mint Danuvia Ipari és Kereskedelmi Rt. megkezdte Gebauer Ferenc találmányának, a repülőgép-fedélzeti géppuskának gyártását, emellett különféle szerszámokat is készítettek. 1938-tól kizárólag fegyverek gyártásával foglalkoztak (Danuvia Fegyver- és Lőszergyár Rt.) A gyár gépeit a visszavonuló német csapatok elhurcolták, így végképp nem csoda, hogy 1945 után más profillal indult újra a termelés: előbb a megmaradt gépekkel ébresztőórákat készítettek, majd az 1948-ban államosított gyárban - nem egyedüli esetként - egyre több különböző, profilidegen cikkek gyártásába kezdtek, így készült itt egérfogó, szemeteslapát, gyerekjáték, no és persze a Danaddo számológép. 1954-től a Csepeli Motorkerékpárgyártól átvették a 125 cm³-es "Danuvia" motorkerékpárok gyártását. Emellett újra egyre nagyobb hangsúlyt kapott a szerszámgépek gyártása. A KGST-n belüli országos gyártásszakosításának megfelelően a motorkerékpárok gyártása megszűnt, nevük 1963-tól Danuvia Központi Szerszám és Készülékgyár lett.

A II. világháború után, egyrészt a megváltozott politikai helyzet, másrészt a hiányzó gépek miatt békés célú termékek gyártására kellett berendezkedni. A megmaradt gépekkel különféle irodagépek gyártása is szóba jöhetett, így nekiláttak egy táskaírógép és egy számológép tervezésének. Végül egyik típust sem találták sorozatgyártásra alkalmasnak, de 1949-ben megkezdték egy alumíniumból készült elmés szerkezet gyártását: A gyártott változat a cikkben közöltekkel ellentétben 9 számjegy kapacitású, és nem alkalmas a tizes számrendszeren kívüli műveletvégzésre.

A számológép tulajdonképpen a fogasléces összeadógépek ötletes továbbfejlesztése: amíg a klasszikus változatokban a pálca útját kijelölő vájat egy hurokkal visszakanyarodik, hogy a tizesátvitelnél a következő helyiérték fogaslécébe beleakadva, azt egy számjeggyel odébb állítsa, a Danaddo ezt úgymond automatikusan elvégzi: az összeadásnál felfelé, kivonásnál lefelé húzott pálca az utolsó fognál egy fogaskerékkel a következő helyiérték fogaslécét egy állással felfelé, ill. lefelé tolja, így nem kell odafigyelni a "kanyarításra". A fogaslécek kiképzése ráadásul olyan, hogy mozgatásnál csak a számjegyeknek megfelelő pozícióban állnak meg, így elkerülhető a két számjegy közötti hibás beállítás. Az összeadás és kivonás váltását egy elhúzható alumínium-előlappal valósítja meg, ami a fogaslécek másik műveletre szolgáló részeit mindig eltakarja. Ha a számok helyén nyilak jelennek meg, nem enged műveletet váltani, amíg a tizesátvitelt be nem fejezzük. A pálcát sem könnyű elhagyni, ugyanis a törlőfogantyú kiképzése olyan, hogy alapállapotban a pálca pont befér a törlőkar és a számológép teste közé.

Műveletválasztás:: A gép alapesetben összeadásra van beállítva. A kiválasztott művelet fent, középen látható (+ vagy - jel). Kivonáshoz a számológép bal oldalán, alul található fogantyút kell balra kihúzni.

Összeadás, ill. kivonás: A pálcát a számjegy melletti lyukba helyezzük és ha a lyuk körül a fogasléc színe piros, felfelé, ha nem, lefelé húzzuk, mégpedig addig, amíg a kivágás engedi.

Ha nyilak jelennek meg: Ha bármelyik helyiértéken egy lefelé, vagy felfelé mutató nyíl jelenik meg, az adott fogaslécet teljesen le, ill. fel kell tolnunk (többszörös tizesátvitelnél, pl. 99+1=100 esetén első körben egy felfelé nyíl és egy 0 jelenik meg. A teljesen felhúzott nyíl helyett fog megjelenni a 0-ás jegy, és a következő helyiértéken az 1-es.

Törlés: Törléshez a felső törlőfogantyút húzzuk felfelé, amíg minden számjegy 0 nem lesz.