Commodore 796M

---

A Commodore cég látva a Bowmartól vásárolt zsebszámológépek sikerét, saját tervezésű gépek építésébe fogott. Gyárai épültek az USÁ-ban, Nagy-Britanniában, később Japánban is. A Minuteman 3-as széria után már egyértelmű lett, hogy a csak összeszerelésből nem lehet a továbbiakban nyereséget termelni az áramkörgyártó cégek (Texas Instruments, National Semiconductor) saját gyártású számológépeinek nyomott árai miatt. Az üzemek megtartásával is sikerült lefaragni a költségekből, mégpedig úgy, hogy 1975-ben olyan chipeket fejlesztettek ki (RBP és GRBP sorozat), melyek közvetlenül egy 9V-os elemről működhettek, így a nyomtatott áramkörök forrasztási ideje jelentősen lecsökkent, a billentyűzet teljes gyártási és készre szerelési folyamatát az olcsóbb munkaerővel bíró japán üzembe helyezték, így ebben az évben az új szériájú alapműveletes számológépek szerelési költsége 10 pennyre csökkent a brit üzemben, ami együtt járt a kibocsátott mennyiségek növekedésével. Hasonló belsővel elkészültek előbb a 7 és 8 jegyű számológépek (774D, 776M, 784D, 786D), majd az első egyszerűsített felépítésű tudományos számológépek (SR7919) is. A jellegzetes formájú készülékházat több színben gyártották, a gépek készültek memóriával és anélkül, így igen sokféle variáció állt elő: a típusszámok második számjegye a kijelző kapacitását, az utolsó betű a gépek tulajdonságait tükrözte: a D betű itt a memória nélküli, míg az M a memóriával rendelkező gépeket jelentette. Az árháború a későbbiekben arra késztette a Commodore-t, hogy az alapműveletes típusok gyártását teljes mértékben áthelyezze Japánba, később Hong-Kongba, a nyugati üzemekben pedig a még profitábilis tudományos és speciális modellek gyártásával foglalkozzon.

Technikai részletek

Az első sorozatok a GRBP-67 (7 számjegyes gépek), ill. a GRBP-89 (8 számjegyes gépek) CPU-val épültek, melyek kijelzőhöz való illesztéséhez még egy chipre volt szükség. A GRBP áramkörök a gépeken elérhető funkciókon túl regisztercserére, reciprok- és négyzetszámításra is alkalmasak. A MOS cég felvásárlása után a konstanskezeléssel kibővített KGRBP-89 chipet a MOS MPS7563 típusjelzéssel gyártotta tovább, a kisebb kapacitású változatra ekkor már nem mutatkozott igény.

Az 1976-os és későbbi sorozatok a 3D-98MT (MPS7560) jelű áramkörrel készültek, melyek már közvetlenül csatolhatók a 8, ill. 9 számjegyes kapacitású LED kijelzőkhöz. Emiatt megoldhatóvá vált, hogy a chipet és a kijelzőt a billentyűzettel közös nyomtatott áramkörre szereljék. Mivel számos típus áramkörének tervezték, így mind a memóriaműveletek elérhetők egyetlen M billentyűvel, vagy a szokásos négygombos megoldással (M+, M-, MR, MT).

Érdekesség, hogy a 786D későbbi szériáiba ugyanúgy a 3D-98MT áramkör került, mint a 9 számjegyes változatokba, de a legelső digithez vezető vezetéket megszakították, ami miatt ezen a géptípuson sem hibajelzést, sem negatív előjelet nem láthatunk (nyolc számjegy esetén). Regisztercsere gomb helyett a szokásos memóriát vezérlő billentyűvel rendelkezett. Ha visszaforrasztottuk a hiányzó összeköttetést, egy teljes értékű 796M típusú gépet kaptunk.

A kisebb kapacitású változatok egyrészt kisebb kapacitású kijelzőkkel épültek, másrészt felhasználták a szélső digiteken hibás darabokat is. A gépekhez többféle, egymással kompatibilis típusú kijelzőt és meghajtóáramkört használtak fel, így megtaláljuk a Bowmar cég Optostic kijelzőit ugyanúgy, mint a házon belüli darabokat.