Virtuális számológép-múzeum
Menü
C/CE
Számológépek
Logarlécek
Egyéb
Gyártók
Keresés
Switch to English
Vissza az albumba
MBO
80SCF
1975
Casio
fx-82W
1997

Casio fx-3

Rövid története
1972-ben jelent meg a Casio első tudományos számológépe, az fx-1 típus, még asztali kivitelben, Nixie-csöves kijelzővel, és — mai szemmel nézve — igen szokatlanul összeválogatott függvény kiszámítási lehetőségével. A gép abból a szempontból is jelentős, hogy alkatrészeit teljes egészében a japán ipar állította elő. Ára 325 ezer jen volt.

Az fx-1 után 1973-ban elkészült az fx-2-es modell, mely elődjével azonos tudású, annak módosított változata, már vákuumfluoreszcens kijelzőcsöves megjelenítéssel. Ára már csak 98 ezer jen volt.

1974-ben egy mindenki számára elérhető, egyszerűbb kivitelű tudományos zsebszámológépet készítettek, az fx-10-est, mely már csak 24800 jenbe került.

A következő év újdonsága az fx-3 volt, mely tudásában, pontosságában és kapacitásában jelentősen túlszárnyalta bármely elődjét. A 65 ezer jenért árusított készülék különlegessége a bal oldalán lévő programválasztó kapcsoló, mely az azóta szokásossá vált trigonometriai, logaritmikus és egyéb tudományos funkciókon túl, összetettebb beépített programok használatára adott lehetőséget, mellyel például másodfokú egyenletet lehetett megoldani, vagy éppen statisztikai számításokat végezni.

A géppel szerzett tapasztalatok, a technológiai fejlődés és a japán háttéripar kapacitása már lehetővé tette, hogy 1976-tól jelentősen felgyorsuljon az ilyen számológépek fejlesztése, így évente egyre több új típus jelenhetett meg a piacon, egyre több addig nem használt funkcióval.

Gyártó:CASIO Computer Co., Ltd. (Japán)
Gyártási év:1975
Méret:20,5×27,2×7,3 cm
Tömeg üzemkészen:n.a.
Jelleg:tudományos asztali
Kapacitás:10/10+2 számjegy (bevitel és kijelzés)
10+2 számjegy (belső pontosság)
Működési mód:algebrai
CPU:Hitachi HD36610 + HD3555 + HD35301
Regiszterek:2 általános (művelet-tárolással)
1 konstans (művelet-tárolással)
max. 6 memória (aritmetikával)
Jellemzők:+/-előjelváltás (negatív számok közvetlen beírása) RVregisztercsere (X-Y) Flebegőpontos számkijelzés Scitudományos (exponenciális) számkijelzés Sqrnégyzetgyökvonás pipi (3,1415..) értéke behívható 1/xreciprokszámítás trigtrigonometrikus függvények (sin, cos, tg és ezek inverzei: arc sin, arc cos, arc tg) hyphiperbolikus függvények (sh, ch, th és ezek inverzei: ar sh, ar ch, ar th) DMS-DDdecimális és 60-as szögek/időpontok átváltása logexponenciális és logaritmusfüggvények (10-es és e-alapú) yxhatványozás SDegyváltozós statisztika: átlag-, szórásszámítás P-Rkoordináta-átszámítások derékszögű és poláris koordinátarendszerek között n!faktoriális számítása
Kijelző:16+1 digites VFD (NEC LD8127)
Tápellátás:hálózati (110/220V)
Teszteredmények:trigonometriai:az arcsin(arccos(arctg(tg(cos(sin(60°)))))) eredménye, referenciaérték: 60. 60.00006183
exponenciális:a 0.999160000 eredménye, referenciaérték (első 14 jegye): 3.0068804206375×10-70 3.006880424E-70

fx-3

Az fx-3 belülről

Az fx-3 billentyűzetének szerkezete
Részletes ismertetés
A gép tudományos (exponenciális) és normál lebegőpopntos kijelzési módban tud dolgozni. A kettő között a fix/flow billentyűvel válthatunk. Ha a karakterisztika 0, nem jelenik meg.

A gép által nyújtott funkciók egy része közvetlenül elérhető, más részük viszont az üzemmódválasztó, és a hozzá kapcsolódó billentyűk segítségével használható. Ez utóbbiak használata némi magyarázatot kíván:

Alapvetően a beépített programok 5 speciális memóriaregisztert (K1..K5) használnak, melyekbe számot eltárolni a STO K1..K5 billentyűkkel, onnan kiolvasni a K1..K5 billentyűkkel tudunk. A program futtatása az ANS billentyű lenyomásával történik.

A koordináta-konverziók azonos módon működnek: a derékszögű koordináták polárkoordinátákká való átszámításához (REC→POL) az x és y értékeket a 3. és 4. K regiszterbe kell eltárolni, ehhez a STO K3, ill. STO K4 billentyűket kell használni. Az eredmény az 1. és 2. K regiszterekben keletkezik, az ANS billentyű lenyomása után. A polárkoordináták derékszögű rendszerbe történő átváltása (POL→REC) hasonlóan megy végbe. Mindkét program esetén az 5. K regiszter szabadon használható.

A másodfokú egyenlet megoldásának programja (ax2+bx+c) mind az 5 K regisztert felhasználja: a három együtthatót a 3. (a), a 4. (b), illetve az 5. (c) K regiszterbe kell tárolni (STO K3..K5), majd az ANS lenyomása után a két megoldás az 1. és 2. K regiszterben keletkezik. Ha a 2. K regiszter kiolvasásakor bal oldalt egy kör alakú jel is megjelenik, a két gyök komplex számként értelmezendő.

Statisztikai üzemmódban (s, x, n, ∑) a szokványos átlag- és szórásszámítás végezhető el. Az egyes adatok beadása az ANS billentyűvel történik, amire mindig kiszámítódik az addigi értékek számtani középértéke (K2), korrigálatlan szórása (K1). A számításokhoz szükséges értékek, úgymint az adatok száma (n), az adatok összege (szumma x), illetve négyzetösszege (szumma x2) a K3..K5 billentyűkkel érhető el. Ebben az üzemmódban az AC gomb mind az öt regiszter tartalmát törli.

Normál üzemmódban (N) az 5 K regiszter szabadon használható a fentebb leírt módon: tárolás a STO és a megfelelő regiszter billentyűjével, kiolvasás csupán a megfelelő regiszter billentyűjének lenyomásával végezhető.

Hasonlók a gyűjteményben
EMG
HUNOR 252
1976
HP
HP-35 (2)
1972-75
Casio
fx-102
1976
facebook: arithmomuseum
Design & HTML: Modulit Bt.
(C) www.arithmomuseum.com 2004-2017.