Virtuális számológép-múzeum
Menü
C/CE
Számológépek
Logarlécek
Egyéb
Gyártók
Keresés
Switch to English
Vissza az albumba
Texas Instruments
TI-66
1983
Sharp
EL-513
1982-85

Sharp EL-512

Rövid története
Az 1970-es években a japán felzárkózás az amerikai élvonalhoz még korántsem ment zökkenőmentesen: nagyobb mennyiségben nem voltak képesek előállítani programozható számológépeket sem asztali, sem zseb méretben, így az ilyen igényeket export útján elégítették ki. Az így beáramlott CompuCorp, Hewlett-Packard és Texas Instruments gyártmányokkal szerzett tapasztalatok alapján 1977-78 tájékán kezdték el a programozható számológépek fejlesztését. A két legnagyobb japán gyártó, a Sharp és a Casio is megjelent a piacon saját modelljével, melyek a középkategóriában méltó ellenfelei lettek az akkor élvonalbeli USA-gépeknek. A szokatlan módokon programozható gépek azonban sem használhatóságban, sem árban, sem pedig egyszerűségükben nem voltak alkalmasak arra, hogy az átlagos igényeknek megfeleljenek, és így a Japánban megszokott mennyiségben nem is voltak gyárthatók. Az első, úgymond átlagember számára készített programozható gép végül 1981-re készült el, a Sharp EL-512 személyében.

Az EL-500-as sorozat ekkor legnagyobb tudású gépe a megszokott tudományos funkciókon kívül hiperbolikus függvények számítására, koordináta-konverzióra és hexadecimális számokkal való műveletvégzésre is alkalmas volt. 10 számjegyes maximális kijelzési, és 12 számjegyes belső pontosságával a műszaki és tudományos számítások igényeinek kiválóan megfelelt. A programozás itt nem igényelt semmilyen külön tudást, vagy előképzettséget: a gép csupán az eltárolt billentyűzést tudta visszajátszani úgy, hogy az ismétlődő számításokban lévő változók beírásakor, illetve a (rész)eredmények kijeleztetésekor a kezelő beavatkozásáig megállította a program futását. A négy különálló program összesen 128 lépést (avagy billentyűleütést) foglalhatott el. A gép érdeme még, hogy sem a 9 adatregisztere, sem a független memóriája, sem pedig a programtárolója nem törlődik kikapcsoláskor.

A típussal majdnem azonos tudású, de nagyobb méretű, ceruzaelemekkel működő változatokat a japán oktatás számára éveken át gyártották (EL-517, EL-518, majd ezek leváltására az EL-560). A japán piac számára készült egy hasonló, de kisebb tudású gép is, mely mindössze egyetlen, 31 lépéses program futtatására volt alkalmas, és mindössze négy K-regisztert tartalmazott.

Ennél is egyszerűbb változata viszont csak chip-szinten készült el: ez egyetlen programot, maximum 40 lépést tudott tárolni, független memóriáján kívül csupán 2 adatregisztert tartalmazott, nem volt képes kétváltozós statisztikai számítások, koordináta-konverzió és hexadecimális számokkal való műveletek elvégzésére sem. A chip azonban igen népszerű lett, a Sanyo CZ 1206 modellje mellett több tucat távol-keleti eredetű, vegyes márkajelzésű "klón" tartalmazza. Az EL-512-es utódjának szánt modellje, az EL-512S pedig már többsoros kijelzőt és valódi AER programozhatóságot kapott.

Gyártó:Sharp Corporation (Japán)
Gyártási év:1984-87
Méret:6,9×12,8×1 cm
Tömeg üzemkészen:68 g
Jelleg:programozható tudományos
Kapacitás:10/8+2 számjegy (bevitel és kijelzés)
12+2 számjegy (belső pontosság)
Működési mód:algebrai, precedenciával
CPU:SC43520A05
Regiszterek:2 általános (művelet-tárolással)
1 konstans (művelet-tárolással)
15 zárójel (művelet-tárolással)
10 memória (aritmetikával)
Jellemzők:+/-előjelváltás (negatív számok közvetlen beírása) RVregisztercsere (X-Y) Flebegőpontos számkijelzés Fixfixpontos számkijelzés: a felsorolt számoknak megfelelő számú tizedesjegyek kijelzése (0-9) Scitudományos (exponenciális) számkijelzés BSbackspace funkció: a tévesen beütött számjegyek egyenként törölhetők Sqrnégyzetgyökvonás x2négyzetreemelés pipi (3,1415..) értéke behívható 1/xreciprokszámítás trigtrigonometrikus függvények (sin, cos, tg és ezek inverzei: arc sin, arc cos, arc tg) hyphiperbolikus függvények (sh, ch, th és ezek inverzei: ar sh, ar ch, ar th) DMS-DDdecimális és 60-as szögek/időpontok átváltása logexponenciális és logaritmusfüggvények (10-es és e-alapú) yxhatványozás SDegyváltozós statisztika: átlag-, szórásszámítás LRkétváltozós statisztika: lineáris regresszió számítása P-Rkoordináta-átszámítások derékszögű és poláris koordinátarendszerek között n!faktoriális számítása
Kijelző:11+1 digites LCD
Tápellátás:2×LR44 gombelem
Programozási mód:billentyűkód-tárolású
Programkapacitás:128 billentyűlenyomás
Teszteredmények:trigonometriai:az arcsin(arccos(arctg(tg(cos(sin(60°)))))) eredménye, referenciaérték: 60. 60.00001153
exponenciális:a 0.999160000 eredménye, referenciaérték (első 14 jegye): 3.0068804206375×10-70 3.006880903E-70

EL-512

Az EL-512 belseje
Részletes ismertetés

A gép programozása

Az EL-512-ben megvalósított egyszerűsített programozási modell a Multi Formula Reserve elnevezésre hallgat, így bizonyos hasonlóságok fedezhetők fel az AER (Algebraic Expression Reserve) elv alapján működtethető gépekkel (EL-5100-as sorozat), de leginkább az 1970-es évek közepén megjelent vakon programozható kalkulátorok használhatóvá tett változatának tekinthető.

A gép a programtárolási (learn) üzemmódban - melybe a 2ndF LRN billentyűk lenyomásával, majd a kívánt program számának megfelelő gomb (1:, 2:, 2ndF 3:, 2ndF 4:) lenyomásával juthatunk - az egymás után lenyomott billentyűk kódját eltárolja, de sem azokat, sem pedig a lépésszámot nem írja ki; helyette a beprogramozandó számítást végzi el úgy, ahogy egy normál számológép tenné. A számításokban előforduló változók egyrészt tárolhatók az adatregiszterekben, másrészt közvetlenül bekérhetők a billentyűzetről. Az utóbbi lehetőség az (x) billentyűvel érhető el, mely adatbekérő utasítást ír a programba, mely futáskor megállítja a programot a szám beírásának idejére. A program írása közben az (x) billentyű után beírt szám (számbillentyűk, EXP, +/- és tizedespont) nem kerül tárolásra, de a hibamentes futás (és így a program eltárolásának sikeressége) miatt már ekkor is valós adattal kell számolnunk. Ennek az az előnye is megvan, hogy már a program megírásakor ellenőrizhetjük egy mintapéldán, hogy jól billentyűztünk-e. A program futtatásakor lehetőség van részeredmények kijelzésére is úgy, hogy a futás a COMP billentyű lenyomásáig szüneteljen. Ez a funkció a 2ndF LOOK gombokkal írható be a programba.

A program elkészülte után a 2ndF LRN gombokkal léphetünk vissza normál üzemmódba, melyben a kívánt programot a megfelelő gomb (1:, 2:, 2ndF 3:, 2ndF 4:) lenyomásával indíthatjuk el. Az éppen futó program számának megfelelő jelző a kijelző felső sorában mindig látható. Ha a program futása változó bekérése miatt áll meg, a kijelzőn zárójelek között egy szám (0-9), vagy betű (A-F, a 10-15-nek megfelelő számjegy helyett), illetve a 15. változó bekérése után egy kötőjel jelenik meg, mely azonosítja a beadandó változó számát. A szám beírása - vagy kiszámítása - után a program futása a COMP billentyűvel folytatható. Ugyanígy járjunk el akkor, ha a program részeredmény kijelzése miatt állt meg; ilyenkor a kijelzőn a LOOK felirat is látható.

A programok nem szerkeszthetők, a hibás billentyűzés csak a teljes program újraírásával javítható.

A kék memóriakezelő billentyűkkel a független memória (M) érhető el a szokott módon, a további 9 szorzó adatregisztert (K1..K9 jelűek) az alábbi módon használhatjuk: a Kn gomb és a regiszter számának megfelelő számbillentyű megnyomásával a kijelzőn lévő szám és a kívánt adatregiszter szorzata kijelzésre kerül, a 2ndF STO és a megfelelő számbillentyű lenyomása után pedig a kijelzőben olvasható szám kerül eltárolásra a megfelelő adatregiszterben. Ez a funkció különböző átváltások gyors elvégzésére igen előnyösen használható.

A gép többi funkciója pontosan ugyanúgy használható, mint a legtöbb Sharp tudományos modellnél, csupán a kijelzési üzemmódok előírására szolgáló TAB funkcióhoz szükséges némi útmutatás: a lebegőpontos kijelzés a 2ndF TAB . lenyomásával kérhető.

Hasonlók a gyűjteményben
HT
PTK-1023
1976-77
Sharp
EL-514
1985
Sharp
EL-5809
1977
Design & HTML: Modulit Bt.
(C) www.arithmomuseum.com 2004-2017.